Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2015. január

1841A 19. századi Pécs zsidóságának ikonikus alakja Engel Adolf, aki mélyről indulva jutott magasra: gyufaárus félárvából lett nagyiparos, és eredményeiért “jánosi” előnévvel nemesi címet is kapott. E folyamat egyes állomásait megörökíti az “Életemből” című, gyermekeinek szánt írásában, melyet emlékül és okulásul szánt nekik.
E bejegyzésben egy újabb részlet ismerhető meg a vállalkozásának építéséből. 1841-ben még csak használt ruha kereskedése volt a Lyceum épületében – erre kapott engedélyt. Az önéletírásában büszkén számolt be arról, hogy ez az üzlete több mint 20 évig működött. Közben új áruval is szerette volna gazdagítani a kínálatát, ami mások érdekeit sértette. A részletekről lássuk a Pécsi Városi Tanács 1841-es jegyzőkönyveinek egyik bejegyzését:

A német szabómesterek panaszképpen előadják, hogy Engl Adolf izraelita Nürnberger Jakab szabómester neve alatt nyitott boltban új öltözeti ruhákat árul, az új ruhák árulásátul letiltani kérik, melly kérés iránt meghallgattatván Nürnberger Jakab szabómester azt adá elő, Engl Adolffal közös szerződés ereje mellett ő, azon anyagokkal, mellyeket néki Engl Adolf ád, készít ruhákat, melyeket az elárul.

A Városi Tanács döntése:
Minthogy Engl Adolf csak viselt ruháknak árulhatására nyert tanácsi engedelmet, az újruháknak árulásátul letiltatik, a’ nála már’ készen lévő ruhák elárulás végett egy hónapi határ adatván, Nürnberger Jakab pedig felnyitandó boltban szabó lévén maga készítményeit árulhatni. (sic!)

Enladolf

A történet kissé zavaros, hogy akkor most ki is árulja az új ruhákat, megnyílt-e Nürnberger Jakab boltja, avagy csak tervezi, és Engel mégis csak a saját boltjában árulja az új ruhákat. De itt nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a város keresztény kézművesei és nyilván kereskedői is nem örültek az izraelita konkurenciának, amit igyekeztek szemmel tartani. 1848 márciusában kirobbant a feszültség, és a tanács az izraelitákat a város elhagyására szólította fel.

Reklámok

Read Full Post »

1842. évi jegyzőkönyvek

A 19. sz. közepén a hatóságok az izraeliták közötti házasságot engedélyükhöz kötötték. Erről tanúskodik Pécs Város Tanácsa 1842. évi jegyzőkönyvének egyik bejegyzése. Ez egy-egy 1813-as, 1820-as és 1842-es rendeletre hivatkozik,

“mellyek szerént a’ zsidó Rabbinatusok az Izraelita’ személyeknek, még akkor is, midőn ezek Törvényhatóságok’ kebelén kívül tartózkodnak, az illető Törvényhatóságoktól nyert engedelem nélkül leendő házassági öszve adástól eltiltattak, pontos megtartásra ezen Tanácsot újólag figyelmeztetni legkegyelmesebben méltóztatik.”

A városi magisztrátus megjegyzése ehhez:

“melly legk[egyelmesebb] Rendeletnek megtartására a’ Rabbinus helyettese, Szommer József ezzel elutasíttatik”

A többször megismételt rendelet alapján az feltételezhető, hogy ezt valójában nem sikerült teljesen betartatni. Pécs és Baranya főrabbija – a “Rabbinus” – ekkor Lőw Izrael volt, aki a dél-baranyai Dárdáról épp 1842-ben költözött Pécsre. Az nem “nyelvbotlás” a jegyzőkönyvben, hogy Szommer József “elutasíttatik” – az értelme ekkor az volt, hogy “utasíttatik”.

Az egykori pécsi hüpe (esküvői sátor) feliratának részletei.

huepe1

Az egykori pécsi hüpe (esküvői sátor) feliratának részlete.

 

Köszönöm Nagy Imre Gábor főlevéltárosnak, hogy megkereste számomra az eredeti 1813. évi rendelet alább olvasható szövegét.

rend1 rend2

Read Full Post »

Naplemente Pécsett 2015. január 14-én. "Verweile doch, du bist so schön!"

Naplemente Pécsett 2015. január 14-én.  –  Kelet felé fotózva. 

Read Full Post »

???????????????????????????????A pécsi hitközség 1895-ben az előző évről tartott közgyűlési jelentésében az alábbiakat örökítette meg Kossuth halála kapcsán:
“Az elmúlt év márczius hó 20-án gyászhír járta be az országot s minden magyar szívében fájdalmas visszhangot keltett: K o s s u t h  L a j o s, nagy hazánkfia, nemzeti történetünk egyik kimagasló alakja, elhunyt. A halálhír vétele után az elöljáróság márczius 22-én gyűlést tartott s elhatározta, hogy
1. az elhunyt családjának távirat útján fejezi ki mélyen érzett részvétét,
2. a temetésen küldöttségileg képviselteti magát
3. a templomban és iskolában gyászünnepélyt rendez
4. a tanácsteremben az elhunyt arczképét elhelyezi.
A temetésen a hitközség dr. Perls Ármin főrabbi, Wetheimer Jakab, Glass Hermann, Deutsch Ádám, Stern Károly, Schwabach Zsigmond urak által volt képviselve, kik Pécs. szab. kir. város küldöttségéhez csatlakoztak.
A gyászistentisztelet április hó 5-én tartatott meg templomunkban a városi hatóságok és előkelőségek jelenlétében. Az ünnepi beszédet, melyet dr. Perls Ármin főrabbi elmondott, 500 példányban kinyomattuk és a hitközségi tagjai között kiosztottuk.”

A bejegyzéshez forrásul szolgáló hitközségi jelentés megküldését Ábrahám Verának köszönöm. 

kossuth2

A pécsi Kossuth emlékmű (1908). Készítője egy helyi német család sarja, Horvay (Hoppel) János.

 

Read Full Post »