Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for the ‘Kohn Henrik’ Category

1848 márciusában és áprilisában az ország több városában  is történtek antiszemita megmozdulások.  Ezek sorát a pozsonyi zavargások nyitották meg, ahol március 19-én kezdtek tüntetni a zsidók ellen. A három napig tartó rendzavarás során megtámadták a zsidók házait, kifosztották üzleteiket, műhe- lyeiket. Hasonló atrocitásokra került sor pl. Székesfehérváron, Kassán, Pesten és néhány mezővárosban, pl. Szombat- helyen is. A megmozdulások célja a zsidók kiűzése volt.
Pécs város tanácsa március 21-én találta szembe magát a városban addig csak lappangó zsidóellenesség nyílt megnyilvánulásával: Szabó Péter ügyész a mai Széchenyi téren több ismert városi polgár jelenlétében kijelentette, hogy kétezer kebelbeli lakos élén a városban élő zsidókat kiűzi.
A városi tanács előtt ismert volt a közhangulat, a felizgatott kedélyeket azonban nem sikerült lecsillapítania. Március 27-én „…minden felszólítás, csillapítás hasztalan lévén, s ellentállásra erő nem lévén, nehogy a közrend megzavartassék,  a gyűlés kénytelenülve kimondotta, hogy a zsidóknak kiköltözni kell.”
A pécsi zsidók még aznap kérvénnyel fordultak a helyi hatalomhoz ezzel a megszólítással „Tekintetes Magisztrátus, a nagylelkű keresztény polgárok igen tisztelt közössége!” A városban kialakult közhangulatra jellemző volt, hogy nem a határozat visszavonását kérték, hanem csak a kiköltözési határidő meghosszabbítását.
A szorongatott helyzetben lévő zsidóság az antiszemita megmozdulások megfékezésére „Polgárok – Hazafiak!” megszólítással magyar és német nyelvű kiáltványt is szerkesztett, melyet  a Lyceum Nyomdában készítettek el március 28-án.
A tanácshoz és a lakossághoz forduló izraeliták azonban nem kaptak védelmet és megértést, ezért küldöttséget menesztettek Pozsonyba a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányhoz (MOIB). A MOIB 30-án kelt erélyes hangú levelében megrótta a városi hatóságot, mert nem küldött hivatalos jelentést a törvénytelen mozgalmakról és határozott intézkedések megtételére köte- lezte. A leiratban egyebek közt az áll, hogy akik „a zsidók vagyonát és személyét megtámadják minden okozott kárért egész vagyonukkal felelnek.”
A MOIB utasítása megtette hatását. Pintér Mihály főbíró nemcsak a tanáccsal ismertette a leiratot, hanem nyomtatott hirdetményeken a lakosságot is tájékoztatta annak tartalmáról. A főbíró április 1-jén kelt jelentésében már arról számolt be, hogy a város a korábbi határozatát felülvizsgálva megsemmisítette és visszafogadja a kiutasított zsidókat.
Pécsett április elejére megszűntek a zsidók elleni nyílt tiltakozások, de az irántuk érzett ellenszenv és elutasító magatartás megmaradt. A pécsi zsidó közösség június 19-én felajánlotta szolgálatait és jelentkezett a nemzetőrségbe. A városi nemeztőr csapatok válasza azonban elutasító volt.
1848 novemberében az újoncozás idején a pécsi izraelita közösség önként megajánlott három újoncot, akik név szerint: Kohn Henrik, Strasser Jakab és Wellner Henrik. Wellner a harcokból rokkantként tért haza. A betelepülésről szóló bejegyzésekben már említett Honig Dávid a 8. honvédzászlóalj egyenruhájának kiszabását teljesen ingyen végezte.
1849 őszén a császári kormányzat véglegesítette a magyarországi zsidóság forradalom alatti “gyalázatos és törvényellenes” magaviselete miatt kirótt kollektív pénzbüntetést, amely 2.300.000 Ft-ra rúgott. A hadisarcot felosztották a hitközségek között, a pécsi zsidókra 5.000 Ft jutott.

Forrás: Radnóti Ilona: 1848 és a pécsi zsidók, In: Pécsi Szemle, 1999 ősz, 15-23. oldal

1848-level

Egy 1848 tavaszán kelt levél résztelete: “máskor többet / a zsidók Pécsett visszafogadtattak”

Reklámok

Read Full Post »