Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2013 06 08

Imák németül és héberül.

Esti ima németül és héberül. A kép kattintással nagyítható.

Haász Mihály (1810-1862) a 19. század közepén a pécsi belvárosi római katolikus templom plébánosa, a pécsi Lyceum hittudományi és történelem professzora volt. Az 1845-ben megjelent “Baranya. Földirati, statisticai és történeti tekintetben”  c. művében azt írja “a zsidók ugyan tudnak magyarul; de magok közt mégis rossz német nyelven beszélnek.” Haász a jiddist tartotta „rossz német” nyelvnek.

A jiddis az askenáz zsidók “anyanyelve” volt a 19. században. A középkortól terjedt el “Askenáz” Németországgal való azonosítása. A német nyelvterületről keletre vándorló zsidók vitték el az ottani rítust Lengyelországba, Cseh- és Morvaországba, Magyarországra.
Az 1852-ben megnyitott zsidó iskola, a Franz Josef Lehranstalt német oktatási nyelvű volt. (Pécs német származású polgárai is ekkor még német tannyelvű iskolába íratták gyermekeiket.) 1861-től egyre nagyobb teret kapott a magyar nyelv és műveltség oktatása. Ebben Seligman Eleázár tanító járt az élen, aki egyben a “Magyarító Egylet” akkor alakult helyi csoportjának vezetője volt. 1863-ban a hatósági látogatók már elégedetten szóltak a zsidó iskola megmagyarosodásáról.
Ehrlich Ede, 1863 és 1874 között Pécs harmadik főrabbija, minden alkalmat felhasznált, hogy a haza nyelvén prédikáljon, így az ő nevéhez fűződik a pécsi szószék megmagyarítása. Az 1869. július 22-én, az új zsinagóga felavatásán is magyar beszédet mondott. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv használatát ennyire szívén viselte, hiszen az 1844-ben alapított és 12 év után újjáalakított “Magyar Egylet” egész gondolata az ő indítványára született.
Mivel a pécsi polgárság és köztük a zsidó közösség el-/megmagyarosodása nem máról holnapra történt, hanem a 19. sz. végéig tartó folyamat volt, a német nyelv még sokáig fontos szerepet játszott a helyi kommunikációban és a hitéletben egyaránt. Az 1870 és 1906 között kiadott Fünfkirchner Zeitung is “német nyelvű magyar újság” volt.
Az ebből a korszakból fennmaradt zsidó imakönyvek héber, ill. héber és német nyelvűek. Alább közlöm az előző bejegyzés végén látható imakönyv-illusztráció mellett lévő címoldalt. Ez az imakönyv a Tóra Örömünnepe  (Szimhat Tóra) imáit tartalmazza. Ekkor, Tisri hónap 22-23-án, olvassák fel a Tórából (Mózes öt könyve) az utolsó hetiszakaszt, ill. kezdik el újra olvasni a Tórát az első hetiszakasszal. (Ez a most folyó 5773. zsinagógai évben a keresztény naptárban 2012. október 8-9-re esett.)
A korábbi hetek bejegyzéseiben bemutatott jánosi Engel Adolf is ilyen könyvekből imádkozhatott.

A Tóra Örömünnepének imái.

A Záróünnep és Tóra Örömünnepének imái.

Reklámok

Read Full Post »