Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. november

ZS1Ebben a bejegyzésben folytatom a válogatást a pécsi “őskeresztények” üzletigénylő leveleiből. Ezek egyben – esetenkénti pontatlanságuk ellenére – fontos forrásai az 1944-es zsidó vállalkozások topográfiájának. Mivel egy-egy üzletre, műhelyre több – a központi helyen lévőkre akár 8, 10, 12 – igénylés is érkezett, a teljes adatsor (tulajdonos, üzlet neve, profilja, pontos címe) ezek alapján összeállítható. Az eredeti dokumentumok megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

──────────

Részlet Stohl Terézia középiskolai titkárnő és Vida István műszaki alkalmazott Esztergár Lajos polgármesternek írt leveléből. Kelt Pécsett, 1944. április 27-én. (A kép kattintással nagyítható.)

vida-stohl2

 

──────────

P O L G Á R M E S T E R   Ú R !

Igényt jelentek be Münster Jakabné zsidó kereskedő tulajdonát képező fűszerkereskedésre. Tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy ezen bejelentésemet elfogadni, és a jelzett üzletet részemre juttatni kegyeskedjék.
Kérelmem előterjesztését az tette indokolttá, hogy az a ház, amelyben a fűszerkereskedésem volt, lakásommal együtt beleesik a gettóba.
Pécs, 1944. május 8.

Mély tisztelettel:
Puskás Jánosné

PuskásJ-igénylése2Özv. Münster Jakabné szatócsüzlete a Pius u. 16. szám alatt volt. Ez az utca a mai Honvéd utcával párhuzamosan húzódott. A háború után megszűnt, házait lebontották.
Egy kormányrendelet lehetővé tette, hogy azok a keresztény kereskedők, akiknek az üzlete a gettónak kijelölt területén, vagy annak közelében volt, hasonló nagyságú zsidó tulajdonú üzlethelyiséget kaphassanak, ahol tevékenységüket folytathatják. Előbb azonban a hatóságnak a zsidó tulajdonos áruit  leltározni kellett, majd biztonságos helyre szállítva raktározni. A keresztény kereskedő a kiürített üzlethelyiséget kaphatta meg. A pécsi polgármesteri hivatal 1944-es iratanyagában ilyen üzlethelyiség-átadásra több példa is található.

──────────

Tekintetes

Iparhatóságnak!

Pécs

Alulírott a legmélyebb tisztelettel fordulok a tekintetes Címhez, hogy a Ferencziek utca 37/2. szám alatt lévő Krausz József-féle rövidáru, vagy a Linkenstein Márton-féle cukorkaüzletet Ferencziek utca 37/2. sz. alatt nekem átadni kegyeskedjék. Áldatlan családi állapotomból kifolyólag öneltartásra vagyok kényszerülve és kis fiam eltartása is, szüleim kegyelmére utalva nincs semmi kereseti forrásom, ezen üzlet átvétele a mire anyagi fedezet volna egzisztenciámat megalapozná.
Kérésem sikeres elintézését újból kérve vagyok a legmélyebb

Pécs, 1944. máj. 19.

Tisztelettel
Bánkövi Józsefné
sz. Heil Mária
Pécs, Majláth u. 20.

 

──────────

Polgármester Úr!

Mély tisztelettel alulírott arra kérem, hogy az alább írtak alapján Hohnenwald Sándor zsidó Zsolnay Vilmos u. 39. sz. alatt lévő élelmiszer üzletét mint jogosult keresztény magyarnak átadni szíveskedjék.
Férjemtől, Miklósits István nyugállományú rendőrtől önhibámon kívül már 2 (kettő) éve különváltan élek. Tőle semmi tartást, sem gyermektartást, szóval semminemű pénzt, vagy anyagi támogatást nem kapok.
Férjem két gyermekemmel hagyott el engem. Két év alatt rettenetesen nélkülöztünk. Most, hogy a helyzet nemzeti érzelmeimnek megfelelően alakult, elérkezettnek láttam én is az időt arra, hogy létérdekeimnek minimális jobbra fordulása érdekében hallassam szavaimat. Ezt azon reményben teszem, hogy a megszűnt rendszerrel a kisemberek helyzetén való könnyítés a mai kormányzat ma már hangoztatott kötelessége lesz, s így kérelmem biztos meghallgatásra fog találni.
Kérelmem megismételve maradtam

