Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2011 08 16

Lőw Izrael 1857-ben történt nyugalomba vonulása után a hitközség rendkívül gondos előkészületeket követően 1858-ban 25 pályázó közül Dr. Jacob Heinrich Hirschfeldet választotta meg rabbinak. Mivel a pécsi főrabbi hatásköre kiterjedt az egész vármegyére, a választáson küldöttei útján képviseltette magát Baranya zsidósága is.
Dr. Hirschfeld 1819. január 20-án született a Nyitra vármegyei Sasváron (Šaštín, Schoßberg, ma Szlovákiában).
Pécsi működése előtt, 1855-től a Nyitra vármegyei Szenice rabbija. Itt kötött házasságot Pauline Ausch-sal.  1858 januárjában még Szenicén született meg négy gyermekük közül az első, Viktor.
Dr. Hirschfeld hajóval érkezett Mohácsra, ahol a helyi és a dárdai hitközség küldöttsége fogadta. Egy napos pihenő után az ő kíséretükben indult lovas kocsin Pécs felé. Az útvonal egyes szakaszain a megye zsidóságának küldöttségei csatlakoztak a kocsisorhoz. A város határában a pécsiek deputációja köszöntötte az érkező főrabbit, akinek első útja a zsinagógába vezetett, ahol ünnepélyes ima után megtartotta székfoglaló beszédét.
A főrabbi személyében egyesítette a hagyományos zsidó tudományosságot ko- rának német műveltségével. A pécsi hitközség vezetősége nem minden büszkeség nélkül jelentette a városi hatóságnak, hogy Dr. Hirschfeld egyrészt kiválóan képzett a zsidó teológiai tudományokban, másrészt “ismert filozófus”  is. A hitközség tehát egyszerre tartotta fontosnak, hogy szellemi vezetője  minden tekintetben, a zsidó és a világi tudományokban egyaránt, kimagasló képzettségű ember legyen. Hívei nagy megelégedéssel tekintenek működésére. Áldásos hatással volt az iskolára, kiváló szónok, ragyogóan ismerte a talmudi irodalmat. Pécsett csupán öt évig ténykedett, majd elfogadta az 1861-ben 261 fővel formálisan is megalakult, és dinamikusan növekvő augsburgi hitközség meghívását a rabbiszékbe. Így  lett 1863 végétől 1871-ig  Augsburg első újkori  rabbija. Mielőtt Pécsről távozott volna, a gyerekek és az ifjúság bibliai, ill. talmudi képzésének előmozdítása érdekében megalapította a Talmud Tóra Egyletet.
A pécsi zsidóság iránta érzett tiszteletét jelzi, hogy visszahívták az új zsinagóga felszentelésére, és távozása után  még sok-sok évvel is meghívást kapott a Chevra Kadisa megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésre is. Erre a családjával immár Bécsben élő egykori főrabbi nem jött el, de elküldte beszédét, amelynek témája a lélek halhatatlanságának eszméje.
Dr. Jacob Heinrich Hirschfeld rabbi-pályafutása Augsburgban  ért véget. A reform irányultságú rabbit a hitközség elbocsájtotta az állásából.  (Nevezhetjük az élet fintorának, hogy hamarosan a hitközség is a reformirányzat felé mozdult.) Az 1871-es augsburgi rabbikonferencia után a zsidó ortodoxia képviselői őt több rabbitársával együtt országszerte újságkban közzétett felhívásukban nyilvánosan kiközösítették. Ezek után már egy hitközség sem kívánta őt rabbinak alkalmazni. A Hirschfeld család így 1871-ben Münchenbe költözött, ahol a családfő újságíróként dolgozott és a feleségével zongoraleckék adásával igyekezett megkeresni a  betevőre valót. 1876-ban már Bécsben élnek, ahol Pécs és Baranya egykori főrabbija segéd-hitoktató.  Itt halt meg 1902. október 6-án.

Források: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története,
Budapest, 1996, 53-55. oldal

http://jhva.wordpress.com/2011/05/22/rabbiner-von-augsburg-jakob-heinrich-hirschfeld/

Bécsi gyászhirdetés Pauline Hirschfeld haláláról (1897.1.26.)

Read Full Post »