Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2012. november

Emlékmécses tábla Dr. Lóránt Lipót száma.

Dr. Loránt Lipót orvos 1845. december 6-án született Baján. Családneve 1903-ig Lőwy, de Leowy-ként írva is előfordul.
Orvosi tanulmányait Budapest és Bécs egyetemein végezte, majd katonaorvos volt Törökországban. 1878-ban telepedett le Pécsett. Itt feleségül vette Engel Adolf Berta nevű lányát. Szakmai felkészültségének és családi kapcsolatainak köszönhetően hamarosan az egyik legkeresettebb orvosa lett a városnak. Ismert volt iskolaorvosi és közegészségügyi tevékenységéről, a közgyűlés virilis tagjaként (1894-1922) felhívta a figyelmet a városi csatornázás megoldásának higiéniai fontosságára.
A Széchenyi tér 3. sz. bérpalota róla kapta nevét, családja feltehetően ajándékként kapta a bérházat építtető apósától. Lőwy Lipót az izraelita hitközség ügyeinek intézésében is tevékenyen részt vett. 1878-tól a képviselő-testület majd az elöljáróság tagja. A hitközség alelnökeként vezette a Dunántúl zsidóságának együttes értekezletét (1891), amely az izraelita felekezet recepciójáért emelte fel szavát. Az alelnöki tisztségről 1894-ben mondott le. (Helyére egyik sógorát, jánosi Engel Józsefet választották.) 18?? és 1894 között az izraelita népiskola iskolaszékének is tagja. Az I. világháború és Pécs szerb megszállása idején, 1914-től 1919. január 1-éig volt az izraelita hitközség elnöke. Tevékenységét a gyülekezet karitatív munkájának szervezése, a válságba jutott hitközségi intézmények fenntartása, és a szerb megszállás (1918-1921) elleni hazafias kiállás jellemezte. 1922. augusztus 5-én Pécsett hunyt el.

Köszönöm Vörös István Károlynak, hogy rendelkezésemre bocsájtotta Pécs neves zsidó személyiségeiről készített adatbázisát. További forrás: A Pécsi Izr. Hitközség jelentése az 1894. évről. Pécsett, Telegdi Áron könyvnyomdája, 1895

A Lóránt házaspár síremléke a pécsi zsidó temetőben. A kép  kattintással nagyobbítható.)

A Lóránt házaspár síremléke a pécsi zsidó temetőben. (A kép kattintással nagyobbítható.)

Reklámok

Read Full Post »

Dr. Perls Ármin 61 éves korában, 1914. szeptember 8-án hunyt el egy budapesti klinikán, ahová súlyos betegsége kezelése miatt vitték. Pécsi temetésére, mint az egy korábbi bejegyzésben olvasható, az ország több hitközségéből érkeztek rabbik, hitközségi elöljárók. Pécsi zsidók százai jelentek meg, hogy végső búcsút vegyenek lelki vezetőjüktől. A gyászszertartáson a város és a megye csaknem teljes tisztikara részt vett a főispán, ill. a polgármester vezetésével, a bíróság tagjai, az iskolák tanárai és diákjai, a református és az evangélikus felekezet ornátusban megjelent lelkészei, és a hadapródiskola tanárai köréből Mándoky Sándor plébános.
Dr. Perls Ármin a pécsi zsidóság egyetlen főrabbija, aki Pécsett is nyugszik. Felesége 1940-ben követte őt az “Élet Házába”.

Forrás: Radnóti Ilona: Dr. Perls Ármin pécsi főrabbi. In: Pécsi Szemle, 2001. tél 112. oldal.

A főrabbi síremléke.

Read Full Post »

Dr. jánosi Engel Róbertné Baiersdorf Erna mellszobra a főrabbiról.

Perls Ármin 1889. szeptember 17-én foglalta el Pécsett a hivatalát. Az első ténykedései közé tartozott a Talmud Tóra megalapítása, hogy megfelelő kereteket biztosítson a fiatalok számára a zsidó vallás  ismereteinek elsajátításához. Ebben maga is aktívan részt vett, az első évfolyamban tanított.
Tagja volt az izraelita elemi iskola iskolaszékének. Az oktatás fontosságát felismerve az országban elsőként vetette fel egy zsidó gimnázium szükségességét.
Aktív szerepet vállalt Pécs közéletében is: tagja a városi törvényhatósági bizottságnak, a Pécsi Nemzeti Kaszinónak, jótékonysági és kulturális rendezvények közreműködője.
Amikor 1891. júniusában I. Ferenc József király Pécsre látogatott, a pécsi hitközség is bejelentette, hogy a vallásfelekezetek sorában tisztelegni kíván. De mivel az izraelita vallás még nem tartozott a bevett vallások közé, az udvar illetékesei a zsidó közösség tisztelgését az uralkodó előtt az utolsó előtti helyre sorolták.
Ez mélyen sértette a hitközség vezetését, ezért Perls Árminnal az élen a belügyminiszterhez utaztak, hogy tiltakozásuknak kifejezést adjanak. A főrabbi elmondta, hogy amennyiben a zsidóság nem kapja meg az eseményen az őt megillető helyet, tisztelgésük elmarad. Az uralkodó tervezett zsinagóga-látogatására utalva pedig kijelentette, hogy “a jelzett körülmények között nem óhajtunk a kitüntetésben részesülni.” A határozott fellépés eredménnyel járt, a belügyminiszter előrébb sorolta a 80 fős zsidó küldöttséget, amely immár nem csak a pécsi, hanem a jelentősebb dél-dunántúli hitközségek képviselőiből is állt.
1897-ben, az emancipáció 30. évfordulóján keserűen állapította meg egyik szónoklatában: “Izrael szabadsága, teljes egyenlősége, méltósága nem vált még a zárkózó társadalom köztudatává, vérévé.” Rámutatott az antiszemitizmus hol nyílt, hol burkolt erőinek a megjelenésére is:  ” … a fáraók sötét szelleme nemcsak a líbiai óriás kőemlékekben él, hanem lappanghat a jelen társadalom szívében, intézményeiben, irodalmában és közfelfogásában.”
Perls gróf Zichy János kultuszminiszter mellett tanácsadó szerepet vállalt a napirenden lévő zsidó felekezeti ügyek megoldásában. E ténykedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy addigi munkásságát a Ferenc József Rend lovagkeresztjével ismerték el, melyet 1911. december 27-én Visy László, Baranya vármegye főispánja, ünnepélyes keretek között nyújtott át neki.

