Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. október

goldbergerPécsett a Baptista Szeretetszolgálat Széchenyi István Iskolájában gránittábla emlékezik az 1943-1944-es tanévben zsidó származásuk miatt elhurcolt és életüket vesztett tanulókról.
A kezdeményezés Török Zsuzsától, a Holokauszt Emlékközpont munkatársától, indult. A kutatást Nagy Márta tanárnő végezte a Széchenyi István Gimnázium 1943-1944-es iskolai értesítőjét alapul véve, amely a diákok vallását is rögzítette.
Az intézmény vezetése egyetértett a kezdeményezéssel, így a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) anyagi támogatásával elkészült a 33 diák nevét megörökítő gránit emléktábla, melyet a lépcsőház félemeleti pihenőjének falán helyeztek el. Az emléktáblát Dr. Hargitai János, Baranyai Kormányhivatal vezetője 2014. április 16-án avatta fel, az ehhez kapcsolódó ünnepi műsort Baracs Nóra tanárnő állította össze. Ezt követően a diákok az iskola udvarán mandulafát ültettek az intézmény 1944-ben meggyilkolt zsidó tanulói emlékére.
A KIM anyagi támogatásával Szombathelyen 11, Makón 7 diák neve került fel hasonló emléktáblára.
(Az alábbi fotók kattintással nagyíthatók.)

emléktábla

A szürkés-drappos szemcsés gránitlap kevésbé szerencsés az olvashatóság szempontjából, ezért a neveket itt is közlöm:

 

I. A II. B IV. B
Klein Ervin Goldberger György Pajtás Sándor
Krausz György Léderer István Weisz Pál
Krausz László Mangold Tamás
Weisz Endre Spitzer Gyula V.
Gyenes János
I. B III. B Lőbl Miklós
Braun Béla Pollák György Schwarz László
Sommer György Strenger Tamás
III. C
I. C Eisenberger Miklós VI.
Weisz János Münz Tamás Groág Ferenc
Weisz Péter Sonnenfeld János Stellner János
 I  I  I
 II. A IV. A VII.
 Krausz Miklós Bürger László Adler György
 Miskolczy Iván Kellermann István Ullmann György
Kisfaludi Tamás
Krausz József  VIII.
 Braun Sándor
 Bürger György

A tábla avatásakor a Széchenyi Gimnázium diákjai által elhelyezett emlékkövek.

kövek3

kövek2

kövek1

 

Az udvaron elültetett mandulafa-csemete elé helyezett táblácska szövege:

“Ember vigyázz, figyeld meg jól a világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, –
hordozd szívedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”

(Radnóti Miklós: Nem bírta hát…)

A jövőért a múlt emlékére.
HOLOKAUSZT 70
Magyar holokauszt emlékév 2014

mandulafa

Reklámok

Read Full Post »

ZS1A korábbi bejegyzésekben a zsidók vagyonából való 1944-es igénylésekre közöltem példákat. A lakosság, a polgármesteri hivatal és egyéb közületek mellett volt még két “instancia”, akiket meg kell említeni. Az egyik a Magyar Királyi Honvédség, a másik a német fegyveres szervezetek: Wehrmacht, SS, különböző német rendőri egységek. Bár a fegyveresek fosztogatásaira is van jó néhány példa, de most olyan forrásokat közlök, amikor ők snájdig úriember módjára kértek az zsidók ingóságaiból, amiért a magyar államkincstárnak a Pénzügyigazgatóságon keresztül vételárat, vagy bérleti díjat fizettek.
Az ügymenet a következő volt: az adott alakulat írásban benyújtotta igénylését a M. Kir. Pécsi IV. Honvéd Állomásparancsnokságon. Itt láttamozták és igazolták az igénylés jogosságát, majd a kérelmet elküldték Dr. Esztergár Lajos polgármesternek. A polgármester az ügyet továbbította a „C” (katonai) ügyosztálynak, amely a polgármester nevében a beszállásolási törvényre hivatkozva határozatban kérte a Pénzügyigazgatóságot az igényelt ingóságok kiadására. A polgármesteri hivatal a Honvéd Állomásparancsnokságtól kapott eredeti kérelmet a határozatához csatolva küldte meg a pénzügyőröknek.
A németek alakulatok sem fordulhattak közvetlenül a Pénzügyigazgatósághoz, hanem csakis a honvédség helyi illetékes szervén, a Pécsi IV. Honvéd Állomásparancsnokságon keresztül. Itt a német nyelvű igényléseket a fordítószolgálat lefordította, és a kérelem magyar nyelvű változata járta be a fenti hivatalos utat.
Az eredeti dokumentumok megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

──────────

katonaiig

──────────

Tárgy: átvonuló tiszti szállás létesítése
Szám: 34. 364 és 34. 364/1/1944 C. szám

Polgármester Úrnak!

