Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2012. május

Kohut Sándor dr. (1842. jún. 11. Kiskunfélegyháza – 1894. május 25. New York): főrabbi. Az akkor 32 éves, de már országos tekintélynek örvendő főrabbit Engel Adolf ajánlására Szé- kesfehérvárról hívta meg a pécsi izraelita hitközség 1874 szeptembe- rében.
Az országos hírű rabbi kitűnő szónok volt és jeles vallástudós. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a breslaui Jüdisch Theologisches Seminar tanulója volt. 1864-ben bölcsészdok- tori diplomát szerzett Leibnitzben, 1867-ben avatták rabbivá.
1868-ban az Országos Zsidó Kongresszus jegyzője volt, ezután báró Eötvös József kultuszminiszter a Fejér megyei összes zsidó iskola igazgatójává nevezte ki.
Pécsi székfoglalójában azt vallotta, hogy ő a harmonikus kiegyenlítődés híve. “A jelennek vívmánya csak az ókor öröksége mellett üdvös és áldásos.” Azonban “… nem minden mi régi, egyszersmind égi” is. Az istentiszteletről: legyen az formájában “az uralkodó század nézpont magaslatáról” tekintve  esztétikus, de tartalmában “atyáink  szertartása szerinti”.
1878-1892 között jelent meg 9 kötetes, Pécsnek is világhírnevet szerző főműve, az Áruch Completum, szótár és enciklopédia a talmudi és midrási irodalomhoz. A művet Dulánszky Nándor pécsi püspök jelentős összeggel támogatta. I. Ferenc József pécsi látogatásakor (1880) programon kívül ellátogatott a zsinagógába, ahol Engel Józseffel együtt fogadták.
Jeles hittanár volt, az izraelita elemi iskola igazgatója.
Nagyváradra hívták (1882), ahonnan családjával New Yorkba költözött (1884). Ott a Jewish Theological Seminary egyik alapítója és vallástanára lett.
Kossuth Lajos halálhírére őt betegágyán érte. De elment a templomba, hogy gyászbeszédet tartson – a szószéken érte a halál.
A pécsi közösségben az emléke sokáig fennmaradt. Halála évfordulóján, jorcájtkor, a Chevra Kadisa emlékére mécsest gyújtott.

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története.
Budapest, 1966, 70-75. oldal

kohutemlekmecses

“Oberrabbiner Dr. Alexander Kohut” pécsi búcsúbeszédének címlapja

Read Full Post »

Ebben a bejegyzésben a zsidó temető szertartástermét belülről ismerhetjük meg. Ebben több fénykép lesz segítségünkre, de előbb még néhány szöveges információ: A szertartásterem két részből áll. A keleti részében egy fekete színű, sarkain kandeláberekkel díszített emelvény található. Két oldalán teljes hosszában padok vannak, ez az elhunyt legszűkebb rokonságának helye.  A két padsor között helyzik el a koporsót. A térrész déli és északi falának közepén a szertartás során elmondandó héber nyelvű ima olvasható.
A terem nyugat felében székek állnak a gyászoló közösség többi tagjának rendelkezésére. Ezt a térrészt nagyméretű,  sárga és fehér üveglapokból kialakított ablakok világítják meg.  Ennek falán a gyászima szövege a falra akasztott kisebb méretű táblákon szintén olvasható.
A ravatalozó és a mellette álló épületek 1944-ben közraktárként szolgáltak. A gettóba vonulás előtt ide is került zsidó ingóság: bútorok, kofferekben, dobozokban  és ládákban ruhaneműk és egyéb személyes tárgyak.  1945-ben a deportációból visszatérők itt is kereshették  – sok esetben már csak a hozzátartozóik, vagy azok sem –  az ingóságaikat, amiket a Pécsi Zsidó Hitközség gondnoki osztálya tételes leltár szerint adott át a megmaradtaknak – tulajdonba, használatba, megőrzésre.

Pillantás a keleti térrészbe.

A nyugati térrész egyik ablaka.