Pécs, 1944. V. 26.

tisztelettel
Miklosits Istvánné
Pécs, Alsóbalokány utca 61 szám
alatti lakos

Read Full Post »

zsidoeMilyen rendezvények valósultak meg Pécsett a Miniszterelnöki Hivatal Holokauszt-emlékévre szánt célzott támogatásából? Az alábbiakban egy 1,8 millió Forintos támogatást nyert nemzetközi diákprojekt részletei ismerhetőek meg, melynek pontos címe: Sorsüldözöttek. Ki a zsidó? Amit mindig is tudni akartál a zsidóságról – kérdések és válaszok. Ez egy középiskolások által középiskolásoknak készített interaktív vándorkiállítás, amelyet középfokú oktatási intézményekben mutattak / mutatnak be.
Minden intézmény a maga településének zsidó közösségének történelméről önállóan készített szöveges-képes bemutatót (roll-up). Alább pécsi a Széchenyi István Gimnázium diákjainak munkája látható, amely kattintással felnagyítható. Projektmentor: Baracs Nóra tanárnő

pécsi-zsidosag-tortenete-roll_up
A projektben részt vevő intézmények: 

• Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium, Budapest – a pályázat benyújtója
• Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium, Budapest
• Pesthidegkúti Waldorf Iskola, Budapest
• Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola, Pécs
• Gandhi Gimnázium és Kollégium, Pécs
• Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet, Szabadka (Szerbia)
• Musikmittelschule, Gumpoldskirchen (Ausztria)

"Evike ellopott álmai." A pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola diákjainak hozzájárulás a kiállításhoz. Mentortanár: Beregszászi Mariann

“Evike ellopott álmai.” A pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola diákjainak hozzájárulása a kiállításhoz. Mentortanár: Beregszászi Mariann

 

A kiállítás tartalmi egységei:

I. rész: Ki a zsidó? A valóság, amit tudni akartál róluk
Hányfélék a zsidók? Van saját nyelvük? Hol imádkoznak? Milyen szertartásaik, szokásaik, ételeik vannak? Nemi szerepeik jellemzői?
Mi a szerepük a zsidóknak a magyarországi/európai/nemzetközi művészeti és sportéletben?
MiIyen szerepük volt a zsidóknak a magyarországi/európai gazdasági életben?
Mi a baj a zsidókkal? – karikatúrák, sanzonok, filmek, viccek ön ironikus világa
Zsidó vagy zsidónak nyilvánított? pl. Radnóti és sorstársai
Kiállítási helyszínenként eltérő kiegészítéssel: Zsidók a helyi társadalomban

II. rész: Milyen vesztességet okoztak a zsidóüldözések?
Akik emigrálni kényszerültek/tudtak a II. világháború előtt
Szenvedéstörténetek
Túlélők, akik nem tudtak visszajönni hazánkba
Kiállítási helyszínenként eltérő kiegészítéssel: a helyi közösség zsidó áldozatai

III. rész: „Vétkesek között cinkos, aki néma” – de voltak, akik tenni is mertek!
Keresztény-zsidó együttélés jó gyakorlatai
Világ igazai
Segítő egyház
Magyar „Wallenbergek”

az interaktív kiállítás egy részlete. "Szerinted milyenek a zsidók?"

Az interaktív kiállítás egy részlete. “Szerinted milyenek a zsidók?”

Az interaktív kiállítás részlete. "Híres magyar zsidók"

Az interaktív kiállítás részlete. “Híres magyar zsidók”

A kiállítás támogatói (szakmai tanácsok, képek, fordítások, stb.):
Ilan Mór – Izrael Állam magyarországi nagykövete
Dr. Chava Baruch – Yad Vashem Nemzetközi Holokausztoktató Iskola
Vörös István Károly – helytörténész, Pécs
Nagy János – Sant’Egidio közösség, Pécs

Dr. Chava Baruch (b) és Baracs Nóra tanárnő a pécsi Széchenyi Gimnáziumban felépített kiállításban. Dr. Baruch nagyon elégedett volt az eredménnyel,  a készítés közben pedig tanácsaival segítette a pedagógusokat.

