Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2013 02 22

Ebben a bejegyzésben a hitközség szervezeteivel, intézményeivel, és azok vezetőségével ismerkedünk meg. A pécsi zsidó közösség az 1868-as nagy kongresszus után 1923-ig hivatalosan nem csatlakozott sem a neológ, sem az ortodox szervezetekhez. Így megmaradt a szakadás előtti jogi állapotában – tehát status quo ante közösségnek. Hitéleti gyakorlatában azonban a neológiát követte. Erre szinte predesztinálta, hogy a zsinagóga is újított elvek szerint épült: a tóraolvasó emelvény (bima) a tóraolvasó asztallal  a korábbi centrális elhelyezés helyett bekerült a szentély terébe. Ezen persze nem csodálkozunk, hiszen olyan “reformerek” álltak akkor a hitközség élén, mint jánosi Engel Adolf.
Az alábbiakban olvasható testületek névsorai azt bizonyítják, hogy a városi gazdasági elit és a hitközségi elit között nagy átfedés volt. Csak néhány illusztris név a vállalkozók, kereskedők és a magánbankárok közül: jánosi Engelek, Justus, Schapringer, Deutsch, Tausz, Hirschfeld. De természetesen az ügyvédek és orvosok is képviseltették magukat: Fürst, Greiner, Lóránt, stb.
Ez azt jelentette, hogy az akkor mintegy 4000 fős pécsi hitközségben a vagyonosabb zsidók, akik közül sokan több éven át a város virilistái – legnagyobb adófizetői – között szerepeltek, a hitközség szervezeteiben is meghatározó tényezők voltak.
Az Izraelita Jótékony Nőegylet  nem hitéleti szervezet volt, hanem “civil”, azért nem itt szerepel. Korábbi bejegyzésekben már ismertettem tevékenységét. De a nőegylet választmányában is főként az alább olvasható urak feleségei foglaltak helyet. A nagy adományozók így itt is “az ütőereken” tartották a kezüket…

Forrás: Pécs szabad királyi város és Baranyavármegye címtára, Pécs, 1909, 54-56. oldal

hitk1

hitk2

hitk3

Read Full Post »