Pécs

A létesítendő magyar tiszti átvonuló szállás felszerelésére igénylendő felszerelési tárgyaknak a zsidó ingóságokból való kiadása tárgyában hivatkozott számú megkeresésére közlöm az alábbiakat:
A felszerelési tárgyak igénylésével kapcsolatosan szíveskedjék a 17019/467/IV. 1944. szám alatt megküldött 27852/eln. 36. 1944. H. M. és 186.797/VI. 1944. P. M. rendelet értelmében részletes igénylést előterjeszteni.
A Pénzügyigazgatóság a rendelkezésre álló ingóságokból a beszállásolási törvényben (1879. évi XXXVI. t.c. és az ezt kiegészítő 1895. évi XXXIX. t.c.) előírt ingóságokat Polgármester Úr rendelkezésére bocsájtja.
A gyors lebonyolítás érdekében szükségesnek tartja a pénzügyigazgatóság, ha közölni szíveskedik az alanti adatokat:
1.) Az átvonuló tiszti szállás hány tiszt elhelyezésére szolgál.
2.) A létesítendő tiszti szállásban elhelyezendő tisztek közül
a.) hány tábornok, b.) hány törzstiszt, c.) hány főtiszt részére kíván polgár-mester Úr szállást berendezni.
3.) A berendezés céljára szükséges ingóságok jegyzékét szíveskedjék összeállítani felszerelési tárgyakként: pl: Akasztós szekrény 200 drb., fiókos szekrény 200 drb., ágy 200 drb., asztal 400 drb., (110 drb. íróasztal, 290 rendes asztal), 200 drb. ágybetét (szalmazsák, vagy matrac, stb.), 200 drb. párna, 200 drb. takaró (paplan, vagy pokróc), 400 drb. párnahuzat, stb.
4.) Szíveskedjék közölni, hogy az átvonuló tiszti szállás felállítását mely időpontra tervezi polgármester Úr, hogy a Pénzügyigazgatóságnak megfelelő idő álljon rendelkezésre az ingóságok összeszedésére, mert az elhagyott zsidó lakások leltározása a közigazgatási és pénzügyi személyzet hiánya miatt hosszabb időt vesz igénybe.

Pécs, 1944. július hó 31-én.

Nagy s.k. pénzügyigazgató h.

E levél előzménye Esztergár Lajos polgármester 1944. július 17-én kelt átirata, amelyben “mintegy 250 drb fekhelyet (recamiert, díványt)” kért a gettóban lévő zsidó bútorokból átvonuló tiszti szállás számára rendelkezésére bocsátani.

──────────

Pécs szab. kir. város polgármesterének

 Pécs, 1944. évi október hó  27-én.
Pécs

             Kérem fenti parancsnokság részére a Káptalan u. 2 sz. alatt honvédégi célokra igénybe vett helyiségek berendezésére az alábbi berendezési tárgyak sürgős kiutalását:

8 drb. (nyolc) íróasztal
5 drb. (öt) ruhafogas
2 drb. (kettő) szalon garnitúra
3 drb. (három) kis asztal
4 drb. (négy) írógép asztal
1 drb. (egy) nagy térképasztal
2 drb. (kettő) polcos szekrény
8 drb. (nyolc) csillár
10 drb. (tíz) asztali lámpa
20 drb. (húsz) szék

                                                                                  (olvashatatlan aláírás) őrm.

 A fenti igénylést igazolom és annak sürgős soron kívüli kiutalását kérem.[1]

 Ez az eredeti kérelem a polgármesteri hivatal irattárában maradt fenn. Vélhetően elfelejtették a Pénzügyigazgatóságnak írt levélhez csatolni. 

 [1] A M. Kir. Pécsi IV. Honvéd Állomásparancsnokság tisztjének olvashatatlan aláírása. A levélre kézzel ráírták még: ”Kölcsönbe kérem!”