Dr. Chava Baruch (b) és Baracs Nóra tanárnő a pécsi Széchenyi István Gimnáziumban felépített kiállításban. Dr. Baruch nagyon elégedett volt az eredménnyel, a készítés közben pedig tanácsaival segítette a pedagógusokat.

A bejegyzés elkészítését Baracs Nóra szöveges információkkal és fotókkal támogatta.

Read Full Post »

EisnerdoczineMivel azt látom, hogy minden évben többen a “pécsi zsidó temető nyitvatartása” szöveggel indított kereséssel találnak a blogomra, de ez eddig ilyen információkat nem tartalmazott a temető történetének bemutatására szánt bejegyzéseimben, álljanak itt az adatok, melyek a temető kapuján lévő tábláról valók:

ápr. 1. – szept. 30.:  8-19 h
okt. 1. – márc. 31.:  8-16 h
Szombaton zárva

Read Full Post »

ZS1Pécsett 1944. április 21-én mintegy 230 zsidó tulajdonban lévő üzlet került  zár alá. Ezekre 600 igénylés érkezett a polgármesteri hivatalba. A helyi hatóság felsőbb utasítás hiányában saját hatáskörben nem dönthetett ezekről a kérelmekről. A kormányzat részéről meglehetősen későn született döntés arról, mi legyen az üzletek árukészletével, berendezésével és magukkal az ingatlanokkal. Emiatt jelentős értékben árumegromlások történtek, amelyek Imrédy Béla szerint “a nemzet egyetemét” érintették (és nem a zsidó tulajdonosokat). Végül Turvölgyi Albert zsidó “vagyonügyi” kormánybiztos utasítására több hónapi tétlen várakozás után elmozdulás történt az ügyben: Pécsett szeptemberben meghirdették a zárolt árukészletek készpénz ellenében történő kiárusítását és igény esetén az üzletberendezések eladását. Ezt követte volna maguknak a helyiségeknek az eladása. Azonban mire idáig jutott volna az ügy, Pécs november 29-én a Vörös Hadsereg kezére került, és ezzel a közigazgatási apparátus abbahagyta a zsidóellenes rendeletek végrehajtását.
Alább három üzletigénylés olvasható. Az eredeti dokumentumok megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

  ──────────

Méltóságos

POLGÁRMESTER ÚR!

Tisztelettel bejelentem igényemet Lőwy Béla, gróf Zichy Gyula u. 25. szám alatti fűszer-kereskedésére és a vele kapcsolatos lakásra. Kérem méltóságodat, hogy ezen igénybejelentésemet elfogadni és a jelzett üzlethelyiséget a vele kapcsolatos lakással együtt részemre juttatni kegyeskedjék.
Kérelmem támogatására tisztelettel felhozom, hogy 1941 óta vagyok önálló fűszerkereskedő a Megyeri úton, azonban szeretném a kereskedésemet egy forgalmasabb utcába és környezetbe áthelyezni.
Tisztelettel bejelentem, hogy a megfelelő anyagiakkal rendelkezem, a fenti üzlet árukészletét hajlandó vagyok a leltár szerinti értékben átvenni.
A nevezett zsidó tulajdonos részére felajánlom a saját, Megyeri út 5. szám alatt levő szoba-konyhás lakásomat, mert az ő lakása kifejezetten kapcsolatos az üzlethelyiséggel.

Kérésem ismétlésével vagyok

Pécsett, 1944. április 21-én.

mély tisztelettel:
Schäffer Ede

 schaefferA “zsidókérdés végleges rendezésével” kapcsolatos események hamarosan annyira felgyorsultak, hogy a későbbi igénylőknek már eszükbe sem jutott, hogy “csereingatlant” ajánljanak fel a törvény szerint zsidóknak tekintendő embertársaiknak. Schäffer nagyon gyorsan lépett az ügyben, ugyanis pont április 21-én lépett hatályba az 50.500/1944 K. K. M. számú rendelet a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről.

