Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2011. szeptember

Ebben a bejegyzésben a zsinagóga északi falán elhelyezett újabb emléktáblával ismerkedünk meg.
Emelte a Pécsi Kereskedők Testülete 1945. május 30-án. Az első gondolatom az volt, hogy ez milyen szép dolog, de aztán hamar jött más gondolatom, konkrétan, hogy a kegyeletüket így lerovó pécsi keresztény kereskedők közül vajon hányan álltak sorba a pécsi  “zsidótalanítást” hivatali apparátusával levezénylő Esztergár Lajos polgármester irodája előtt, hogy a zsidónak minősített, már Pécsett is sokszorosan és végtelenül megalázott, majd a Német Birodalomnak kiszolgáltatott embertársaik (korábbi iskolatársaik, szomszédaik, üzletfeleik, stb.) boltjait, raktárkészleteit, valamint egyéb ingó és ingatlan vagyonát gátlástalanul a maguk és kedves családjuk gyarapítására megszerezzék? A “konkurenciájuk” egy része a gettó felállításával, majd a deportálással örökre eltűnt, a vagyonuk meg “itt maradt”…
Szeretnék egyszer még eljutni a levéltárba és egy kicsit beleolvasni a korabeli dokumentumokba, hogy kiderüljön mennyire őszinte ez az emléktábla.  Lehet, hogy csak egy szégyenletes fügefalevél?

Időközben az emléktáblával kapcsolatban ez, majd ez a bejegyzés született.

Read Full Post »

A mai bejegyzésben megkezdjük az ismerkedést a zsinagóga északi külső oldalával, amelyen négy emléktábla látható. Ezek közül a  legnagyobb az első világháborús emléktábla.  Anyaga műkő, 1926-ban helyezték el. Tervezője a pécsi születésű Forbát Alfréd, akiről egy későbbi bejegyzésben még szó lesz.
Az emléktábla  három, egyenlő szélességű függőleges sávból áll. A középső rész felső harmadában hangsúlyos vízszintes és függőleges fekete vonalaktól körbefogva ez olvasható: MEGHALTAK / A HAZÁÉRT / 1914-1918
A bal oldali sáv felső szélétől alfabetikus sorrendben indul a hitközség 92 hősi halott tagjának  névsora (Angyal Berthold),  amelyik folytatódik a középső sávban, majd a jobb oldali sáv alján fejeződik be (Zucker Mór).
A középső sáv alján héber betűkkel: “Lelkük fogadtassék be az örök élet koszorújába.”
A kb. 180 x 180 cm emléktábla alatt három pajzs látható. amelyet egy katonai kitüntetés, (a  Vaskereszt), egy függőleges, csúcsával felfelé mutató bajonett, és egy rohamsisak domborműve díszít. A pajzs alsó harmadának vonalán, a pengétől balra 1914, tőle jobbra 1918 áll.
Nézem a hosszú névlistát. A 20. század elején még “méltó” volt a zsidó arra, hogy “meghaljon a hazáért”. Egy emberöltő múlva már “megbízhatatlan elem”, aki csupán fegyvertelen munkaszolgálatra “alkalmas”. A keleti fronton mégsem volt rosszabb túlélési esélyük  (sőt!), mint az otthon maradt szeretteiknek. Sapienti sat.

Forrás: Romváry Ferenc: Pécs szobrai (Pécs, 1982), 383. oldal

Read Full Post »

Ebben a bejegyzésben megkezdem a pécsi zsinagóga részletesebb bemutatását. Először a zsinagóga nyugati és oldalhomlokzatait nézzük meg, majd belépünk az előcsarnokba, onnan pedig a zsinagógai térbe, hogy annak szépségeit  is megismerhessük.

