Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2015 08 11

A 19. század derekán Pécsett a helyi Takarékpénztáron kívül más hitelintézet nem volt, így a polgárok felekezeti hovatartozástól függetlenül egymásnak is nyújtottak kölcsönt, amint erre a városi jegyzőkönyvek számtalan adatot tartalmaznak. A Pécsi Zsidó Község 1841-ben a zsinagóga számára kiválasztott lakóházra csak 40 konvenciós Forint foglalót tudott adni. A még hiányzó 640 Forintot egy pécsi katolikus asszonytól vette fel kölcsönként az akkor szokásos évi 6%-os kamatra. Amikor a hitelező megtudta, hogy a város hatósága a Zsidó Községet a “birtokba bevezette”, azaz a Községet az ingatlan nyilvántartási lapjára rávezették, mint új tulajdonost, rögtön kérte a hatóságot, hogy a kölcsön összegét annak visszafizetéséig “táblázzák be” az ingatlanra. Ezzel tehát meg lett terhelve a birtok, azt eladni másnak a hitel “kitáblázása” nélkül nem lehetett. Ez a hitelezőnek nyújtott biztonságot arra az esetre, ha a hitelt felvevő valamilyen oknál fogva mégsem fizetne. Az alábbi idézet az 1849-es jegyzőkönyvekből való, és Lőw Izrael megyés főrabbi hitelezői tevékenységét dokumentálja.

“Lőw Izraël azon 1.200 pengő forintokat, mellyekkel neki az 1849. eszt. Mart. 1-én kelt Adósság- és Zálog-levél szerént Thaller Mihál és Veronika hitvesek tartoznak, azoknak házára bétábláztattni kéri.”

Az eredeti jegyzőkönyv megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

LI-1849

Read Full Post »