──────────

Tárgy: A helyi kórház konyhafelszerelésének kiegészítése,
Dienststelle Fpn. 42.169 B. alakulat részére

Tekintetes Pénzügyigazgatóságnak

P é c s

A Dienststelle Fpn. 42 169 B. alakulat azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy bocsássak rendelkezésére:
3 db. fazekat kb. 20-25 literest
4  ”      ”      ”             10       ”
5  ”      ”      ”               5       ”
3  ”      ”      ”               3       ”
6  ”  főzőkanál, különböző nagyságba (sic)
4  ” merőkanalat
1  ”  húsdarálót (nagy)
1  ”  kávédarálót
1  ”  liszt szitát
5  ”  passzírozó szitát
1  ”  tészta merőkanalat
1  ”  tészta gyúrót
3  ”  nagy konyhakést
2  ”  nagy húsvillát
8  ”  közönséges kést
20  ”  teáskanalat
3  ”  bőröndöt
2  ”  sütőlemezt
30  ”  evőkanalat, villát és kést
5  ”  nagy korsót
4  ” edényhordó tabletta

Kérjük t. Címet, szíveskedjék a fent jelzett tárgyakat – volt zsidó tulajdonból – fizetés ellenében az alakulatnak átengedni. Továbbá kérjük a t. Címet, szíveskedjék az alakulat részére kölcsön adni:
1 db. tűzhelyet füstcsövekkel felszerelve, vagy
1 db. nagy gázrezsót és
8 db. iroda asztali lámpát 220 voltosat átengedni.
Az alakulatnak az állomásparancsnokság útján hozzánk intézet átiratát csatoltan tisztelettel megküldöm.
Pécs, 1944. november hó 3-án.

A polgármester nevében
(olvashatatlan aláírás)
Kolozsvár szab. kir. város
szolgálattételre berendelt
h. polgármestere

A front elől elmenekült tisztviselőknek jelentkezési kötelezettségük volt a biztonságosabb országrészek településein, ahol valamilyen feladatkört kaptak a helyi közigazgatásban. Így dolgozott Kolozsvár helyettes polgármestere is egy ideig Pécs Katonai ügyosztályán.

──────────

Read Full Post »

márírjaink2014. október 16-án “Köztünk éltek – köztünk élnek” címmel konferencia lesz Pécsett a Pécsi Tudományegyetem BTK Történettudományi Intézetének szervezésében. Az általános, áttekintő témájú előadások mellett főként pécsi és baranyai vonatkozású kutatási eredményekről hallhatnak az érdeklődök. További információk az alábbi meghívón. (A képek kattintással nagyíthatók.)

 

Velunk-eltek---velunk-elnek-1

Velunk-eltek---velunk-elnek-2

Read Full Post »

ZS1Az előző bejegyzésben pécsi városi tisztviselőktől idéztem három levelet, melyekben zsidó tulajdonban lévő vagyonelemeket kértek az ügyosztályaik számára. Ebben a bejegyzésben Dr. Esztergár Lajos polgármester egyetlen mondatból álló, ellenben annál “velősebb” levelét közlöm. A címzett Jaross Andor belügyminiszter, a tárgy: “A zsidók vagyonából a városok közérdekű céljaira szerzés lehetővé tétele”
Esztergár Lajos szociálpolitikájáról, az értelmiségi munkanélküliség elleni intézkedéseiről, a “Pécsi Norma” kidolgozásáról vált híressé a két háború között. A pécsi  M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen is tartott  előadásokat a szociálpolitikáról.
A rendszerváltás utáni utcaátnevezési hullám óta a pécsi Uránvárosban utca örökíti meg a nevét, egykori lakóházán, a városháza épületében és az egyetem jogi karának épületében emléktáblát helyeztek el munkássága elismeréséül. A város Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata szintén az ő nevét viseli. Az alábbi levél alapján úgy tűnik, kissé szelektív az emlékezetkultúra Pécsett is.

Az eredeti dokumentum megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

──────────

M. Kir. Belügyminiszter Úr!

   A városok fejlesztése érdekében kérem a küszöbön álló rendeleti szabályozás során annak lehetővé tételét, hogy a zsidóknak az 1600/1944. M. E. sz. rendelet alapján bejelentett és zár alá vett vagyonából a városok közintézmények létesítésére és városfejlesztés vagy egyéb fontos közérdekű célok megvalósítására a szükséges ingatlanokat megszerezhessék és ezeket nyomban megkapják, továbbá hogy a zsidók tulajdonában lévő értékpapírokból, részvényekből a helyi közgazdasági élet biztosítása és a városok gazdálkodásának nyilvánvaló érdekében egyes helyi ipari és kereskedelmi vállalatok értékpapírjait, részvényeit megszerezhessék.

   Pécs, 1944. május 16-án.

V/17 Dr. Esztergár
polgármester.

