Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for the ‘első pécsi zsinagóga’ Category

heberkozonség1848. március elején a pécsi zsidók az alábbi tárgyú kérelemmel fordultak a városi tanácshoz: “Alázatos folyamodása / A Pétsi Héber Közönségnek / Zsinagogájoknak adó allól felmentése / végett.” Ez alatt más írással: “Nyers által.” Nyers János volt a város tiszti főügyésze. Talán ő fordította magyarra a hitközség kérelmét és továbbította a tanácsülésre? Pár héttel később, amikor az elöljáróság immár azért könyörgött a tanácsnál, hogy ne utasítsák ki őket Pécsről, ill. júniusban, amikor felajánlotta, hogy zsidók is beállnának önkéntesnek a nemzetőrségbe, németül írt. A német nem csak az ő nyelvük volt, a német ajkú polgárság száma a 15 ezres lakosságon belül ekkor még jelentős.
zsinagogaA belvárosi plébános, Haász Mihály, azt írta a Pécsről 1852-ben német nyelven megjelent könyvében, hogy a Kálvária dombon, a városban, és a Siklósi külvárosban a német nyelv az uralkodó, de a műveltebb lakosok csaknem mind beszélnek magyarul és németül is. A zsidókról azt írja ugyanitt, hogy noha tudnak németül, maguk között csak a “rossz németet” (azaz a jiddist) használják.

“Tekintetes Tanáts!

Minek utána ország szerte a’ Szent-Egyházak adó mentesek lennének, továbbá: mivelhogy jelen ország Ülés alatt a’ Királyi Városok rendezésével már az alsó táblán is megállapíttatott volna az, hogy jövendőre is a’ Szent-Egyházak adó allól kivétessenek.
Minthogy pedig Közönségünk Zsinagógájoknak megszerezése óta adót fizetett, melly fizetés azonban tölünk meg nem járhatván, meg azért is; mivelhogy mi minden némű keresett ágazatunkból adót fizetnénk, és így kiváltságosak mivel sem lennénk. Ugyan azért
Legmélyebb alázatossággal esedezünk a Tettes Tanáts elött, méltóztatna Zsinagógánkat mind az Isteni tiszteletre megrendelt helyünket adó allól felmenteni, és annak kihagyásárul a’ számvevői hivatalt tudatni. Kik is egyéb aránt tellyes tisztelettel maradunk

A Tekintetes Tanátsnak

alázatos szolgái
A Pécsi Héber Közönség.”

A magisztrátus döntése:

“Adó alatt volt telket a’ nevezett község Imaháznak a’ rajta volt teherrel nehány évvel előtt szerezvén, és így a’ mentességük sem a’ vétel alkalmával, sem későbben ki nem eszközöltetvén, sőt fennálló törvényeink míg e’ tárgy iránt világosan nem is rendelkezvén, e’ kérés nem tellyesíttetik.”

A dokumentum eredetije megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

Read Full Post »

Áron haKódes - Tóraszekrény

Áron haKódes – Tóraszekrény

Az előző két bejegyzésből megismerhető adásvételi szerződésből kitűnik, hogy a pécsi zsidó közösség 1841 nyarán a kicsivé vált Zrínyi utcai imaszoba kiváltására egy Citrom utcai lakóházat vásárolt meg. Ezt a liturgikus céloknak megfelelően Anton Piatsek (1814-1867) pécsi építőmesterrel átalakíttatta. Erről az első zsinagógáról nem ismerünk ábrázolásokat. A hitközségi archív levéltárban azonban fennmaradt több év zsinagógai ülőhelybérletének listája e templom korából. Az egyikhez rajzot is mellékeltek, amelyen a héber betűkkel jelölt tóraszekrény és a számozott helyek és  mégis képet adnak arról, hogy milyen lehetett az első zsinagóga belső elrendezése a 19. század közepén.

alaprajzA földszinten, ahol a férfiak helye volt – “Männer Abtheilung” -, három padsorban 109 ülőhelyet alakítottak ki. A listák rendszerint a 30-as számokkal kezdődnek, ami arra utal, hogy a tóraszekrény  előtt jobbra és balra az első három sorban nem bérelt senki sem helyet magának. Bár külön nincs feltüntetve, de a középső padsor előtt lehetett a bima, a tóraolvasó emelvény a tóraolvasó asztallal. Ez már eltérést jelent az ortodox zsinagógák elrendezéséhez képest, ahol a bima rendszerint a zsinagógai tér közepén áll, négy oldalról padokkal körbevéve.
A lap alsó negyedében a női karzat ülőhelyeinek elrendezését rögzítették, ahol 72 nő számára lehetett helyet bérelni. A hitközség elöljárósága a női karzat kialakításához ugyancsak Anton Piatsek építőmestertől kért tervet és árajánlatot.
Az 1869. július 22-én felszentelt második zsinagóga átadásával a hitközség ezt az első zsinagógáját lebontotta (1870-ben már nem állt), és a helyére más funkciójú épületet már nem emelt.