  ──────────

P é c s  szab. kir. város

Tekintetes

K ö z i g a z g a t á s i  h a t ó s á g a

P é c s

Alulírott Kopári József, a pécsi forgalmi adóhivatalhoz beosztott m. kir. pénzügyi kezelő, mint eredetileg is tanult kereskedő azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulok a T. Címhez, hogy részemre a Sugár Ferenc féle, Pécs, Király u. 10. szám alatti férfikalap üzletet részemre kiutalni szíveskedjék.
Kérelmem indoklásául bátorkodom az alábbiakat felhozni:
Mint fentebb is jeleztem, eredetileg tanult vérbeli kereskedő vagyok, és ezen a pályán 29 évi gyakorlattal rendelkezem. Tizenhárom évig Pécsett a Király u. 42. szám alatt önálló férfi- és úri divat kalapüzletem volt, melyet az akkori, túlnyomó részt zsidó üzletek versenye miatt kénytelen voltam feladni.
Személyemre vonatkozólag róm. kath. vallású őskeresztény származású hatgyermekes családapa vagyok, s mint ilyen, úgy érzem, a polgári életben is hazafias kötelességemnek eleget tettem. Gyermekeim közül öt ellátott.
Jelenlegi állásomban 11-ik éve vagyok, hol személyem és szolgálatom ellen feletteseim részéről ezen idő alatt kifogás nem merült fel. De tekintve, hogy magasabb iskolai végzettségem hiányában jelenlegi állásomban a véglegesítést elérni nem tudom, ezért jövőmet az eredeti pályámon látom biztosítva.
A fent megnevezett üzlet átvételéhez szükséges tőkét a jelenlegi áruraktár értékének 50%-áig Richter József, [a] Pécs Király utcai sportáruház tulajdonosa biztosítja részemre.
Ehelyütt szabadjon azon körülményt felemlítenem, hogy jelenleg Pécset két kalapüzlet van nyitva, melyek közül is az egyik női kalapok eladásával és átalakításával foglalkozik túlnyomórészt. Általánosan tudott tény az, hogy a férfi vásárló közönség idegenkedik, és feszélyeztetve érzi magát az olyan üzletekben vásárolni, ahol a vevőközönség és a kiszolgáló személyzet nőkből adódik. Így indokoltnak tekinthető az, hogy az általam fent megjelölt üzlet újra kinyitassék, és ezzel a vásárló közönség rendelkezésére álljon.
Abban a reményben, hogy kérelmem megértésre talál, és kedvező elintézést fog nyerni, maradok

Pécs, 1944. április 29-én.

mély tisztelettel:

Kopári József
kopari

  ──────────

Tisztelt Iparhatóság!

Alulírott Hirth József tűzkeresztes, hadirokkant, azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a Tekintetes Iparhatóság elé, hogy kegyeskedjék részemre Griesz József Pécs, Rét u. számú zsidó szálloda, volt vendéglő, jelenleg is étterem összes helyiségeit részemre kiutalni.
Tiszteletteljes kérésem támogatására bátor vagyok felhozni, hogy őskeresztény, 32 éves, nős, egy gyerek atyja vagyok.
Néhány héttel előbb jöttem haza az orosz frontról, jelenleg a 205-ös honvéd kórházban ápolnak fél karom elvesztése miatt. Erről tisztelettel idecsatolom orvosaim bizonyítványát. Előreláthatólag 80-85%-os hadirokkant leszek. Eddigi nehéz kőbányai munkámat fél kézzel ellátni nem fogom tudni. Fenti Griesz volt vendéglő megnyitásával családom megélhetését elő tudnám segíteni – és nem lennék senkinek a nyakán, hiszen elég nagy szomorúság lesz életem végéig elvesztett karom okozta szomorúságot elviselni.
Fenti alázatos kérésemet újból megismételve vagyok

Pécs, 1944. május hó 7-én.