A nyugati homlokzat félköríves orommezejében egy érdekes órát láthatunk, amely valójában nem is egy, hanem kettő. A külső, fekete római számokat hordozó fehér számlapon a fekete mutatók a pécsi időt jelzik. Az ennek közepén lévő fekete számlapon elhelyezett sárga héber betűkről és a sárga mutatókról pedig a jeruzsálemi idő olvasható le.
A különleges óraszerkezetet 2007-ben Gulácsi János pécsi órásmester készítette el Pécs Város Önkormányzatának jelentős támogatásával és a Pécsi Zsidó Hitközség anyagi hozzájárulásával. Az óra felavatására 2007. szeptember 12-én – a zsidó újév, a Ros hasono napján –  az esti istentisztelet előtt került sor.

Forrás: Dunántúli Napló, 2007. szeptember 7., “Hitélet” rovat.

Read Full Post »

A ma is működő zsinagóga  – melynek felépítéséhez I. Ferenc József az izraelita iskolai alapból 30 000 Forint kölcsönnel, Pécs városa pedig 200 000 db téglával járult hozzá – a Kossuth tér felé téglalábazatos vaskerítéssel, a Tímár és Goldmark utcák felé téglafallal övezett kertben szabadon álló, romantikus stílusú épület.
Főhomlokzata 1+3+1 tengelyes,  a félköríves oromzatában óra, körülötte héber felirat: „Imaháznak fog neveztetni mind a népek számára” (Ézsaiás 56:7).  A betűkkel jelzett évszám 628, ami  1868-nak, az építkezés befejezési évszámának felel meg.  Az oromíven a két törvénytábla áll.
A középrész három árkádíves bejáratát féloszlopok választják el egymástól, az emelet ablakai ezt a tagolást megismétlik. Az ablakok felett terrakotta díszítőelemek, előttük áttört mellvédek. A két szélső falmezőt a női karzatokra vezető lépcsőházak bejáratai.  ill. ablakai törik át. A kis kiülésű sarokrizalitokat tagoló pilaszterek tengelyében a főpárkányzatot kis gömbkupolák díszítik, előttük terrakotta  pártázatos dísz.
Az oldalhomlokzatok 1+5+1 tengelyesek.  Az északi oldal keleti végén a kóruskarzatra, a déli oldal keleti végén az orgonakarzatra  vezető lépcsőházak ötszögletes, félgömbkupával zárt toldalékai ugranak ki a falsíkból.

A zsinagóga délnyugati irányból.

 Forrás: Pécs Lexikon II. Kötet, “Zsinagóga” szócikk, Mendöl Zsuzsa leírása alapján. (Pécs, 2010, 426-427. oldal)

Read Full Post »

Már 1857-ben felmerült egy új zsinagóga építésének gondolata, de ez csak 1865-re ért meg.  A politikai nyomás enyhülése, a gazdasági körülmények javulása és a lélekszám szaporodása most már lehetővé tette egy reprezentatív nagy zsinagóga megépítést. Ekkor kb. 160 zsidó család élt Pécsett. (14 évvel korábban Lőw Izrael rabbi összeírása 93 családot mutatott ki.)
A város kereskedelmében és gazdaságában ekkor már egyre fontosabb szerepet játszó hitközségi tagok – pl.  Schapringer Joachim, Engel Adolf, Reinfeld Ábrahám, Krausz Ábrahám, a Justusok – nagyvonalú telekvásárlással teremtették meg az építkezés első feltételét. A zsinagóga a mai Kossuth tér keleti oldalán épült. Tervezői: Gerster Károly, Kauser Lipót és Frey Lajos pesti építészek. A munkálatokat Ivánkovics István pécsi építész vezette, a tervek felülvizsgálatát az ugyancsak pécsi Piacsek Antalra bízták.
Az avató szertartást Lőw Lipót szegedi, Dr. Jakob Henrik Hirschfeld augsburgi (korábban pécsi) és Ehrlich Ede pécsi főrabbik végezték.  Az ünnepi eseményre 1869. július 22-én / 5629. Áv 14-én került sor.
A következő bejegyzésekben a zsinagógát mutatom be részletesebben.

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története,
Budapest, 1996, 51-52. oldal

Read Full Post »