Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2012. szeptember

A pécsi zsidó magánbankházak bemutatásának sorát a Tausz Gyula Bankkal zárjuk. Tausz Gyula képzett bankszakember volt, a Magyar Hitelbank 1905-ben megnyitott pécsi fiókjának vezetője lett. 1911-ben nyitotta meg magánbankját, amelybe később testvére Tausz Dezső is belépett üzlettársként. A bankári tevékenység mellett gabonakereskedelemmel  és bizományi üzlettel is foglalkozni kezdtek. Az üzlet túlélte  a háborút és az azt  követő nehéz éveket. (Pécs és környéke 1918 és 1921 között szerb katonai megszállás alatt volt.) Ez bizonyítja a banki tevékenység mellett űzött  IBUSZ- és menetjegy-irodai szolgáltatás, valamint az ipari üzemek kereskedelmi ügynökségét ellátó szolgáltatások sikerességét.

Összefoglalásképpen: A magánbankárok első generációja az alapítók generációja. Schapringer Joachimnak, Krausz Simonnak és Grün Zsigmondnak nem csak a kereskedőből bankárrá válás nehézségeivel kellett megküzdenie, hanem a zsidó emancipáció vágya is motiválta őket, azaz a vagyongyarapítás mellett a köztisztelet kivívása, a társadalmi presztízs megszerzése is fontos volt számukra.
A második generáció  a fiúk generációja. A banktevékenység sikeres folytatása megkövetelte tőlük a képzett bankszakemberré válást. Ők több-kevesebb sikerrel tovább tudták vinni a banküzletet, amely a kereskedelmi tevékenység helyébe lépve a családi üzlet fő profiljává vált.
A harmadik generációt a bankok utolsó tulajdonosai alkották. Volt köztük új alapító is (Tausz Gyula, Fodor Hugó), ill. a bank alkalmazottaiból kiemelkedő vezetők, és tulajdonosok is ide tartoznak. (Fürst Gyula, Telegdi Kálmán)

A dualizmus idején a pécsi zsidóság sikeresen beilleszkedett a városi gazdasági elitbe. Amíg azonban a keresztény gazdasági elit tagjai gazdasági pozícióik révén a politikai elit részévé is váltak, és a két csoport közötti átjárás kölcsönös volt, addig a pécsi zsidó gazdasági elit társadalmi beilleszkedése csak részleges maradt. Ott voltak a kereskedelmi-, ügyvédi- és orvosi kamara vezető pozícióiban, a város irányító bizottságaiban, vállalataiban, de városi közhivatal viselése, vagy a parlamenti képviselőséghez vivő út nem áll nyitva számukra.

Forrás: Gál Zoltán: A pécsi magánbankárok felemelkedése és bukása. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Pécs, 2005, 46-52. oldal.

Magánbankok hirdetései az 1909. évi pécsi és Baranya vármegyei címtárban.

Reklámok

Read Full Post »

A Fodor Húgó-féle Banküzlet 1907-ben indult és a kisebb magánbankok közé számított. Ellátta az Anker Biztosító Társaság helyi képviseletét is. Dr. Fodor Ignác orvos, a tulajdonos édesapja, 1915-ben társult be a cégbe, amely a pénzintézeti tevékenység szinte minden formájával foglalkozott. Ennek ellenére a korszakban specilaizálódó és a nagyobb részvénytársasági pénzintézetekkel nem tudott eredményesen versenyezni. A bank 1929-ben csődbe jutott, a cégbírósági jegyzékből 1930-ban törölték.

Forrás: Gál Zoltán: A pécsi magánbankárok felemelkedése és bukása. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Pécs, 2005, 46. oldal.

Forrás: Pécs és Baranya Címtára 1909.

Read Full Post »

Kép forrása: wikipedia.org

Jelentős pécsi magánbank volt még az 1895-ben megnyílt Krausz Simon és Fia Bank és Váltóüzlet, amely az alaptőkéjét az 1856 óta működő rőföskereskedésből szerezte. Az alapító a Tolna megyei Cikóról származott Pécsre. Pénzügyi szakértelmét jelzi, hogy 15 éven át a jegybank pécsi fiókjának váltóbírálója volt. 1897-ben bekövetkező halála után fia, Krausz Mór vette át a banküzletet. az 1920-as virilis listákon bankárként szerepel a neve. Kereskedelmi tanácsos, az Osztrák-Magyar Bank, később a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókjának állandó bírálóbizottsági tagja. Részt vett a Mezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom Rt. megalapításában.
A bank túlélte az első világháború alatti és utáni gazdasági krízist. A Krausz-bankház átvette az Ullmann-bankház szerepét a város gazdasági életében. 1920 és 1923 között Mór Alfréd nevű fia is bekerült a cégbe, majd 1930-tól 6, ill. 7 évig a másik két fiú, István és Miklós is jegyzési jogot kaptak a banknál.
Krausz Mór 1939-ben hunyt el Pécsett. A bank törvényi úton történt megszüntetésére 1942-ben, a zsidóellenes törvények  bevezetésének hatására került sor.

Forrás: Gál Zoltán: A pécsi magánbankárok felemelkedése és bukása. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Pécs, 2005, 45-46. oldal.

Read Full Post »

SGSA pécsi zsidó magánbankárok bemutatását e bejegyezésben Grün Zsigmonddal folytatom. Ő 1862-ben Schapringer Joachimmal társulva nyitotta meg első pécsi váltóüzletét. 1869-ben szétváltak útjaik, és azóta egy bár nem túl tőkeerős, de önálló banküzletet működtetett. Az 1873. május 9-én bekövetkező bécsi tőzsdekrach hatására – melynek során az európai hitelélet összeomlott – bankok sora ment csődbe, és ez a folyamat magával rántotta Grün Zsigmond vállalkozását is. Ő ezt követően visszatért a szeszkereskedelemhez, a váltóüzletét pedig a Pécs-Baranyai Központi Takarékpénztár vette át.
SC-2A kis magánbankok bukásának összetett okai voltak: az ezeket működtető “bankárok” nem voltak a mai értelemben vett profi pénzügyi szakemberek, továbbá a bank- és váltóüzletüket általában az eredeti kereskedelmi vállalkozásaik mellett működtették.

Forrás: Gál Zoltán: A pécsi magánbankárok felemelkedése és bukása. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Pécs, 2005, 44. oldal.

Read Full Post »