Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. május

dcsszDr. Borbola Jenő a pécsi rendőrkapitányság vezetője a gettó parancsnokául Dr. Németh János századosi rangban lévő rendőrfogalmazót nevezte ki. A népbírósági tárgyalásán megszólaló tanúk ellentmondásos képet festettek róla. Egyesek szerint nagyon ellenséges volt a zsidókkal, folyamatosan fenyegetőzött, durva hangnemben beszélt a Zsidó Tanács tagjaival is. Ugyanakkor mások szerint jóindulatú és emberséges volt, segített a lehetőségek biztosította szűk keretek között. Németh a tárgyalásán azt mondta, hogy a folyamatos szigorításokat a parancsnoka utasítása alapján rendelte el, őt pedig a városban lévő németek (SS?, Gestapo?, Sicherheitspolizei?) instruálták. A népbíróság 10 hónap börtönre ítélte. Németh felmentésért, a népügyész súlyosbításért fellebbezett. A Népbíróságok Országos Tanácsa megsemmisítette a Pécsi Népbíróság ítéletét, és Dr. Németh János egykori pécsi gettóparancsnokot népellenes bűntettekért tíz év és tíz hónap fegyházbüntetésre ítélte. A másodfok azzal indokolta a jelentős szigorítást, hogy Németh intézkedései nagy tömegű embert érintettek és így rengeteg szenvedést okoztak. A népbírósági per anyaga megtekinthető mikrofilmen a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában. (Pécs, Király u. 11.)

Alább folytatom a pécsi “gettólista” közzétételét.  (A képek kattintással nagyíthatók)

gettolista10

gettolista11gettolista12

gettolista13gettolista14

Read Full Post »

dcsszEbben a bejegyzésben folytatom az 1944 áprilisában összeállított pécsi gettólista közzétételét. Dr. Greiner József hitközségi elnök és segítői precíz nyilvántartásokat vezettek a gettólakókról, mivel a létszám nem volt állandó. Öngyilkosságok, munkaszolgálatos behívások és családegyesítések révén történt ki- és beköltözések miatt bizonyos ingadozás jellemezte a létszámhelyzetet. A gettó június 29-én ill. 30-án történt felszámolásakor a pécsi “Zsidó Tanács” teljes iratanyaga az irodaként működő helyiségben maradt, majd annak kiürítésekor elveszett. A kutatás mai ismeretei szerint későbbi időből nem maradt fenn “belső” nyilvántartás. Hatósági igen, így néhány létszámadat rendelkezésre áll. Ezekről később írok egy bejegyezést.

(A képek kattintással nagyíthatók.)

gettolista-5

gettolista-6

gettolista-7

gettolista-8

gettolista-9

Read Full Post »

dcsszPécs város hatósága a gettóbeli helyek kijelölését a Magyar Zsidók Központi Tanácsának pécsi szervezetére bízta. Ez a szervezet elsőként Budapesten alakult meg 1944. március 21-én Adolf Eichmann parancsára, majd létrejöttek a vidéki képviseletek. Ez utóbbiak jórészt a hitközségek elöljáróságának tagjaiból álltak, vezetőik a hitközségi elnökök lettek. Ez Pécsett is így történt. A helyi “Zsidó Tanács” elnöke Dr. Greiner József ügyvéd, hitközségi elnök lett. A 90 lakásos MÁV-bérházban és a környéken kiürített 50 családi házban kellett elhelyeznie a zsidókat és az annak tekintendőket. Az alábbi dokumentum a Pécsi Zsidó Hitközség archív irattárában található. Ez megközelítőleg betűrendben tartalmazza a gettóba kényszerített pécsiek neveit. Feltételezhető, hogy volt még egy kimutatás arról is, hogy egy-egy lakás, illetve családi ház szobáiba és egyéb helyiségeibe kiknek kellett beköltözniük. Ez a ma már nem található lista mutatná meg egyértelműen, micsoda óriási zsúfoltság uralkodott a “zsidók számára kijelölt városrészben”. A családneveket kitöröltem, de ha a “gettólista” tulajdonosa hozzájárul, közlöm változtatás nélkül. Emlékül az ártatlanok szenvedéseire.

(A képek kattintással nagyíthatók.)

getto1getto2getto3getto4

Read Full Post »

dcsszA pécsi gettót Dr. Borbola Jenő, a városi rendőrkapitányság vezetőjének parancsára 1944. május 20-án 18 órakor lezárták. A helyi napilap, a Dunántúl, természetesen erről is tudósította a közvéleményt. Alább ez a cikk olvasható. Sajnos nem sikerült jobb minőségű képet szereznem, de még az olvashatóság határán belül van. A kép kattintással nagyítható. A következő bejegyzések témája a “gettólista”.

bezartak-a-gettot

Read Full Post »

dcsszEsztergár Lajos polgármester határozatát a gettó kijelöléséről az elköltözésben érintett keresztény családok több okból sem fogadták örömmel. Például a nekik kiutalt zsidó tulajdonú lakásért lakbért kellett fizetniük a M. Kir. Pénzügyigazgatóságank, és az albérlőik által biztosított jövedelemtől is elestek. Ehhez járult az ingatlanuk teljes kiürítése miatti izgalom, csomagolás, stb.. Az kevéssé vigasztalta őket, hogy a házukba, lakásukba zsúfolt zsidók pedig majd nekik fizetnek lakbért.  Emellett  a költözködés költségét meg kellett hitelezniük. Voltak, akik ezt csak kölcsönből tudták megoldani. A város szociálisan érzékeny hírű polgármestere ezt természetesen tudta, ezért igyekezett a háborgó kedélyeket a költségek utólagos átvállalásának ígéretével megnyugtatni. Május 13-án a helyi sajtó is győzködő hangvételű cikket közölt, amelyben ezeknek az embereknek a gettó területéről való elköltözését a haza érdekében hozott kötelességnek állította be, amely a szebb magyar jövőt szolgálja.

