Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2015. március

fürdő1A Pécsi Zsidó Hitközség alelnökének, dr. Stark Andrásnak, szervezésében zajló PÉCSI ZSIDÓ SZABADEGYETEM áprilisban az alábbi előadásokkal várja az érdeklődőket:

Április 2. 18 óra

Hábel János
Magyar, zsidó, keresztény? – Az identitásválasztás lehetőségei és kényszerei a 20. század első felében pécsi példák alapján.

Április 16. 18 óra

Dr. Oláh János
ORZSE, általános rektorhelyettes
A zsidó élet körforgása a születéstől a temetésig II. (az esküvőtől a 120. életévig)

Április 30. 18 óra

Dr. Pilkhoffer Mónika
PTE BTK, egyetemi adjunktus
Zsidó polgári otthonok a dualizmus korában Pécsett

Helyszín: Pécs, Fürdő utca 1., a Pécsi Zsidó Hitközség székházának díszterme
Az előadásokon való részvétel díjmentes.

Read Full Post »

Engl-felajánlása

“…Engl Adolf zsibáros a haza oltárára 20. ftkat ajánlott.”

Pécs Város Tanácsa 1848. évi jegyzőkönyvei és közigazgatási iratai számos érdekes információt tartalmaznak a forradalmi időszak helyi eseményeiről. Így például több kimutatás is fennmaradt arról, hogy a Batthyány-kormány felhívására a város lakosai mekkora pénzadománnyal, vagy kölcsönnel támogatták a haza ügyét.
Ezek közül témánk szempontjából az alábbi dokumentum érdemel kiemelt figyelmet:

“Tekintetes Tanáts!

Engl Adolf zsibáros nékem husz ezüst olly föltételek alatt által adott: miszerint azokat a Te[kin]t[e]tes Tanátshoz béhozva, a’ haza segedelmére fordítani méltóztatna. Tellyes tisztelettel maradván

A Tettes Tanátsnak

alázatos szolgája
Nyers János
tiszti föügyész”

Ez pécsi viszonylatban magánszemélytől kimagaslóan magas összeg, de a céhek felajánlásait tekintve is az: a német szabók céhe 50 Ft-ot, a szűrszabók céhe 18-Ft-ot, a kötél- és tarisznyagyártók együtt 10 Ft-ot, a pokrócosok céhe 4 Ft-ot ajánlott fel.

Az idézett irat megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

Egy rövid kitekintés a pesti zsidó közösség adakozására a “Wegweiser” adatai alapján: az első bekezdésben a kölcsönt adók, az alsóban az adományozók nevei olvashatók. Megemlítendő, hogy aki kölcsönt adott, az szinte mind adományozott is, tehát mindkét helyen szerepel a nevük. Elias Kuhner a 100 ezüst Forint adományával egymaga többet áldozott a haza oltárán, mint a fenti  pécsi céhek együtt. Engel Adolf a pestiek között is az élbolyban lenne.

pestizsidoadomanyok

Read Full Post »

heberkozonség1848. március elején a pécsi zsidók az alábbi tárgyú kérelemmel fordultak a városi tanácshoz: “Alázatos folyamodása / A Pétsi Héber Közönségnek / Zsinagogájoknak adó allól felmentése / végett.” Ez alatt más írással: “Nyers által.” Nyers János volt a város tiszti főügyésze. Talán ő fordította magyarra a hitközség kérelmét és továbbította a tanácsülésre? Pár héttel később, amikor az elöljáróság immár azért könyörgött a tanácsnál, hogy ne utasítsák ki őket Pécsről, ill. júniusban, amikor felajánlotta, hogy zsidók is beállnának önkéntesnek a nemzetőrségbe, németül írt. A német nem csak az ő nyelvük volt, a német ajkú polgárság száma a 15 ezres lakosságon belül ekkor még jelentős.
zsinagogaA belvárosi plébános, Haász Mihály, azt írta a Pécsről 1852-ben német nyelven megjelent könyvében, hogy a Kálvária dombon, a városban, és a Siklósi külvárosban a német nyelv az uralkodó, de a műveltebb lakosok csaknem mind beszélnek magyarul és németül is. A zsidókról azt írja ugyanitt, hogy noha tudnak németül, maguk között csak a “rossz németet” (azaz a jiddist) használják.

“Tekintetes Tanáts!