Hazafias tisztelettel:
Hirth József
tűzkeresztes, hadirokkant
Pécs, Klimó u. 29.

hirthA levél másik oldalára a városi honvéd hadigondozó tiszt az alábbi szöveget gépelte:”Benti kérelmet további elintézés céljából pártolólag felterjesztem.” 
Dr. Várnagy Elemér tanácsnok július 25-én így indokolta elutasító határozatát: „A rendelkezésre álló hivatalos iratok alapján megállapítom, hogy a Schmidt Testvérek zsidó fajú egyének tulajdonában volt Ráth ipartelep 5. sz. a. ingatlanon eddig Griesz Sándor ugyancsak zsidó fajú egyén által bérelt vendéglőhelyiséget hatósági közbeszólás útján érvényes bérleti szerződéssel Pertschy Károly pécsi lakos bérli. A bérleti szerződés megkötése még a zsidókra vonatkozó korlátozó intézkedések életbe lépése előtt történt. A fennálló érvényes magánjogi viszonyt hatósági intézkedéssel megváltoztatni nem áll módomban.”  A kérelmező és a hatóság eltérő utónevet használt Griesz zsidó bérlő esetében.

Read Full Post »

ZS1Kunder Antal m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 50.500/1944 K. K. M. számú rendelete a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről 1944. április 21-én jelent meg a Budapesti Közlönyben. Ennek azonnali végrehajtása után Pécsett több tucat kérelem érkezett a polgármesteri hivatalba a hatósági zár alá helyezett mintegy 240 zsidó tulajdonú üzlet és vállalkozás valamelyikének a továbbvezetésére. (És mintegy 600 kérelem érkezett ezeknek a vállalkozásoknak az átvételére, tehát eltulajdonlására.)
Elvileg az volt a döntő a város I. fokú iparhatósága számára, hogy a vonatkozó rendelet alapján honvédelmi-, vagy közellátási szempontból indokolt-e az üzlet keresztény vezetővel való újranyitása. A vállalatvezetői (ön)jelöltek kiválasztásánál a szakmai tapasztalat mellett a “politikai hátszél” is szerepet játszott. Az Imrédy-féle Magyar Megújulás Pártja többeket támogatott e törekvésükben. Ezt a helyi hatóság általában figyelembe vette, ugyanis Imrédy Béla Pécs parlamenti képviselője és díszpolgára is volt.
Pécsett mintegy 25 nagy méretű üzletet nyitottak meg új, immár keresztény vezetővel. Természetesen az alkalmazottak is csak “őskeresztények” lehettek. Jellemzően az alkalmazottak nyújtották be az igényeiket egy-egy üzlet vezetésére, miután a “nemzeti átállítás” folyamán a zsidónak minősülő tulajdonos előbb az “elkülönített városrészbe”, majd “ismeretlen helyre költözött”.
Az alábbiakban vállalatvezetői kinevezés iránti kérelmek olvashatóak. Az eredeti dokumentumok megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

  ──────────

Méltóságos Polgármester Úr!

             Alulírott kereskedősegéd azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Méltóságodhoz, hogy alanti indokaim figyelembe vétele mellett a zár alá helyezett zsidó textilkereskedések egyikének vezetésre jelölni méltóztassék.            Tiszteletteljes kérelmem támogatásra az alábbi indokaim vannak

