Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. január

mannheimerDr. Jacob Heinrich Hirschfeld a pécsi hitközség második főrabbijaként sokszor imádkozott a város első zsinagógájában, amelyről az előző bejegyzések szóltak. Őt az 1861-ben újjáalakult augsburgi hitközség hívta meg a rabbiszékbe. (Az előző hitközség ott 1440-ben szűnt meg.) Hirschfeld 1863-ban hagyta el Pécsett. Augsburg felé utazva Bécsben meglátogatta Isaak Noah Mannheimer (Koppenhága 1793  – Bécs, 1865) rabbit, aki az ún. “zsidó reformmozgalom” egyik közismert és szinte szélsőséges képviselője volt. Ő az istentiszteleteken egyáltalán nem használta a héber nyelvet és tudatosan keresztény zeneművek csendültek fel a zsinagógájában. Idős korára mérsékelte szélsőséges álláspontját. Művei közül az 1840-ben megjelent “Wiener Gebetbuch” (Bécsi Imakönyv) nagy népszerűségre tett szert. Bécs városa Mannheimer 70. születésnapján díszpolgári címet adományozott neki.
Hirschfeld látogatása végén Mannheimertől egy hitszónoki köpenyt kapott ajándékba.
Mannheimer tisztelői a 70 éves rabbi elismeréseként egy emlékalbumot adtak ki, amely judaisztikai tanulmányokat és verseket tartalmazott. (1864-ben adták ki Bécsben.) Ebben jelent meg a volt pécsi főrabbi alkalmi költeménye a “A próféta köpenye” címmel.

Der Mantel des Profeten

O kühn schlug Deines Wortes Flamme,
und mächtig weckend in das Herz
dem formverjüngten, alten Stamme,
und hub es schwunghaft himmelwärts.
Drum hebt Dich heut, im Festgetümmel,
Begeist’rungsflamme in den Himmel,
wo Geisteshelden sind die Sterne,
die weithin glänzen in die Ferne.

* * *

Die Himmelfahrt ins Reich der Geister
Kann der jedoch nicht schauen hier,
dem Du beim Abschied, edler Meister,
den Rednermantel gabst von Dir.
Nun denn! S leist‘ ich auch Verzicht,
Auf Deines Geistes Doppel-Licht,
Und gebe gerne mich zufrieden,
ist nur die Hälfte mir beschieden.

Az információkat a JHVA (Jüdisch Historischer Verein Augsburg) blogján találtam. A képek forrása: http://sammlungen.ub.uni-frankfurt.de/freimann/content/pageview/1371843

mantel2

Kattintással nagyítható.

Reklámok

Read Full Post »

Áron haKódes - Tóraszekrény

Áron haKódes – Tóraszekrény

Az előző két bejegyzésből megismerhető adásvételi szerződésből kitűnik, hogy a pécsi zsidó közösség 1841 nyarán a kicsivé vált Zrínyi utcai imaszoba kiváltására egy Citrom utcai lakóházat vásárolt meg. Ezt a liturgikus céloknak megfelelően Anton Piatsek (1814-1867) pécsi építőmesterrel átalakíttatta. Erről az első zsinagógáról nem ismerünk ábrázolásokat. A hitközségi archív levéltárban azonban fennmaradt több év zsinagógai ülőhelybérletének listája e templom korából. Az egyikhez rajzot is mellékeltek, amelyen a héber betűkkel jelölt tóraszekrény és a számozott helyek és  mégis képet adnak arról, hogy milyen lehetett az első zsinagóga belső elrendezése a 19. század közepén.

alaprajzA földszinten, ahol a férfiak helye volt – “Männer Abtheilung” -, három padsorban 109 ülőhelyet alakítottak ki. A listák rendszerint a 30-as számokkal kezdődnek, ami arra utal, hogy a tóraszekrény  előtt jobbra és balra az első három sorban nem bérelt senki sem helyet magának. Bár külön nincs feltüntetve, de a középső padsor előtt lehetett a bima, a tóraolvasó emelvény a tóraolvasó asztallal. Ez már eltérést jelent az ortodox zsinagógák elrendezéséhez képest, ahol a bima rendszerint a zsinagógai tér közepén áll, négy oldalról padokkal körbevéve.
A lap alsó negyedében a női karzat ülőhelyeinek elrendezését rögzítették, ahol 72 nő számára lehetett helyet bérelni. A hitközség elöljárósága a női karzat kialakításához ugyancsak Anton Piatsek építőmestertől kért tervet és árajánlatot.
Az 1869. július 22-én felszentelt második zsinagóga átadásával a hitközség ezt az első zsinagógáját lebontotta (1870-ben már nem állt), és a helyére más funkciójú épületet már nem emelt.

Anton Piatsek terve a női karzat megközelítésére.

Anton Piatsek terve a női karzat megközelítésére.

 

Read Full Post »

contraitEbben a bejegyzésben közlöm a legutóbb bemutatott adásvételi szerződés német nyelvű részének fordítását. A szövegben előforduló “konvenciós Forint” (Conventions Münze) a Mária Terézia által 1750-ben Ausztriában bevezetett fizetőeszköz, amelyet egyes német fejedelemségek mellett Magyarországon is használtak. Hazánkban 1857-ig volt forgalomban.