Read Full Post »

A temető halottasháza és szertartásterme 1927-ben nyerte el mai nagyságát és kialakítást. A keleti – utca felőli – homlokzatának építészeti megoldása egyszerű. A két sarkán lévő lizénák között egy enyhén vissza süllyesztett vékony falsáv látható, melynek felső, tetőpárkány alatti részén héber betűkkel ez olvasható: “Minden a porból lett és visszatér  a porhoz”.  E falsáv keretezi a homlokzat legmélyebb falsíkját. Ezt töri át középen a bejárat, melyet vakolatból húzott keret hangsúlyoz. E keret körül a tetőpárkány alatti héber szöveg magyarul olvasható. A két ajtószárny feletti félköríves orommezőben egyszerű, világoskék Dávid-csillag.
Az ajtótól jobbra és balra egy-egy nyújtott arányú, keskeny félköríves ablaknyílás enyhíti a homlokzat zárt hatását.  A járdától a ravatalozó terem három lépcsőnyire emelkedik. A szertartásterem kelet-nyugati tájolású, hozzá jobbról és balról alacsonyabb tetőzettel a temetőgondnoki lakás, ill. gazdasági épületek csatlakoznak.

A ravatalozó keleti homlokzata.

A halottasház nyugati, temetőre néző homlokzata, tagoltabb, díszesebb, mint a keleti, és 11 lécsőnyivel emelkedik a környező térszint fölé.
Ezt az oldalt három ajtónyílás töri át: a középső, félkörívesen záródó  szélesebb és magasabb mint a tőle jobbra és balra lévő szögletes ajtók. Ez utóbbiak felett a faltükörben egy-egy vakolatba rajzolt Dávid-csillag látható, és ugyanilyen díszíti a homlokzat timpanonját is, melyben a 116. zsoltár 7. verse olvasható: “Térj vissza, lelkem, a nyugalmadhoz, mert az Örökkévaló jót tett veled.”
A szöveg fordítását Dr. Bíró Tamásnak köszönöm.

A ravatalozó nyugati homlokzata

Read Full Post »

Levita síremléke.

A pécsi zsidó temetővel kapcsolatban idézzük most Weisz Gábornak, a hitközség egykori főtitkárának sorait:
“1923. évben a temető újabb 3 hold városi terület kapcsolódásával 6 holdra bővült. Az egész terület kőkerítéssel vétetett körül. Nagy és lélekemelő ünnepély keretében vette át Dr. Deutsch Zsigmond elnök a területet, és megfogadta, hogy annak hűséges gondozását a tradíciók szellemében fogja gyakorolni.
A Chevra-tagok csaknem teljes létszámban jelentek meg eme kegyeletes actusnál, az avatás 1924. szeptember 24-én, néh. Dr. Perls Ármin főrabbi elhalálozása 10. évforduló napján tartatott. Az avatást Dr. Wallenstein Zoltán főrabbi végezte, s ez alkalommal a szokásos zsoltárének közben hétszeres körmenettel szentelte azt fel.
1927. február 28. napján ünnepelte Chervánk fennállása centenáriumát díszközgyűlés keretében a szomszédos hitközségek testvéri részvételével, az ünnepség lefolyását jegyzőkönyvben örökítette meg.”

Forrás: Weisz Gábor: Látogatás a pécsi zsidó sírkertben, Pécs, 1940, 7. oldal

A Chevra Kadisa adománygyűjtője a temető bejárata közelében. Az egyik perselyében a temető fenntartására, a másikban általános célra (cdáká) gyűjtöttek adományt.


Read Full Post »

A pécsi Kronosz Kiadó gondozásában egy kötetbe foglalva jelennek meg Radnóti Ilona (1946-2009) pécsi kutató baranyai zsidóságról szóló tanulmányai. Ezek közül többet e blog korábbi bejegyzéseiben magam is forrásként használtam.

A könyvbemutatóra 2011. május 10-én 17 órakor került sor a pécsi Irodalom és Művészetek Házában (Széchenyi tér 8.).

Tartalom

Vonyó József: Egy nem szokványos magyarországi életpálya a 20–21. század fordulóján. RADNÓTI ILONA

Radnóti Ilona tanulmányai

Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján

Adatok a Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről

A pécsi zsidók története I. A betelepülés

1848 és a pécsi zsidók

Perls Ármin pécsi fõrabbi (1853-1914)

A pécsi izraelita jótékonysági nõegylet a dualizmus korában

„A jótékonyság megment a haláltól”. Adományok és alapítványok a pécsi izraelita hitközségben a dualizmus korában

Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában

A mohácsi zsidók vázlatos története (1848-1918)

Siklós zsidósága a 18-20. században

Német nyelvű rezümék

Angol nyelvű rezümék

A könyv megvásárolható Pécsett a Kronosz Kiadónál, vagy megrendelhető az info@mandulavirag.hu címen. 240 oldal, ragasztott puha kartonkötésben. Ár: 2.800.- Ft

Read Full Post »