1.) római kath. vallású, 33 éves, nős, 2 gyermekes, pécsi illetőségű, 4. polg. végzett textilkereskedő segéd vagyok.
2.) A textil, divatáru, konfekció kereskedést a volt Blum Testvérek pécsi cégnél tanultam 1928. évi dec. 15-től 1930. évi szept. 1-ig, majd amíg a cég fel nem számolt, további 10 hónapig mint segéd működtem. A volt Kende Oszkár cégnél átmenetileg 3 és ½ hónapot töltöttem. Berény Imre cégnél 8 és ½ évig voltam alkalmazásban. 1938 év okt. 1-től Sík Tivadar és Tsa. Kft. cég megalapítása óta működöm. Jelenleg a cégnél a könyvelői és adminisztrációs teendőket látom el.
A fentiek szerint percnyi megszakítás nélkül 17 éve vagyok a textilkereskedői szakmában. Szakmai tudásomról, megbízhatóságomról cégeim bizonyítványai is tanúskodnak.
3.) katonai szolgálatomnak a m. kir. IV. honv. hír. zlj.-nál mindenkor becsülettel megfeleltem. A háborús idők folyamán minden alkalommal bevonultam. Legutóbb mint tartalékos őrmester 17 hónapi hadiszolgálatot, zlj.pk.-i dicsérettel szereltem le.
4.) A polgári életben is mindenkor helyt álltam. 17 éve a munkásifjú cserkészetben harcolok a boldogabb Nagymagyarországért. Három éve a 217. sz. Keresztény Munkás Ifjú Cserkészcsapat parancsnoka vagyok, és ezen megbízatásomnál fogva – átérezve  a komoly felelősséget – nevelem munkás cserkészeimet a szebb-tisztultabb magyar társadalom számára.
1938-ban a „Kermosz” kebelében én szerveztem meg Pécsett elsőnek a „Keresztény Kereskedő Alkalmazottak” csoportját.[1]

            Méltóságos Polgármester Úr!

Azt a törekvésemet, hogy önálló kereskedő lehessek, eddig a gyakori katonai szolgálatra történt behívások nehezítették meg.
Ismerve Méltóságod jó szívét, mély tisztelettel kérem, fenti indokaim figyelembe vétele mellett engem, mint családos és katonaviselt kereskedősegédet támogatni méltóztassék. Kiforrott szaktudásom, tiszta életszemléletem mellett szeretném családom jövőjét biztosítani.

            Kérésem megismétlése mellett vagyok Méltóságodnak mindig kész híve.

Pécs, 1944. évi április hó 24-én.

Hazafias tisztelettel

Nagy József

Várnagy Elemér tanácsnok 1944. május 19-én kelt véghatározatában a kérelmet konkrét indok említése nélkül elutasította. 

──────────

Pécs szab. kir. város tekintetes Közigazgatási Hatósága!

             Alulírott Balázs Kálmán szabómester, pécsi (Mészkemence u. 20.) lakos (római katolikus vallású) tisztelettel kérem a t. Hatóságot, hogy Weisz Mór Pécsett Irányi Dániel tér 2. sz. alatt lévő kész férfiruha kereskedésébe mint vállalati vezetőt kijelölni méltóztassék.
Mint önálló iparos 2302/1931 számú iparengedély birtokosa vagyok, mely szól a férfi szabó ipar gyakorlására. Teljes jártasságra tettem szert ezen szakma vezetésében, mert magamnak is a fenti számú iparengedély szerint működő üzletem van.
Tisztelettel kérem a t. Hatóságot, hogy kérésemet támogatni szíveskedjék, és a sorrendiség figyelembe vétele mellett, mint máris önálló szabóüzlet tulajdonosát figyelembe venni szíveskedjenek.

                                                                                              Hazafias tisztelettel:

Pécs, 1944. május hó 3-án.

                                                                                                 Balázs Kálmán

Várnagy Elemér 1944. július 25-én kelt véghatározatában azt írta, hogy „a Weisz Mór volt zsidó fajú egyén Irányi D. 2. sz. a. készruha kereskedése kisipari jellegű üzlet, amelynek fenntartása sem honvédelmi, sem közgazdasági érdekből, sem a lakosság szükségleteinek kielégítése céljából nem szükséges. Ezért ezen üzlethez vállalatvezető kinevezése nem indokolt.”

──────────

Polgármester Úr!

