Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2015. november

A bizottság tagjai.

A bizottság tagjai.

A zsidó vallási élet egyik fontos intézménye a rituális fürdő, azaz a mikve. Írásos adatunk van arról, hogy a pécsi közösség a 19. század közepén már rendelkezett mikvével, melyet több más intézményéhez hasonlóan árverés útján a legtöbbet kínálónak egy éves időtartamra működtetésre bérbe adott. Mivel a törvény adta lehetőséggel élve 1840-től megindult az izraeliták városokba települése, a létszámában folyamatosan gyarapodó pécsi község is kinőtte a korábban létrehozott infrastrukturális kereteit. Volt amin aránylag egyszerűen lehetett segíteni: 1851-ben már három zsidó konyha működött a városban, szemben az 1840-es évek első felében lévő eggyel. Ugyanez volt a megoldás a kóser mészárszékre, vagy a kóser borkimérésre is. Azonban különböző okokból nem mindenből lehetett egyszerű “többszörözéssel” kielégíteni a növekvő igényeket. E körbe értendő például a zsinagóga, a temető, de a fürdőház is.
Az alábbiakban egy jegyzőkönyvi határozat fordítását közlöm, amely az izraelita közösség mikvével kapcsolatos égető gondját kívánta orvosolni. Ez egyben példázza az egyik korábbi bejegyzésben nagy vonalakban már bemutatott hitközségi működést: az elöljáróság az állandó választmány mellé konkrét feladatokra eseti bizottságokat is kinevezhetett a kebelbéli tagokból – mint ahogy az az új mikvével kapcsolatban is történt.
Az itt közölt dokumentum eredetije megtalálható a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárában.

“Bizottsági ülés 1855. szeptember 5-én.

A 497-es számú jegyzőkönyvi határozat alapján az új fürdőépületre vonatkozó keretek kidolgozására és meghatározására kinevezett bizottság ülésén Sall. Billitz elnök úr mellett megjelent Sall. Kaufer úr, Mayer Wiener úr, Andr. Schwartz úr és Mor. Fuchs úr.
Tekintettel a Hitközség Elöljárósága és a Választmány tagjai által meghatározott feladatra, hogy dolgozzuk ki a fürdőházzal kapcsolatos lehetőségeket, az az egyhangú határozat született,

hogy a templomtól jobbra lévő szomszédos házat, amely nem csak az ideiglenes fürdőépület, hanem a későbbi templombővítés céljára is alkalmas lenne, rövid időn belül meg kell vásárolni. Mégpedig úgy, hogy e Bizottság részéről Sall. Kaufer urat a Hitközség Elöljárósága egyik kijelölt tagjával közösen hatalmazzák meg, hogy késedelem nélkül tegyék meg az e ház megvásárlásához szükséges lépéseket. Ezért e célból a Hitközség Elöljárósága ezennel felhatalmazást kap, hogy e vásárláshoz és a fürdőépülethez szükséges tőkét a község terhére 6%-os kamatra kölcsönként felvehesse, és egyben arra kérjük, hogy a vétel megtörténte után azonnal, minden további halogatás nélkül valósítsa meg ezt az immár nélkülözhetetlen fürdőépületet.

Salmon Billitz
Andras Schwartz
S. Kaufer
Maÿer Wiener
Moritz Fuchs”

Az új mikvével kapcsolatos jegyzőkönyv részlete.

Az új mikvével kapcsolatos jegyzőkönyv részlete.

Read Full Post »

A Rófé Cholim adománygyűjtője a zsinagógában.

A Rófé Cholim adománygyűjtője a zsinagógában (1869)