Szerződés

mely egyrészt Vitéz Ferenc úr mint eladó, másrészt a Pécsi Zsidó Község mint vevő között a mai napon megköttetett.
1. Vitéz Ferenc úr eladja a Citrom utcában lévő cseréppel fedett házát a fent nevezett Zsidó Községnek, amely háznak keletről Pek Mátyás és Árpád háza, nyugatról Lachinger Mátyás bodnármester háza a szomszédja.
2. A Zsidó Község ezért a házért 680 konvenciós Forint összeget, azaz hatszáznyolcvan konvenciós Forintot fizet, amelyből ma 40 konvenciós Forintot foglalóként fizet ki, és 6 vagy 14 nap múlva 360 konvenciós Forintot, azaz háromszáz hatvan konvenciós Forintot fizet ki. A maradék 280 konvenciós Forintot október 4-ig fizeti meg.
3. A fenti 360 konvenciós Forint kifizetésénél Vitéz Ferenc úr köteles a Zsidó Községnek nyugtát adni, és a Zsidó Község köteles Vitéz Ferenc úrnak 280 konvenciós Forintról kötelezvényt adni, hogy ezt ő a Zsidó Község összköltségeként bejegyeztethesse.
4. Ha a Zsidó Község megszegné e szerződést, úgy elveszti a 40 konvenciós Forint foglalót és még 60 konvenciós Forintot kell hozzá fizetnie. Ha Vitéz Ferenc úr nem tartaná meg e szerződést, akkor a 40 konvenciós Forint foglalót vissza kell adnia és további 100 konvenciós Forint bánatpénzt kell fizetnie a Zsidó Községnek.
5. Ha a Zsidó Község október 4-ig elmulasztaná a fent nevezett 280 konvenciós Forintot megfizetni, úgy vitéz Ferenc úr jogosult a házat minden további per nélkül liciteljárással eladni.
Pécs, 1841. július 4-én. M. Weiszmayer s.k., a Zsidó Község elöljárója Moritz Fuchs s.k., Salamon Kaufer s.k., Sigismund Grün s.k., Vitéz Ferenc s.k. mint eladó felvettem 40 pengőforintot foglalóul.”

A szerződés 3. pontja. (Nagyítható.)

A szerződés 3. pontja. (Nagyítható.)

Read Full Post »

birtoklevelAz első pécsi zsinagógáról és felavatási ceremóniájáról egy korábbi bejegyzésben már olvashatók adatok. A Pécsi Zsidó Hitközség archív irattárában fennmaradt az első zsinagóga épületévé átalakított lakóház birtoklevele. Az alábbiakban ezt az 1841 nyarán keletkezett dokumentumot ismertetem.
Ennek egy nyomtatott általános bevezetője van, amely egy kézzel írt magyar nyelvű szövegben folytatódik.  (Lásd a bejegyzés végén.) Ebből kiderül, hogy Vitéz Ferenc a belvárosban lévő 84 négyszögöl nagyságú ingatlanát a Pécsi Zsidó Községnek “synagoga állítás végett” 680 Forintért eladta. A szomszédok: keletről Peck Mátyás, nyugatról Lachinger Mátyás, délről a városfal, északról az utca.
Ezt egy német nyelvű szöveg követi, ez gyakorlatilag az ide másolt adásvételi szerződés, amely öt pontban rögzíti a megállapodás részleteit, a felek kötelességeit. A hitközséget Moses Weiszmayer elöljáró, Moritz FuchsSigmund Grün és Salamon Kaufer képviselte. 1841. július 4-én a vevő 40 forint foglalót adott az eladónak.

contrait2

A szerződés német nyelvű részlete.

Az utolsó oldalon a szöveg ismét magyarra vált, talán mert az eladó nem értett (kellően jól?) németül. Elismerte, hogy július 9-én Spiesz János tanácsnok előtt átvette a vevőtől a még hiányzó 640 Pengőforintot, és ezzel “a’ Zsidó községet megnyugtatta”. A felek még aznap megjelentek Pintér Mihály főjegyző és két tanácsnok előtt és szóban is megerősítették a szerződésben foglaltakat. Ezt követően július 10-én Jellasits János aljegyző kiadta a város pecsétjével ellátott “Bizonyság és Birtok Levelet”. Miután a szomszédok sem tettek semmilyen ellenvetést az adásvétel ellen, a városi hatóság a Pécsi Zsidó Községet augusztus 18-án  a szokott módon “a birtokba bevezette”.

szerzodes

Kattintással nagyítható.

Read Full Post »

Meghatalmazás

Meghatalmazás

A Pécsi Zsidó Hitközség archív irattárában több dokumentum fennmaradt a kezdeti időkből. Ezek közé tartozik egy meghatalma- zás is, amely 1846 márciusából származik. Ebben a pécsi elöljáróság megbízta két tagját – Moritz Fuchsot és Joachim Schapringert -, hogy képviseljék Pécs összes izraelitáját egy pesti tanácskozáson, melyet abból az alkalomból hívtak össze, mert V. Ferdinánd király eltörölte a Mária Terézia által 1743-ban elrendelt “Toleranztax”-ot, a zsidók által fizetendő türelmi adót.
Alább bemutatom az elöljáróság tagjainak aláírást. A fenti két személyen kívül ők képviselték a pécsi zsidó közösséget 1846-ban: S.(igismund) Grün szószóló, Adolph Engel, P.(hiliph) Trebitscher, Salamon Kaufer, Andras Schwarcz, Johan(n) Reich, Gabriel Reich (?), Salamon Sax, Mayer Wiener, Ig.(naz) Kaufer, (Moses) Waiszmair.

Vorstand1846

A pécsi elöljáróság tagjainak aláírása 1846-ban. (Kattintással nagyítható.)

Read Full Post »