Minek utána ország szerte a’ Szent-Egyházak adó mentesek lennének, továbbá: mivelhogy jelen ország Ülés alatt a’ Királyi Városok rendezésével már az alsó táblán is megállapíttatott volna az, hogy jövendőre is a’ Szent-Egyházak adó allól kivétessenek.
Minthogy pedig Közönségünk Zsinagógájoknak megszerezése óta adót fizetett, melly fizetés azonban tölünk meg nem járhatván, meg azért is; mivelhogy mi minden némű keresett ágazatunkból adót fizetnénk, és így kiváltságosak mivel sem lennénk. Ugyan azért
Legmélyebb alázatossággal esedezünk a Tettes Tanáts elött, méltóztatna Zsinagógánkat mind az Isteni tiszteletre megrendelt helyünket adó allól felmenteni, és annak kihagyásárul a’ számvevői hivatalt tudatni. Kik is egyéb aránt tellyes tisztelettel maradunk

A Tekintetes Tanátsnak

alázatos szolgái
A Pécsi Héber Közönség.”

A magisztrátus döntése:

“Adó alatt volt telket a’ nevezett község Imaháznak a’ rajta volt teherrel nehány évvel előtt szerezvén, és így a’ mentességük sem a’ vétel alkalmával, sem későbben ki nem eszközöltetvén, sőt fennálló törvényeink míg e’ tárgy iránt világosan nem is rendelkezvén, e’ kérés nem tellyesíttetik.”

A dokumentum eredetije megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

Read Full Post »

A Janus Pannonius Múzeum

tisztelettel meghívja Önt

 2015. március 12-én, csütörtökön 17 órára

 Ámos Imre festőművész

(1907-1944?)

amos

a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében lévő alkotásait bemutató

kiállításra

 a Modern Magyar Képtárba
(Pécs, Papnövelde u. 5.)

A kiállítás kurátora:

 Nagy András
muzeológus

A kiállítást megnyitja:

Dr. Stark András
pszichiáter

 A kiállítás megtekinthető 2015. március 12-től 2015. április 26-ig,
hétfő kivételével naponta 10-16 óráig.

Read Full Post »

belváros-keletA középkortól kezdve 1929-ig a mai Széchenyi tér szolgált Pécs nagy piacteréül. Felette magasodott a török időkben lebontott Szent Bertalan plébániatemplom, majd a 16. sz. közepétől a győzedelmes Kászim pasa dzsámija, és az ebből átalakított Gyertyaszentelő Nagyboldogasszony templom. A piaci rend betartását a városi tanács piacfelügyelővel ellenőriztette. A városi jegyzőkönyvek több jelentést is megörökítették, amelyből alább kettőt idézek.
Az egyik 1840-ből való: Zok Mihály h. Piacz Bíró úr jelenti, hogy a’ jelen országos vásáron Szaksz Salamon Hidasdi Zsidó hamis réffel árulta portékáját.”
A magisztrátus döntése: “Szaksz Salamon a’ hamis réffel való élés miatt 12 Vfban (váltóforintban) megbírságoltatik, melly sommának a beszedése  a Kapitányi hivatalra bizattatik.”

1841-ből való bejegyzés: “Zók Piacz biró ur jelenti, hogy a’ vásári sátorokban Singer Ignácz és Engl Adolf gyertyát égettek.”
A magisztrátus döntése: “Miért a’ két személy a’ gyertya szentelő B. Asszony Templom számára külön 6 v/f füzetésében megbüntessenek, melly pénzbeli büntetéseknek beszedése a Kapitányi hivatalra bizattatik.”
A Kapitányi Hivatal később jelentette, hogy a 12 váltóforintot a zsidóktól beszedte és a “Templom Gondviselő Úrnak” bevételezésre átadta. Úgy látszik, a piactéren tilos volt a nyílt láng használata, és e tűzvédelmi rendelet megszegése miatt járt a büntetés.
Amikor Pécs 1780-ban  szabad királyi város lett, egyben a korábbi jezsuita templomból plébániatemplommá előlépett templom kegyura lett. A piaci árusokra kirótt büntetéseket több esetben a templom fenntartására, vagy az orgona felújítására szedték be.

A piactéren 1717-től  állt Szentháromság-szobor. A jelenlegi a harmadik 1908-ból.  A háttérben a Gyertyszentelő Nagyboldogasszony templom, 1780-tól a város plébániatemploma.

A piactéren 1717-től állt Szentháromság-szobor. A jelenlegi a harmadik 1908-ból. A háttérben a Gyertyaszentelő Nagyboldogasszony templom, 1780-tól plébániatemplom.

Read Full Post »

MEGHÍVÓ-2015-március-(1)

Read Full Post »