A 19. századi hazai zsidó közösségeket megosztó kérdések egyike a “népek nyelvén” való tanulás és szólás volt. Pécsett a század közepéig tartotta magát a jiddis használata a hivatalos dokumentumokban. A község elöljárósága 1851-ben úgy döntött, hogy ezentúl a jegyzőkönyveket és a község minden egyéb könyvét, valamint a levelezést németül kell folytatni, ehhez pedig egy erre alkalmas írnokot kell alkalmazni. A héber betűkkel írt jiddis nyelvű határozatok kora ezzel véglegesen leáldozott. Löw Izrael, “a Baranya vármegye kebelében létező héber vallásúak főrabbija”, biztos nem örült ennek, mint ahogy a többi rítusbeli újításnak sem, amit az elöljárósági tagok bécsi, pesti, vagy épp nagykanizsai példák alapján bevezettek. Az ő jiddis nyelvű dróséit (Tóra-magyarázatait) már nem találták a “kor szellemének” megfelelőnek. Így 1852-ben megjelent a kiírás a pécsi német nyelvű hitszónoki állásra. Ezt be is töltöttek a csáktornyai Friedrich Mannheimerrel, aki egyben az akkor induló községi iskola igazgatói feladatait is ellátta. Az iskola héber, német és magyar nyelvet tanító tanárokat alkalmazott. Ezt a törekvést – a “népek nyelvének” megismertetését a zsidó gyerekekkel – az ortodox tábor képviselői országszerte határozattan ellenezték és elítélték.
A pécsi izraeliták korántsem voltak egységesek az újítások kérdésében, de a század derekán a község működésének fenntartásában oroszlánrészt vállaló vagyonos tagok alkották az elöljáróságot, akik a “haladás” szükségességét képviselték és a maguk eszközeivel erőteljesen szorgalmazták.  Akinek ez nem tetszett, elmehetett egy olyan községbe, ahol egy ortodox rabbi ellenőrizte a vallási előírások maradéktalan betartását, ahol tehát még nem nyíltak tátongó rések az ősi hagyomány bástyáin. Ez volt a kiút a nyomasztó lelkiismereti kényszer alól, amibe az általában szerény, vagy kifejezetten szegény körülmények közt élő hagyományhű kebelbéli tagok ilyen esetben kerültek.
A Pécsi Zsidó Község legrégibb jótékony egyesülete – a Chevra Kadisa mellett – a Rófé Cholim, a Beteggondozó Egyesület volt. Alább ennek jegyzőkönyvén keresztül szemléltetem a század közepén bekövetkező nyelvváltást a hivatalos dokumentumokban: a lap tetején még jiddis a jegyzőkönyv nyelve. Az egyesület elnöke ekkor Wiener Mayer kereskedő volt, a másik “gabe” Wolf Kellert. Figyelemre méltó, hogy ők nem héber, hanem latin betűkkel írták alá a nevüket. Volt tehát “világi” műveltségük is. Az alatta lévő, 1848 januárjában kelt és egy évre szóló megállapodás dr. Marcus Waiszmair pécsi zsidó orvossal immár német nyelven és német folyóírással készült, évekkel megelőzve az erről szóló elöljárósági döntést.
Ez a jótékony szervezet –  megszakításokkal – 1944 tavaszáig működött.

Nyelvváltás a Rófé Cholim jegyzőkönyvében.

Jiddis-német nyelvváltás a Rófé Cholim jegyzőkönyvében.

Read Full Post »

iskola-jad1852 és 1944 között a Pécsi Izraelita Hitközség fenntartásában csak alsófokú oktatási intézmény működött. A zsidó gyerekek középfokú továbbtanulásához a város iskoláiban nyílott lehetőség. Az alábbi dokumentumból kiderül, hogy a katolikus főgimnázium vezetése mennyire támogatta az izraelita diákjai valláserkölcsi nevelését.

“A pécsi kath. főgymnásiumi igazgatótól

Igen tisztelt hitközségi Elöljáróság!

Minthogy négy év előtt, midőn a pécsi izraelita hitközség egy küldöttséget menesztett hozzám, abban állapodtunk meg, hogy senki másnak, hanem egyedül a hitközség t. Elöljárósága kérelmére mentessenek fel a főgymnásiumi izraelita tanulók nagyobb ünnepeken az előadásoktól: ezen eset beállván, szíves viszonzásul jelentem, miszerint említett főgymnasiumi tanulók Pünkösd ünnepe méltó megünneplése végett f. hó 26. és 27-ik napjain minden előadási órától felmentetnek. 
Négy év előtti hozzám jött küldöttség, melynek élén t. Schapringer úr állott, jól fog emlékezni, hogy azon időre, ha az isr. templom felépülend, megkínáltam az isr. hitközséget azon ajánlattal, hogy az izr. főgymnásiumi tanulók minden szombaton 10 órakor kötelezve legyenek templomukba elmenni és az isteni tiszteleten jelen lenni. A templom felépült és én az adott szavam szerint elrendeltem, hogy az israelita ifjak minden szombaton 10 órakor kötelességszerűleg a templomba menjenek. Azonban értésemre esett, hogy a főgymnasiumból eltávozó ifjak a templom helyett csavarogni mennek; nem különben, hogy némely szülők ellenparancsára, némely israelita tanulók az iskolákat el sem hagyják, s tehát templomba sem mennek.
Miután elvitázhatatlan igazság az, hogy bármely vallású is legyen valaki, csak akkor leszen belőle jó ember és jó honpolgár, ha megtanulta az Istent félni és szeretni: egész tisztelettel felkérem a pécsi izr. t. cz. Elöljáróságot, szíveskedjék úgy intézkedni, hogy a szombatonkint templomba bocsátott főgimnásiumi izraelita tanulók valami módon ellenőriztethessenek, hogy közülük többen az isteni tiszteletet el ne csavaroghassák.
Ez érdemben történt bár mely intézkedést a legszívesebben fogad alulírt

Kelt Pécsett, május hó 24-én 1871

Tisztelettel
Dr. Szalay Alfréd
igazgató”

A közölt dokumentum megtalálható a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárában. A pécsi zsidó iskolaügy történetéről itt, itt, itt, és itt találhatók információk a blogban.

oktatas

Read Full Post »

A szószék takarója.

A pécsi zsinagóga szószéke.

A Pécsi Zsidó Szabadegyetem következő rendezvénye november 12-én, csütörtökön, 18 órakor kezdődik a Hitközség székházának emeleti dísztermében. (Pécs, Fürdő u. 1.)

Vendég: Korinek László, akadémikus

A beszélgetés címe: “Lehettem volna akár antiszemita is?”

A részvétel díjmentes.

Read Full Post »