Forrás: Radnóti Ilona: Perls Ármin pécsi főrabbi. In: Pécsi Szemle, 2001. tél, 106-112 oldal.

Read Full Post »

Ebben a bejegyzésben Dr. Perls Ármin főrabbi publikációinak listáját adom közre Weisz Gábor összeállításában. Weisz Gábor (1857-1943) a pécsi izraelita hitközség főtitkára volt, Perls  főrabbi közvetlen munkatársa.
Az alábbi két fotó az 1929-ben kiadott “A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája” című mű 38. és 39. oldaláról készült. Az első sajnos nem elég éles, de még olvasható.
A szövegben szereplő rövidítések feloldásai: M. Zs. Sz. = Magyar Zsidó Szemle; I.M.I.T. = Izraeli Magyar Irodalmi Társulat; R.E.J. = Revue des Études Juives. Ez utóbbi egy 1880-ban alapított negyedéves francia szakfolyóirat, amely a zsidó tudományok köréből közölt tanulmányokat. A “Magyar Izrael” a rabbikar folyóirata volt.

Read Full Post »

Dr. Perls Ármin főrabbi (1853-1914)

Dr. Kohut Sándor főrabbi Nagyváradra távozása után 1882 és 1889 között a pécsi rabbiszék betöltetlenül maradt.  Helyettesként Bach Jakab, Dr. Güns Áron és Weisz Gábor  működtek. Végül pályáztatás nélkül az első sorban szónoklatai révén akkor már országos hírű Dr. Perls Ármint hívták meg Kecskemétről a főrabbi tisztségbe.
Dr. Perls Ármin1853. november 1-jén a Szatmár megyei Nagykárolyban született. Világi és vallási iskoláztatása Nagykárolyban indult, a középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. A rabbi pályára készülő tehetséges fiatalember Berlinben folytatta tanulmányait. 1879-ben kötött házasságot unokahúgával Perls Etelkával. Négy gyermekük született: Miklós, Anna, Imre, Magdolna.
Az alig 26 éves rabbi első állomás helye Kassa volt. Három év múlva elfogadta kecskeméti hitközség meghívását, ahol 1882. augusztus 31-én iktatták be hivatalába. Hét évnyi munkálkodás után a kecskemétiek marasztaló kérése ellenére úgy döntött, elfogadja a pécsi hitközség meghívását. Új hivatalát 1889. szeptember 17-én foglalta el.
“Negyedszázados pécsi munkássága során csodálatos alkotóképességével élénk lendületet adott a hitéletnek és a hitközség minden intézményének.” – így értékeli őt Schweitzer József  főrabbi a pécsi hitközségről írt monográfiájában. Ténykedésének részletiről a következő bejegyzések szólnak bővebben.

"Perls főrabbi"

“Perls főrabbi”

Perls Ármin 1914. szeptember 14-én hunyt el Budapesten, de a pécsi zsidó temetőben nyugszik. Koporsójánál Dr. Flesch Ármin mohácsi, Dr. Junger Mózes siklósi, Dr. Roesenthal Tóbiás bonyhádi, Dr. Rubinstein Mátyás szekszárdi főrabbik, az emlékére szentelt gyászistentiszteleten Dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbi emlékeztek meg az öröklétbe tért pályatársukról.
A Magyar Zsidó Szemlében Dr. Blau Lajos, a Rabbiképző rektora,  a Magyar Izraelben, a rabbikar folyóiratában, Dr. Neumann Ede nagykanizsai főrabbi, az Egyenlőségben, a legelterjedtebb felekezeti lapban Dr. Kiss Arnold budai főrabbi méltatták “a rabbikar, a zsidó tudomány, a magyar zsidóság gyászát, hitközségének rendkívüli vesztességét.” (Schweitzer József)

Forrás: Schweitzer József: A pécsi izraelita hitközség története, BP. 1966, 75-76. old.
Radnóti Ilona: Dr. Perls Ármin, pécsi főrabbi. In: Pécsi Szemle, 2001. tél p. 106-112. old.

Read Full Post »