             Alulírott Dr. Pehr Nándor pécsi lakos azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulok Polgármester Úrhoz, hogy engem a pécsi Justus Lipót Fia olajgyárhoz 23.200/1944 Ip.M. sz. rendelet értelmében vállalati vezetővé kirendelni méltóztassék.[1]
            Kérelmem támogatására megemlítem a következőket:
Justus Lipót Fia Olajgyár zsidó vállalatnak tekintendő üzem, amennyiben tulajdonosai, özv. Justus Miksáné és Justus György zsidó. Özv. Justus Miksáné f. hó 14-én meghalt, Justus György pedig Budapesten tartózkodik, ahonnan nem távozhat.[2]
Az olajgyár működésének tovább folytatása honvédelmi szempontból igen fontos, miután elsőrendű hadi üzemeknek, mint a Magyar Kir. Államvasutaknak, a Magyar Állami Vas Acél és Gépgyáraknak állandó szerződéses szállítója több mint évi egy millió pengő értékben.

A gyár jelenleg 18 alkalmazottat foglalkoztat.
A rendelet értelmében vállalti vezetővé a vállalat vezető állást betöltő nem zsidó alkalmazottai közül kell kirendelni.
Alkalmazási szerződésem értelmében vezető állást betöltő nem zsidó alkalmazott a vállalatnál én vagyok.

Személyemre szabadjon megemlíteni, hogy 1908. okt. 24-én születtem Pécsett ősrégi pécsi családban. 3 gyermek atyja vagyok. Úgy magam, mint feleségem dédszülőkig tiszta keresztény származásúak vagyunk; 1932. május 25-én avattak államtudományi doktorrá. 1928. május 28. óta a Pécs városi Vízvezetéki, Csatorna és Köztisztasági üzemnél működtem mint főkönyvelő helyettes. Ezen 16 év alatt a könyvelés, levelezés, bérelszámolás és kereskedelmi ügyek ellátásában teljes jártasságot szereztem.
1941. október 1 óta a gyár épületében lakom, és így betekintést nyertem az olajgyártásba, majd a gyár egyik főtisztviselőjének április hónapban bekövetkezett halála után az ő munkakörét átvettem.

            Kérelmem szíves kedvező elintézést kérve vagyok

mély tisztelettel

Pécs, 1944. május 16.

              Dr. Pehr Nándor

A levél bal alsó sarkán kézírással: „Olajforgalmi központ I. jelöltje”. Dr. Várnagy Elemér az 1944. június 30-án kelt véghatározatában elutasította Pehr kérelmét, mivel a vállalatvezető kijelölése ehhez az üzemhez már megtörtént.

[1] 23.200/1944. Ip. M. számú rendelet a zsidók egyes ipari, valamint bánya- és kohóüzemeihez vállalati vezetők kirendeléséről.

[2] Az 1270/1944 M. E. sz. rendelet a zsidók utazásának korlátozása tárgyában 1944. április 7-én jelent meg a Budapesti Közlönyben. Az 1. § kimondja: „Az a zsidó, aki az 1240/1944. Me. számú rendelet 1. §-ában meghatározott megkülönböztető jelzés viselésére köteles – a 4. §-ában foglalt esetet kivéve – sem közlekedés, sem szállítás céljára személygépjárművet (személyautó, motorkerékpár, géperejű bérkocsi) nem használhat.”
A 2. § a zsidóknak megtiltotta a hajón, vonaton, vagy társas gépkocsin való utazást is.

 

Read Full Post »

kiskepNovember 9-én, Radnóti Miklós meggyilkolásának 70. évfordulóján, a Pannon Filharmonikusok szervezésében a Kodály Központban 13.30 és 22 óra között több emlékrendezvény is várja az érdeklődőket: filmvetítés, pódiumbeszélgetés, kiállítás és egy zenei ősbemutató. A helyszínen megvásárolhatók a Pro Pannonia Kiadó zsidó vonatkozású könyvei. A megemlékezés a “Miniszterelnökség – Civil alap 2014” anyagi támogatásával valósul meg. Az emléknappal kapcsolatos részletes információk a lenti képeken találhatók, melyek kattintással nagyíthatók.

 plakat-radnoti

Filml33x48k (1)

Beszell33x48k

Kiall33x48k

Vajda33x48k

Rad-meghívó

Read Full Post »