Anton Piatsek terve a női karzat megközelítésére.

Anton Piatsek terve a női karzat megközelítésére.

 

Read Full Post »

birtoklevelAz első pécsi zsinagógáról és felavatási ceremóniájáról egy korábbi bejegyzésben már olvashatók adatok. A Pécsi Zsidó Hitközség archív irattárában fennmaradt az első zsinagóga épületévé átalakított lakóház birtoklevele. Az alábbiakban ezt az 1841 nyarán keletkezett dokumentumot ismertetem.
Ennek egy nyomtatott általános bevezetője van, amely egy kézzel írt magyar nyelvű szövegben folytatódik.  (Lásd a bejegyzés végén.) Ebből kiderül, hogy Vitéz Ferenc a belvárosban lévő 84 négyszögöl nagyságú ingatlanát a Pécsi Zsidó Községnek “synagoga állítás végett” 680 Forintért eladta. A szomszédok: keletről Peck Mátyás, nyugatról Lachinger Mátyás, délről a városfal, északról az utca.
Ezt egy német nyelvű szöveg követi, ez gyakorlatilag az ide másolt adásvételi szerződés, amely öt pontban rögzíti a megállapodás részleteit, a felek kötelességeit. A hitközséget Moses Weiszmayer elöljáró, Moritz FuchsSigmund Grün és Salamon Kaufer képviselte. 1841. július 4-én a vevő 40 forint foglalót adott az eladónak.

contrait2

A szerződés német nyelvű részlete.

Az utolsó oldalon a szöveg ismét magyarra vált, talán mert az eladó nem értett (kellően jól?) németül. Elismerte, hogy július 9-én Spiesz János tanácsnok előtt átvette a vevőtől a még hiányzó 640 Pengőforintot, és ezzel “a’ Zsidó községet megnyugtatta”. A felek még aznap megjelentek Pintér Mihály főjegyző és két tanácsnok előtt és szóban is megerősítették a szerződésben foglaltakat. Ezt követően július 10-én Jellasits János aljegyző kiadta a város pecsétjével ellátott “Bizonyság és Birtok Levelet”. Miután a szomszédok sem tettek semmilyen ellenvetést az adásvétel ellen, a városi hatóság a Pécsi Zsidó Községet augusztus 18-án  a szokott módon “a birtokba bevezette”.

szerzodes

Kattintással nagyítható.

Read Full Post »

Az első pécsi zsinagóga avatására 1843. szeptember 15-én / 5603. év Elul havának 20. napján került sor. Maga a  zsinagóga a Citrom utca déli oldalának egyik lakóházából lett átalakítva. Napjainkban részben egy cukrászda terasza, részben pedig füvesített közterület található az egykori telek helyén

Az első pécsi zsinagóga telkének helye.

Az első pécsi zsinagóga telkének helye.

A pécsi zsidó közösség férfiai – amennyiben anyagi helyzetük megengedte – ülőhelyek megvásárlásával egyénenként is hozzájárultak a költségek fedezéséhez. A Pécsi Zsidó Hitközség archív irattárában fennmaradt egy német nyelvű kimutatás erről az adakozásról, amit az alábbiakban mutatok be. Több különböző méretű ülőhely közül lehetett választani:
1.) 17 coll széles és 3 láb 1 coll hosszú; 2.) 19 coll széles és 3 láb 1 coll hosszú; 3.) 17 coll széles és 2 láb 7 coll széles. Az ülőhelyekhez tartozott egy “Fall Brettl” is, ami – lehet, hogy tévedek – egy le- és felhajtható deszkalap volt, amely imakönyvtartóként szolgált.
Ezekkel az ülőhelyméretekkel nem mindenki lehetett elégedett, mivel van olyan bejegyzés is, amely szerint a zsinagóga megnagyobbítása után e helyek szélességét és hosszát, vagy mindkettőt a körülményektől függően megnövelik. Egy kebelbéli tag a hosszolalt 6 collal kívánta növelni a jövőben.
Moses Weißmayer öt ülőhely megvételével tűnt ki. A sorok közötti közlekedőből nyíló első sor  első helyét a rabbinak tartották fenn, ezt nem lehetett megvásárolni.
Az alábbi pécsi zsidók vettek maguknak ülőhelyet az első zsinagógában 1842/43-ban (a neveknél megtartom az iratban lévő írásmódot, és közlöm a vétel dátumát is):
Moses Waiszmair (1842. január 30.)
Moses Waiszmair (1842. január 30.)
Moses Waiszmair (1842. január 30.)
Moses Waiszmair (1843. szeptember 24.)
Moses Waiszmair (1843. szeptember 24.)
Rudolf Rosenberg (1843.  június 29.)
Raphael Schwarz (1843.  június 29.)
Adolf Engl (1842. január 30.)
Herman Brener (1842. január 30.)
And. Schwarz (1842. január 30.)
J. Schapringer  (1842. január 30.)
Moriz Fux (1842. január 30.)
Sigmond Grün (1842. január 30.)
Salamon Kaufer (1842. január 30.)
Jos. Preusz  (1843. június 29.)
Jacob Stern (1843. június 29.)
Salamon Saxel (1843. június 29.)
Salamon Billitz (1843. június 29.)

