Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2012 06 27

Ráhel

A szeretet és irgalom gyakorlása, beleértve a szegényekről való gondoskodást, tórai parancs. Ezért a zsidó közösségekben kialakultak azok az intézmények, amelyek feladatai között megtalálható a jótékonykodás, a szegényeken és elesetteken való segítés. A pécsi izraelita nőegylet 1869-ben alakult meg. Ebben bizonyára szerepet játszott a kor divatja is, a nőegyletek tömeges megalakulása. Az egylet alapszabálya hangsúlyozta a felekezeti jelleget: az izraelita felekezethez tartozók támogatást tűzte ki célul, rendes tag csak zsidó nő lehetett és az esetleges feloszlás esetén a vagyon a hitközségre szállt. Az alapszabály a támogatandó szegények köréből külön kiemelte a nőket, az özvegyeket, a gyermekágyasokat, a keresőképteleneket és a szegény sorsú lányok kiházasítását.

Sára

A férfiak csak pártoló tagok lehettek, nem folyhattak bele az egylet tevékenységét érintő döntésekbe.
A taglétszám a 19. század végére elérte a 300 főt.
A bevételek a tagdíjból, saját szer- vezésű rendezvények bevételeiből, és különböző alkalmak kapcsán szervezett adománygyűjtésből tevődtek össze. A befolyt összegnek csak egy részét fordították közvetlenül segélyre, a kisebb hányadot az alaptőkéhez tették, és szükség esetén felhasználták a kamatokat.
A nőegylet 1917-ben már 32 egyéni alapítványt kezelt, melyek kedvezményezetti körét az alapítványtevők írásban rögzítették.
A nőegylet lehetőséget teremtett arra, hogy a zsidó nők kiléphessenek a családból a közélet terére. Rendezvényei és társadalmi kapcsolatai révén pedig egyfajta közvetítő szerepet vállalhatott fel a helyi zsidó és nem zsidó városlakók között.

A bejegyzés forrása: Radnóti Ilona: A pécsi Izraelita Jótékonysági Nőegylet a dualizmus korában, In: Pécsi Szemle 2005. tavasz, 57-69. oldal

Forrás: Pécs szab. kir. város és Baranya megye címtára, Pécs, 1909

Reklámok

Read Full Post »