A pécsi zsidó községben 1848-ra a hagyományokhoz hű és a kisebbségben lévő, de annál elszántabb újítani kívánó tagok között pattanásig gyűlt a feszültség. E bejegyzésben az ellentét szinte tettlegességig fajuló eszkalációja ismerhető meg. Az elöljáróság az alábbi levélben kért gyors segítséget a város hatóságától a község rendjének betartatásához. A szövegben szerepelő “9ber” november hónapot jelent. Az alább idézett irat megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.
“Tisztelt Tanács!
Számtalan évek olta méltóztatott Pécs városa Tisztelt Tanácsának a’ pécsi Izraelitáknak vallásuk igazgatása és némely szertatásuk megtarthatása tekintetébül megengedni azt: hogy maguknak Elöljárókat választhassanak. – Eme határozat következtében, mult esztendőben Spies János helyettes kapitány és Pritzelmayer Antal az Urak jelenlétekben Előljáróknak megválasztatván, működéseinket megkezdtük. Történt azonban, hogy a’ midőn a folyó 1848-ik 9ber 1-től 1849-ik évi october 31-ik az ide :/: alatt foglalt 582 pengőben menő szükséges költségeknek fedezését az ide ://: alatti lajstrom szerént kidolgozva, hitsorsosainknak tartatott gyűlésünkben előmutattuk volna; akkoron az 32 személyzetbűl álo Izraeliták közül nyolcznak ellen mondásával elfogatattott, és határozatban is ment. Eme határozat folytán most a’ midőn azt foganatban hozni kívánok, és a’ midőn a’ szolgálati személyzetett megfogadni ohajtnok, Engel Adolf, Fuchs Markus, Fuchs Áron és Raich Gábor (kinek 3:/: alatti végzése szerént Pécsett a lakhatási jog megis tagatattott) f. hó 14-én tartatott tanáts ülésűnkben reánk rohanván leggyalázatosabb szidalmazások közt székeinket öszve tördezvén, ha midőn el nem távozunk, megverni kívántak. Tisztelt Tanáts! Ha nints rend – engedelmesség, ugy lehetetlen bár kinek is hivatatását legjobb szándoka melett is tellyesíthetni; Ugyan azért alázatosan megkérjük a’ Tisztelt városi Tanátsot méltóztatna meghatározni azt: 1-ször: Hogy a pécsi Izraeliták részérül, vallásukat érdeklő dolgokban tartani szokott gyűlések határozását, mely a’ töbség által elfogadtatott, gyöngéb rész is megtartani köteles légyen. 2-szor: Hogy a ://: alatt kivetett fizetéseket melyeket a’ nyakas fizetőktűl az előljáróság bénemszedhetene, az elöljáróságnak egyszeri bejelentése melett a városi Kapitányi hivatal azt azonnal […]hassa. Minthogy pedig eme kérelmünk hallogást azon okra nem szenvedhetne, mivelhogy szolgálatunkra levő személyzetünket jelenleg felfogadnunk kellene, legmélyeb alázatoságal folyamodunk: miszerént ezen panaszunkat szobeli uton mentén előb felvenni kegyeskedne.
– minden tisztelettel maradván
A Tisztelt Tanátsnak
alázatos szolgái:
Kaufer Salamon Viener Mayer Schvartz Rafael Preuss Josef elöljárók”
Az utána következő évtizedekben történt fejlődés egyértelműen igazolta a megnevezett újítók beállítottságának helyességét!
Köszönet a nagyon érdekes és értékes dokumentum közléséért!
Ez volt az általánosan elterjedt vélekedés a magyar zsidó történészek körében is, hogy voltak a “maradi” ortodoxok és a “haladó” neológok. Ez a zsidó irányzatok létrejöttének és a 19. sz. közepétől felerősödő küzdelmének egyik – neológ szempontú – értelmezési módja. Kívülállóként számomra egyenértékű minden válasz arra a kérdésre, mi a helyes módja a zsidó lét megélésének. Az ortodox épp úgy létjogosult, mint a ceremoniális megújulást végbevivő, a polgárosodást és az asszimilációt igenlő neológ. 1944 felől nézve pedig az derül ki, hogy a látszat ellenére nem volt “helyes” válasz, a haszidok épp úgy gettóba kerültek, majd a lágerekbe, mint az ortodoxok, a neológok, vagy a cionisták.
Köszönöm,
Minden , a zsidósággal kapcsolatos téma érdekel, és szívesen olvasom.
Üdvözlettel.
Franz Orf.
Tisztelt Orf Úr!
Köszönöm érdeklődését a pécsi zsidóság történetével foglalkozó blogom iránt.
Üdvözlettel:
Johann Schniedesch