Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2015. május

A "bizonyíték"

A “bizonyíték”

Egy korábbi bejegyzésben már írtam arról, hogy egy pécsi idegenvezető azt állítja a vendégeinek, hogy Zsolnay Vilmos zsidó volt. Ezt továbbra is rendületlenül terjeszti, és a Zsolnay-emlékmű alépítményén lévő szabadkőműves jelképekre (is) hivatkozik, mint bizonyítékra. Az itt balra látható címerpajzs a pirogránit talapzat északnyugati részén, a Zsolnay-szobor hátoldala alatt van “eldugva”. Biztos vannak nálam sokkal tájékozottabbak, akik a pajzs puszta elhelyezéséből további messzemenő következtetéseket tudnak levonni a galaktikus méretű zsidó-szabadkőműves-kommunista-megilyenolyan”ista” összeesküvésről. A kollegina úgy tudja tehát, hogy aki szabadkőműves, az zsidó is – mert ugye a zsidók voltak szabadkőművesek.
Lám-lám, egyesek számára milyen megejtően egyszerűen működik a világ…
Zsolnay Vilmos nincs egyedül zsidó voltának ilyetén “leleplezésben”. Minap hallottam ugyanezt egy másik pécsi neves személyiségről is, aki pedig ezt terjeszti – egy másik idegenvezető kollégina. Erre az alábbi, kattintással nagyítható kép alatt térek ki bővebben.

A "titkos összeesküvő" emlékműve hátulnézetből.

A “titkos összeesküvő” emlékműve hátulnézetből, és a püspöki székhely irányába tájolt címerpajzs.

A szóban forgó személy Josef Angster, a dualizmus korában nagy hírnevet szerzett pécsi orgonagyár megalapítója. Angster Kácsfaluban (Katschfeld, Jagodnjak) német családban született, német az anyanyelve. Önéletírása szerint a németek mellett még szerbek éltek a faluban. Meg a Weiss úr, a zsidó szatócsboltos, a családjával, akinek jelentős szerepe van abban, hogy ő Pécsett alapította meg üzemét. A falu ma Horvátországban van, az egykori Dél-Baranyában, vagy másként Alsó-Baranyában, ami Drávaköz, vagy Drávaszög néven is ismert.
De honnan tudható az, hogy Angster zsidó volt? A válasz: onnan, hogy Angster az első orgonáját a pécsi zsinagóga számára készítette, és tudvalevő, hogy a zsidók csak zsidóknak adnak megbízást. Ezzel tehát egy másik pécsi “kriptozsidó” lepleződött le, köszönhetően a pécsi idegenvezető “tájékozottságának”…
A pécsi zsinagóga Angster-orgonájára több bejegyzést szántam, és arról is írtam, még mely zsinagógák számára készített a cég orgonát. Az alapállítás igaz: Angster dolgozott zsidó hitközségek megbízásából. De nem azért mert, zsidó volt, hanem mert kiváló orgonaépítő hírében állt. Angster – ez kiadott naplóiból több helyen és egyértelműen kiderül – a híreszteléssel ellentétben nem zsidóként, hanem hívő római katolikusként élte le életét. De ettől még serénykedett zsinagógákban is.

“zsidó bízott meg zsidót” – a pécsi zsinagóga orgonájának festett hangerő-szabályozói

Read Full Post »

kipa2A korábbi bejegyzésekben bemutattam, hogy 1848 tavasza milyen éles negatív fordulatot hozott a pécsi zsidó és keresztény lakosság viszonyában. Arról is közzétettem egy kordokumentumot, hogy a “Belügyi Ministérium” elrendelte a zsidók összeírását és a lista két hónapon belüli megküldésére utasította a helyi hatóságokat. Alább a pécsi Városi Tanács válasza olvasható. Pécs közgyűlése jobbnak látta, ha nem írja meg a lakosság zsidóság iránti valós érzelmeit Szemere Bertalan miniszternek. A zsidók helyi összeírásának eredményéről sajnos nem maradt másolat a városháza iktatásában. A szövegben a százalékjel ( % ) a levél csatolmányát jelentette.

Az idézett irat megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

“Pécs város közönségétől
Magyarország Belügyministerének
Budapesten

Igen tisztelt Minister ur!
Folyó évi május hó 13-i 1261 szám alatti rendelete folytán a’ városban tartózkodó Izraélitáknak öszveírását ezennel % alatt felterjeszteni szerencséltetünk azon nyilatkozattal, hogy miután városunk lakosságában jelenleg legkevesebb ellenszenv sem mutatkozik ellenük, további itt maradhatásuk iránt a’ reájuk eddig is volt  s levő felügyelés mellett észrevételünk nincs. 
Kik többnyire szokott tisztelettel vagyunk Pécsett 1848. évi június 23-án tartatott Közgyűlésünkből
Tisztelt Minister urnak alázatos szolgái.”

...legkevesebb ellenszenv sem...

…legkevesebb ellenszenv sem mutatkozik…

Read Full Post »

jpm-meghívó

Read Full Post »

megemlékezés-plakát-2015

Read Full Post »

A másokért mondatott áldás 18 Krajcár, de a rabbi nem fizet a Misebeachjaiért.

A másokért mondatott áldás legalább 18 Krajcár, de a rabbi nem fizet a Miseberachjaiért.