ZS1Ebben a bejegyzésben folytatom a válogatást a zsidók ingó- és ingatlanvagyonával kapcsolatos temérdek iratból. Alább két rövid levelet idézek katolikus egyházi személyektől. Az első Dr. Virág Ferenc pécsi püspök álláspontját rögzíti a zsidók vagyonával kapcsolatban. A második pedig azt mutatja meg, hogy a mohácsi plébánosnál, Tihanyi Jánosnál, 1944-ben mennyi minden belefért az egyházi “Caritas” fogalmában, a szociális érzékenységbe, ha úgy tetszik a korszak “társadalmi felelősségvállalásába”.
Az eredeti dokumentumok megtalálhatók a Pécsi Püspöki Levéltárban és a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

                                                                                                                                                                                      ──────────

“A zsidó vagyon megszerzésének tilalma
Mivel sok zsidót megfosztanak a vagyonától, alkalom adódik ugyanezen ingó és ingatlan vagyonok megszerzésére. Ezért határozottan elrendeljük, hogy egyházi személyek ilyen javakat sem maguknak, sem egyházközségük számára semmilyen módon ne törekedjenek megszerezni. Kétség esetén az Egyházmegyei Hatósághoz kell fordulni.”

virág-püspök-aláírása-1944

Virág Ferenc

Az egyházmegyei papságnak az 1944 nyarán kiküldött körlevél a katolikus egyház hivatalos nyelvén, azaz latinul íródott. A latin szöveg rendkívül sűrített nyelvi szerkezeteinek feloldását kísérli meg a fenti fordítás. Az egyházmegye vezetője, Virág Ferenc, 1944-ben már a 75. évében járt. Talán a korából fakadóan sem volt olyan bátor a megnyilatkozásaiban, mint a fiatalabb püspöktársai, mint pl. az erdélyi Márton Áron, a győri Apor Vilmos, vagy a szegedi Hamvas Endre. Ugyanakkor – miként Serédi Jusztinián hercegprímás – a természetjogi alapon állva látta, milyen égbekiáltó bűnök történnek a Sztójay-kormány megalakulása óta Magyarországon a zsidónak minősített állampolgárok ellen. A körlevél tartalmi hibája, hogy azokban a hetekben nem “sok zsidót” fosztottak meg  a vagyonától, hanem gyakorlatilag minden zsidónak tekintendő személyt. Ez igen lényeges különbség! Egyébként az egyházközségek sem kérvényeztek maguknak semmit a rabolt javakból, kivéve a mohácsit, amelyik több ingatlant is kért, ámde a Vörös Hadsereg hamarabb ért a Dunához, minthogy a kérelmekről az illetékes helyen döntés született volna.

      ──────────

“A mohácsi városi városi óvodák felügyelőbizottságától

Nagyméltóságú

M. kir. Pénzügyigazgató Úr!

   A helybeli gettó lakóinak eltávolítása után jelentékeny mennyiségű használt gyermekjáték maradt vissza, amely játékszerek a köz érdekében csak akként hasznosíthatók, ha azokat az óvodák rendelkezésére bocsátják.
Tisztelettel megkérem, hogy kegyeskedjék a mohácsi gettóban visszamaradt gyermekjátékokat a mohácsi városi 4 óvoda részére átengedni, ill. kiutalni.

   Mohács, 1944. július 10.

Tisztelettel

Tihanyi János
apátplébános, elnök”

Mivel a zsidók vagyonának nyilvántartásával és kezelésével Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter az államkincstárt képviselő pénzügyigazgatóságokat bízta meg, a zsidók tulajdonában lévő/volt vagyonelemek ki-, vagy eladásáról ők döntöttek. A levélben megszólított személy vitéz Kovách Béla pécsi pénzügyigazgató. A kérelem  címoldalán olvashatatlan aláírással ez áll: “A gettó kiürítése alkalmával használható állapotban lévő játékszer nem volt. 1944. VIII. 24.”
A mohácsi és környékbeli baranyai zsidókat – mintegy 1.100 személyt – július 1-jén a pécsi Lakits laktanyába  vittek. Őket innen július 6-án deportálták Auschwitzba, a bonyhádi gettó időközben szintén Pécsre szállított mintegy 1200 lakójával együtt.

Read Full Post »