Esztergár

V/17 Dr. Esztergár – aláírás a levélen

Read Full Post »

ZS1A pécsi zsidók vagyonából nem csak a lakosság bizonyos rétegei, hanem a közületek is szerettek volna részesülni. Közéjük tartozott többek közt a HANGYA Szövetkezet, a csendőrség, a MÁV Pécsi Üzletvezetősége, a városi postahivatal, a leventeparancsnokság, a városi tűzoltó-parancsnokság, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Pécsi Főkerülete és a Katolikus Népszövetség Országos Temetkezési Pénztáregyesülete. Ebben a bejegyzésben a polgármesteri hivatal közellátási- és lakásügyosztálya, valamint a városi adóhivatal kérelme olvasható.
Az eredeti dokumentumok megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

──────────

A közellátási ügyosztály élelmiszerjegy elosztó iroda céljára igényli: Roth Jenő Szigeti út 80. sz. alatti fűszerüzletét, és Schlésinger József F.[első]vámház u. 57. sz. alatti hentesüzletét a mellette levő lakószobával együtt.
Pécs, 1944. május hó 30-án.

dr. Külley János
tanácsnok

[alatta]
Határozat
A helyiség átadása felől r.[övid] ú.[ton] intézkedtem.
Pécs, 1944. július hó 25.
Várnagy
tanácsnok

──────────

Polgármester Úr!

A lakásügyosztály felállításakor a népjóléti ügyosztály által visszahagyott bútorokkal lett az ügyosztály három hivatalos helyisége berendezve. Azóta több ízben tettem szóbeli előterjesztést egy íróasztalnak és 6 drb. tonett széknek a beszerzésére. Tekintettel arra, hogy a hivatali helyiségek berendezése még mindig nem történt meg, tisztelettel kérem, hogy az ügyosztály részére 3 íróasztalt és 6 drb. tonett széket az ügyosztály számára rendelkezésre bocsátani szíveskedjék. A bútorok beszerzésénél kérem, hogy a gettó területén levő, és az Üvé. [MÁV Pécsi Üzletvezetőség] bérházában elhelyezett zsidó lakáshivatal berendezését igénybe venni szíveskedjék.

Pécs, 1944. augusztus hó 2-án.

Dr. Csokonay Béla
aljegyző
ügyosztályvezető

Várnagy tanácsos határozatban arról értesítette a lakásügyosztályt, hogy a kérelmét nem lehet teljesíteni, mert a Pénzügyigazgatóság a bútorok kiadásához nem járul hozzá.

──────────

Az I. fokú Közigazgatósági Hatóságnak

P é c s

A m. kir. pénzügyigazgatóság utasította adóhivatalunkat, hogy a város területén felszabaduló nagyobb méretű zsidólakásokból, illetőleg üzlethelyiségekből árverési csarnok részére egy megfelelő helyiséget igényeljünk.
Adóhivatalunk e tárgyban előterjesztést tett a polgármester úrnak, s a polgármester úr 64.418/1944 L. szám alatt közölte velünk, hogy árverési csarnok céljára alkalmasnak tartja a Lőbl Zsigmond-féle Rákóczi út és az Alsómalom u. sarkán levő, továbbá a Spitzer cég Szigeti úti és Zsolnay utcai üzlethelyiségeit.
Utasította adóhivatalunkat, hogy a kiutalás kérdésében forduljunk az I. fokú közigazgatósági hatósághoz.
Ezért kérjük, szíveskedjék a kérdéses helyiségeket – vagy esetleg a jelzett célra alkalmas más helyiségeket – adóhivatalunk részére árverési csarnokul kiutalni.

Pécs, 1944. szeptember hó 15. napján.

Meszléri József
főszámvevő h.

Lőbl Zsigmondnak a Rákóczi u. 74. szám alatt fűszer- és gyarmatáru nagy- és kiskereskedése volt, Spitzer Sándornak és Jakabnak a Kiskirály u. 1. szám alatt vas-, fűszer- és festékáru nagykereskedése, a Zsolnay Vilmos u. 3. alatt fűszer- és vaskereskedése volt.
Várnagy tanácsnok véghatározatában a kérelmet elutasította, mivel a 2120/1944. M.E. számú rendelet 3. §-a szerint egyrészt csak üres zsidó tulajdonban volt üzlethelyiséget lehet rendelkezésre bocsátani, a kért üzletekben pedig árukészlet van, másrészt a rendelet nem ad módot üzletkiutalásra nem ipari, vagy kereskedelmi célú tevékenységre. De biztosította az adóhivatalt, hogy ha kereskedelem és közlekedésügyi miniszter felhatalmazást ad a zsidó üzletek ilyen irányú igénybe vételére, készséggel teljesíti a kérelmüket.

Read Full Post »