Egyes vetélkedőkben lehetősége van a versenyzőknek segítséget kérni a közönségtől. Most valami hasonlóhoz folyamodom, és a blogom Tisztelt Olvasóitól kérek segítséget két, a 19. századi pécsi zsidó község életével kapcsolatos szóhoz.
Az egyik ilyen szó a “Felbel”, amelynek szótári jelentése: gubancbársony, kenderbársony, félbársony, (hosszú szőrű) plüss. De vajon mi a szó értelme az alábbi, 1850-ben írt zsinagógai rendben?

felbel

A szövegrészlet kattintással nagyítható.

 

Olvasatomban a fenti szöveg: “10tens es darf niemand aufgerufen werden der ein Felben auf hat, das heißt beÿ der Thora  vorlesen sowohl der Segen muß auch ein Hut auff haben.”
Magyarul: “10-szer: Senkit sem szabad felhívni [a Tórához], aki félbársonyt hord, azaz: a Tóra felolvasásakor és az áldáskor kalapot is kell viselni.”
A német szövegben akad egy-két hiba – az egyik épp a Felbel , ami ott “Felben” -, de ettől függetlenül kérdés számomra:  Milyen ruhadarab volt az említett félbársony/plüss/gubancbársony, ami nem volt megfelelő az alijához?

A másik szó a “Brifel”, ami előfordul “Briefel” formában is. Csak összetételekben találkoztam vele: “Brifelarenda”, vagy “Brifelgeld”.
Ez a zsidó község egyik bevételi forrása volt, és talán a kóser húsokkal függ össze. Az egyik bejegyzésben az elöljáróság 12 ezüst Forintra ítél egy helyi zsidót, akinél idegen húst találtak, mert így ő nem fizette meg a “Brifel-pénzt”. A 12 Forintot a kóser hús árendátorának kellett megfizetnie.
Más bejegyzésekben “Fleisch- und Schlachtkreuzer” olvasható, amit “hús- és vágókrajcárnak” fordítanék, ez is a község egyik bevétele volt, amit évente nyílt árverésen a legtöbbet kínálónak haszonbérbe adtak. Mi vajon a Brifelgeld és a húskrajcár közötti összefüggés – ha van egyáltalán? Ki milyen szolgáltatásért kapta a Brifel-pénzt? A sakter? Vagy a húst eladó mészáros? Ezekre eddig nem találtam a forrásokban magyarázatot.

Minden ezekkel kapcsolatos segítséget hálásan köszönök.

.. und daran kein Brifelgeld gezahlt."

.. und kein Briefelgeld davon gezahlt.”

 

 

Read Full Post »

Helyszín: Pécs, Fürdő utca 1. , a Pécsi Zsidó Hitközség székházának díszterme

Május 14., csütörtök, 18 óra
Dr. Schweitzer Gábor
“A pécsi zsidóság emlékezete Arató Jenő (1891-1979) naplójában és önéletrajzi írásaiban”

Május 21., csütörtök, 18 óra
Dr. Stark András
A zsidó identitás megjelenítése filmművészeti alkotásokban

A programokon való részvétel díjmentes.

A mennyezetkazetta díszítése a pécsi zsinagógában. kazettájánal

Az egyik mennyezetkazetta díszítése a pécsi zsinagógában.

Read Full Post »

kipa1Ebben a bejegyzésben tovább folytatom az 1848 tavaszán kipattant “zsidókérdés” pécsi dokumentumainak bemutatását. Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa egyik májusi ülésén jegyzőkönyvbe foglalta a zsidókkal kapcsolatos belügyminisztériumi rendeletet, amely így szólt:

“A Belügyi Minisztérium az Izraelitákon elkövetett méltatlanságok megszüntetése és azok eránt teendő általános és egyenlő Intézkedések azt rendeli:

1-ör hogy a’ hatóság e’ rendelet vételitől számítandó 5 nap alatt egy, vagy a’ körülményekhez képest több bizottmányt nevezend’ melly a’ törvényhatóság határában létező Zsidókat családonként, minden hozzátartozóikkal pontosan öszveirandja.
2-or Az illető bizottmány a’ tapasztalatokat az % alá mellékelt minta szerént lajstromba iktatandja, és a’ kimutatott hatósági engedélyt, mint minden szükségest gyűlölet, kedvezés, előítélet nélkül az emberi és felebaráti szeretet igazságos érzetében lélekisméretesen fogja bejegyezni.
3-or Azokkal, kik az öszveírás alkalmával az engedélyező okirat valóságos birtokában nem volnának, elmutatására elegendő  határidőt szaband.
4-er A’ bejegyzett öszveírást észrevételeivel egyetemben, megyékben az állandó bizottmánynak, városokban a rendes közgyűlésnek mutatja be, melly azt végrehajtás és intézkedés előtt néki azonnal megküldendi.
5-ör E’ lajstrom hozzá véleménnyel küldessék fel, legfölebb e’ mai naptól számítandó 2 hónap alatt, az izraeliták honlakosága iránti rendelet azon lajstrom, vélemény és a’ törvények útmutatása szerént fogván meg állapíttatni és kiadatni.
A Zsidóknak % alatti minta szerint leendő öszeírása a Kapitányi hivatallal e’ tárgyban működő választmányra bizattatik, és Jelentése a’ legközelebbi közgyűlésre bévárattatik.”

Az eredeti dokumentum megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

IMG_3672

A jegyzőkönyv első sorai. A kép kattintással nagyítható.

Read Full Post »