(Az újságcikk kattintással nagyítható.)

gettó-5

Read Full Post »

dcsszA gettó területének Dr. Esztergár Lajos  polgármester által történt kijelölése után az eseményekbe bekapcsolódott Dr. Borbola Jenő, a Pécs városi rendőrkapitányság vezetője is. Ő nem csak a gettó mielőbbi bekerítését kérte a polgármestertől, hanem részletesen meghatározta azt is, mit vihetnek magukkal a zsidók a gettóbeli lakásukba. Ezt a helyi napilap, a Dunántúl, útján is közzétette. A cikk alább olvasható és kattintással nagyítható.

getto-borbola

Read Full Post »

dcsszA levéltári dokumentumok szerint voltak olyan pécsi zsidók, akik az 1944 tavaszán kialakult helyzetet teljesen félreértelmezték. Nem merült fel bennük az a balsejtelem, hogy valójában számukra már a “végjáték” zajlik. Így a gettó létrehozásakor is azzal nyugtatták magukat, hogy az évek óta növekvő lakásínség miatt kell átadniuk lakásaikat a keresztényeknek. Legkésőbb 1944. július 4-én, amikor az iparvágányok rámpájánál álló teherszerelvényhez hajtották Pécs zsidóságát, ők is rádöbbentek, hogy mekkorát tévedtek a zsidókat sújtó rendelkezések tulajdonképpeni célját illetően.

(Az újságcikk kattintással nagyítható.)

09-6

Read Full Post »

dcsszEz a bejegyzés még nem közvetlenül a gettóról szól, hanem annak egyik létrehozási fázisáról. Időrendben így zajlott a teljes  folyamat: Dr. Esztergár Lajos polgármester kijelölte a zsidók elkülönítésre szolgáló városrészt. 2.  A városi hatóság felszólította az ott lakókat a házaik és lakásaik május 15-ig való kiürítésére. Az igények felmérésével kiutalta nekik a lakásokat. 3.  Ezzel egyidejűleg a pécsi Zsidók Központi Tanácsa megkapta a gettóban lévő lakások címlistáját azzal, hogy maga határozza meg, mely zsidók fognak egy fedél alatt élni. 4. A zsidó családok összeköltöztek, hogy a gettó területéről kiköltöztetett keresztények a lakásaikba költözhessenek. 5. A kiürülő gettóbeli lakásokba és családi házakba beköltöztek  a zsidók.
Pécs szociális érzékenységéről híres polgármestere a zsidók vagyonából szándékozta kifizetni a keresztények költözködési költségét és a felújításra szoruló zsidó lakások iparosköltségét. Ez utóbbiról még tervezek dokumentumközlést.

(A fotó kattintással nagyítható.)

getto44majus

Read Full Post »

dcsszA zsidó tulajdonban lévő üzemek, üzletek zár alá vételének lehetőségét már az 1944. április 16-án megjelent 1600/1944 M. E. számú rendelet 10. § (4) bekezdése tartalmazta:
„A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, illetőleg iparügyi miniszter, vagy az általa megbízott hatóság, hivatal vagy testület közgazdasági érdekből elrendelheti a zsidó kereskedelmi vagy ipari vállalta (üzlete, üzeme) nyersanyag- és árukészletének, valamint üzleti (üzemi) berendezésének zár alá vételét, amennyiben azonban az üzlet (üzem) folytatása közérdekből szükséges, az üzlet (üzem) folytatására a vállalat az (üzlet, üzem) tulajdonosának költségére vállalati vezetőt rendelhet ki.”
Kunder Antal kereskedelem és közlekedésügyi miniszter erre a felhatalmazásra hivatkozva adta ki az április 21-én hatályba lépő 50.500/1944 K. K. M. számú rendeletét a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről. Ez a zsidók teljes kifosztását célzó kormánypolitika egy fontos  határköve volt.
A “Dunántúl” című napilap másnap az jelentette, hogy 360 zsidó üzlet került zár alá Pécsett, de 25-én ezt a számot tévesnek minősítette, és 230 üzletet említett. Kunder a rendelet megjelenését követően azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy „a honvédelemre és a közgazdaságra egyaránt veszélyes üzérkedés miatt kellett bezárni a zsidó üzleteket.”

(Az első fotó kattintással nagyítható.)

360-1

306-2

Read Full Post »

dcsszNem csak a M. Kir. Államrendőrség Pécsi Kapitányságának közegei figyelték a pécsi zsidókat a “megkülönböztető jelzés” viselése  miatt, hanem a lakosság egy része is. A hazafias tettnek számító feljelentések révén többeket “lefülelt” a rendőrség. Április 21-én helyi sajtó további két “renitens” zsidóról tudósított. Feltételezhető, hogy mindkettőjüket lakossági bejelentés alapján állították elő. Dr. Fodor Leó klinikai főorvosról azt írta a lap, hogy a rendőrbíró ítélete a fellebbezés miatt nem jogerős. Azonban más forrásokból tudható, hogy hamarosan jogerőssé vált, és másokkal együtt őt is internálták.

21-4

Read Full Post »

Older Posts »