schap-fux

Bejegyzés Joachim Schapringer, későbbi hitközségi elnök, és Moriz Fuchs, első hitközségi elöljáró ülőhelyvásárlásáról. (Kattintással nagyítható.)

Read Full Post »

Weiszmayer Márk 1804-ben saját házában berendezendő zsinagóga létesítésre kért engedélyt a városi tanácstól. A kérelmét elutasították. Közben elhunyt Pécs ugyancsak a 18. sz. végén türelmi jogot kapott másik zsidó lakosa, Fuchs Salamon. Az árvák felnevelése érdekében Pécsre telepedett a bonyhádi származású Engel Péter, és elvette Fuchs özvegyét. (Ezzel azonban maga nem nyert türelmi jogot.)  Engel megszerezte a mai Zrínyi u. 12.  sz. alatti telken lévő házat, és 1825-től ennek egyik szobájában gyűltek össze a pécsi zsidók istentisztelet tartására. A lakás eme hitéleti funkciója egészen 1843-ig, az első zsinagóga felavatásáig fennállt.
1820 és 1840 között a magát vicerabbinak nevező Szommer József a zsidó közösség egyetlen vallási funkcionáriusa. A rituális és liturgikus feladatok ellátása mellett ő vezette a születési és halálozási bejegyzéseket. A rendezett hitközég megalapítására 1840-ben került sor. Ebből az évből származik az első Chevra  Kadisa alapszabály, és ekkor kezdi meg pécsi  működését a korábban már bemutatott Lőw Izrael, Baranya Vármegye főrabbija.
A hitközség tagjainak buzgóságát jól jellemzi, hogy három év működés után már saját zsinagógával rendelkeztek. A közösség 1841. júliusában megvette Vitéz Ferenc Citrom utcai telkét és a rajta lévő házat zsinagóga céljára átalakították. Az avatási ünnepségre 5603. év Elul havának 20. napján (1843. szeptember 15-én), a szokásos péntek esti istentisztelet előtt került sor.
Az avatási ünnepségre Lőw főrabbi alkalmi imádságos könyvet  jelentett meg, amely 9 oldalon német, 6 oldalon héber szöveget tartalmazott. Ez a pécsi Lyceum Nyomdának az első és talán egyetlen héber nyelvű terméke.
A Zrínyi utcai imaházból baldachin alatt átvitték a Tórákat az új templom kapuja elé, közben a 122., 127., 132. és 134. zsoltárt énekelték. Az új templom kapujához érve a 24. zsoltárt énekelték el. Ezután körmenet alakult a rabbival, a kántorral és a hitközség vezetőivel, akik kezükben a tórákkal háromszor körbejárták a tórafelolvasó emelvényt, miközben a 30., 90. és 91 zsoltárból énekelték a kiválasztott részleteket. A reggeli imádság hálaadó részének elimádkozása után a szokásos liturgia mellett elhelyezték a Tórákat a frigyszekrényben, majd megtartották a délutáni imádságot. Ennek végeztével mondta el Löw rabbi a templom avatására biblikus héberséggel szerkesztett imádságát, melynek befejező szakasza magyar fordításban így szól:
“Jákob ivadéka pedig találjon tetszést és jóakaratot az emberek szemében, Királyunknak, hatalmasainak és tanácsosainak szíve legyen irgalmas irántuk, hogy jót cselekedjenek még továbbra is az olyannyira megtiport Izraellel, hadd lássák mind a népek, hogy néped iránti szeretetedből igazságos embereket engedsz felettük uralkodni s tégy jót azokkal, akik velünk jót tesznek. Izrael pedig hadd éljen biztonságban és nyugalomban lakozásának földjén, a Messiásnak még napjainkban való eljöveteléig, Ámen.”

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története,
Budapest, 1996, 23-37. oldal

Read Full Post »