Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2015. június

IMG_1662A pécsi zsidó községben 1848-ra a hagyományokhoz hű és a kisebbségben lévő, de annál elszántabb újítani kívánó tagok között pattanásig gyűlt a feszültség. E bejegyzésben az ellentét szinte tettlegességig fajuló eszkalációja ismerhető meg. Az elöljáróság az alábbi levélben kért gyors segítséget a város hatóságától a község rendjének betartatásához. A szövegben szerepelő “9ber” november hónapot jelent. Az alább idézett irat megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

“Tisztelt Tanács!

Számtalan évek olta méltóztatott Pécs városa Tisztelt Tanácsának a’ pécsi Izraelitáknak vallásuk igazgatása és némely szertatásuk megtarthatása tekintetébül megengedni azt: hogy maguknak Elöljárókat választhassanak. – Eme határozat következtében, mult esztendőben Spies János helyettes kapitány és Pritzelmayer Antal az Urak jelenlétekben Előljáróknak megválasztatván, működéseinket megkezdtük. Történt azonban, hogy a’ midőn a folyó 1848-ik 9ber 1-től 1849-ik évi october 31-ik az ide :/: alatt foglalt 582 pengőben menő szükséges költségeknek fedezését az ide ://: alatti lajstrom szerént kidolgozva, hitsorsosainknak tartatott gyűlésünkben előmutattuk volna; akkoron az 32 személyzetbűl álo Izraeliták közül nyolcznak ellen mondásával  elfogatattott, és határozatban is ment. Eme határozat folytán most a’ midőn azt foganatban hozni kívánok, és a’ midőn a’ szolgálati személyzetett megfogadni ohajtnok, Engel Adolf, Fuchs MarkusFuchs Áron és Raich Gábor (kinek 3:/: alatti végzése szerént Pécsett a lakhatási jog megis tagatattott) f. hó 14-én tartatott tanáts ülésűnkben reánk rohanván leggyalázatosabb szidalmazások közt székeinket öszve tördezvén, ha midőn el nem távozunk, megverni kívántak. Tisztelt Tanáts! Ha nints rend – engedelmesség, ugy lehetetlen bár kinek is hivatatását legjobb szándoka melett is tellyesíthetni; Ugyan azért alázatosan megkérjük a’ Tisztelt városi Tanátsot méltóztatna meghatározni azt:  1-ször: Hogy a pécsi Izraeliták részérül, vallásukat érdeklő dolgokban tartani szokott gyűlések határozását, mely a’ töbség által elfogadtatott, gyöngéb rész is megtartani köteles légyen. 2-szor: Hogy a ://: alatt kivetett fizetéseket melyeket a’ nyakas fizetőktűl az előljáróság bénemszedhetene, az elöljáróságnak egyszeri bejelentése melett a városi Kapitányi hivatal azt azonnal […]hassa. Minthogy pedig eme kérelmünk hallogást azon okra nem szenvedhetne, mivelhogy szolgálatunkra levő személyzetünket jelenleg felfogadnunk kellene, legmélyeb alázatoságal folyamodunk: miszerént ezen panaszunkat szobeli uton mentén előb felvenni kegyeskedne.

– minden tisztelettel maradván

A Tisztelt Tanátsnak

alázatos szolgái:

Kaufer Salamon Viener Mayer Schvartz Rafael Preuss Josef elöljárók”

Az elöljáróság lerohanása

Az elöljáróság lerohanása.

Reklámok

Read Full Post »

ill-20151848 rendkívüli megpróbáltatásokat hozó év volt a pécsi zsidóság számára: tavasszal a keresztény lakosság bizonyos rétegeiben csapott oly magasra az ellenszenv lángja, hogy a városi tanács ennek engedve 48 órás határidőt szabott a zsidóknak Pécs elhagyására. Az indulatok lecsillapodása és az “önkéntes elköltözők” visszafogadása után pedig magában a zsidó községben tört felszínre a vallási újításokat kívánó – vélhetően fiatalabb – tagok, és az ősi hagyományokhoz ragaszkodó Löw Izrael Baranya vármegyei főrabbi és az őt támogató kebelbéli tagok konfliktusa. Ez annyira “kemény” helyzet volt, hogy a választott elöljáróság a tekintélyével már nem tudott rendet tenni a községen belül, ezért a város hatáságához fordult segítségért. Ezt eképpen örökítette meg a városi tanács jegyzőkönyve:
“A pécsi izraelita község azon panaszt terjesztvén elé: miszerint Engl Adolf többed magával a köz imaházba bémenni és ott a mostanitól eltérő szertartású vallásgyakorlatot elkezdeni nem általott légyen, ámbátor az általa kidolgozott új hitforma megtartásától – még az közhatóságilag helyben hagyattatni fog, – eltiltatott.” A tanács döntése: “Ezen botrányos lénynek megvizsgálására a kapitányi hivatal elutasíttatik.”
Ebből a bejegyzésből kiderül, hogy a vallási-ceremoniális újítást kívánók igencsak elszánt vezetője Engel Adolf volt. Ő az önéletírásában fontosnak tartotta megemlíteni gyermekeinek két rövid elnökségének fontos eredményét: mindkétszer sikerült megakadályoznia a közösség szakadását. Ebben nincs okunk kételkedni, de abban sem, amit nem írt le a visszaemlékezéseiben, hogy 1848-ban a pécsi zsidó község békéjére – mitöbb: egységére – az ő vallásmegújító törekvései jelentették a legnagyobb veszélyt.
Az idézett dokumentum megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

Engel Adolf, a "botrányos lény"

A “botrányos tény” megvizsgáltatik.

Read Full Post »

kipa2Ezzel a bejegyzéssel visszatérek az 1848-as pécsi eseményekhez, és egyben be is fejezem a témát. Korábban idéztem a városi tanács Szemere Bertalan belügyminiszternek küldött jelentését arról, hogy Pécsett nincs ellenük a legkisebb ellenszenv sem. Pedig volt, ez már többszörösen is kiderült a korábbi 1848-as eseményekkel foglalkozó bejegyzésekből. Ezt támasztja alá a városi tanács alábbi jegyzőkönyvi bejegyzése is:

A téma: “A’ kebelbéli zsidóknak elutasítása iránt nyilvánult kívánságok lecsillapítása.”

A döntés: “Felszólítás határoztatva a’ kebelbéli lakósokhoz, hogy a’ már úgy is önkéntesen elköltöző zsidóság irányában a’ törvény további rendeléséig legyenek azon békességgel, melyet tőlük jelen fontos perczben a’ Nemzet életének a’ közhaza úgy törvényes kormányunk parancsszava megkíván.”

Az “önkéntes elköltözés” zsidó szemszögből másképp látszott.
Jánosi Engel Adolf ezt írja visszaemlékezéseiben erről az időszakról a gyerekeinek: “1848 márciusában jó Édesanyátok a megboldogult Lajos testvéretekkel elmenekült a városból, mivel egy nyárspolgár banda a zsidók általános elüldözését kezdeményezte.”
1848 márciusában a zsidó község küldöttsége – Salloman KauferJoachim Schapringer, Mayer Wiener – Pestre sietett, hogy a kormánytól kérjen segítséget szorult helyzetükben. A 104 ezüst Forintra rúgó költségeikről – melyet magánszemélyek előlegeztek meg – 1850. október 27-én döntött a közgyűlés (lásd a kattintással nagyítható fotót): a község a pénztárából fizesse vissza ezt az összeget az érintett személyeknek.

"..az izraeliták akkori üldözése miatt..."

“..az izraeliták akkori üldözése miatt…”

Read Full Post »