Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2013 03 14

Ebben a bejegyzésben folytatom jánosi Engel Adolf sokoldalú tevékenységének részletes bemutatását. Ő az, aki Pécsett nem méltó arra, hogy visszakapja az 1958-ban megváltoztatott utcanevét – függetlenül attól, hogy 1990-től melyik pártzászló alatt tömörülnek többen a Pécs történetéről mondhatni nulla tudással rendelkező önkormányzati képviselők.
Ma jánosi Engel Adolf uszodájával és a városi tömegsporttal kapcsolatos érdemeivel ismerkedünk meg, de előbb álljon itt  a helyszín történetéről pár adat:

A várostól kb. 1 km-re keleti irányban egy ingovány jött lére, mivel e mély fekvésű területen több forrás is fakadt.
1746-ban egy polgár szerződést köt a várossal, hogy ha ezt a “Ballukanya” nevű határrészt nyolc évre adómentesen megkapja, rétté alakítja.
1758-ban a város csaknem 900 öl  hosszú árkot ásat, hogy a rét vizét elvezesse a Basamalom felé.
1789-ből arről értesülünk, hogy az itt lévő halastó bérlője nem kívánja a várossal meghosszabbítani  a szerződést.
1822-ben egy vizsgálóbizottság jár utána, miért iszaposodott el a Balokány-tó, melynek vize ekkor marhaitatásra és lóúsztatásra szolgál, de tűz esetén oltóvízként is hasznosulhatott.
1838-ban a város a kimélyített tavat hat évre halastónak italmérési joggal bérbe adta.
A bérlő 1839-ben – felismerve a hely lehetőségeit – a tó közepén emelt szigeten tánctermet és billiárdszobát épít, két év múlva már úszómestert is tart.
1857-ben Engel Adolf a tavat a szigettel évi 110 Ft-ét bérli.
1858. január 1-től 1972 . december végéig Engel Adolf bérli a “Balokanya” tavat évi 90 Ft-ért. Nyárra köteles ott tölgyfából egy uszodát létesíteni, a víz feletti részeket öt évente olajfestékkel bemázolni és a szerződés lejártával mindent jó állapotban a város tulajdonába adni. Köteles továbbá a lóúsztatót is karban tartani és a tavat az eliszaposodástól megóvni. Nemkülönben a lakosságnak megengedni hogy edényeibe ott vizet vegyen és a kútnál mosson. A környezet parkosítására 150 köbméter sárga földet hordat a Balokányhoz és beülteti növényekkel. Engel a szigeten egy jól felszerelt tornaintézetet emel és tornatanárt alkalmaz. 14 év múlva minden tornafelszerelést ellenszolgáltatás nélkül átad a városnak.
Az alább közölt dokumentum a város hálás köszönetét tolmácsolja mindezért “Engel Adolf fakereskedő úrnak”.

Köszönöm Christof Baiersdorf úrnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta az itt közölt dokumentumot, és Árvai Tündének a Balokánnyal kapcsolatos információkat.

Forrás: Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái, Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1985., 213-214. old.

jEA-3

A kép kattintással nagyobbítható.

Reklámok

Read Full Post »