Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for the ‘új zsinagóga’ Category

dominicani

A “dömés” templom és kolostor.

A 19. század közepén a Pécsi Izraelita Hitközség elöljárósága többször foglakozott az időközben “kinőtt” zsinagóga jelentette gondokkal. Miként e blog több bejegyzésében is olvasható, az első pécsi zsinagógát egy 1841-ben vásárolt lakóházból alakította át a Pécsi Zsidó Község és 1843-ban szentelték fel. Erről a zsinagógáról sajnos nem maradt fenn rajz, de – tekintettel az akkori zsidó közösség létszámára és anyagi erejére – külső megjelenésében vélhetően nem tartozott a város építészetileg figyelemre méltó, méreteiben pedig kiemelkedő közösségi imahelyei közé. Az izraeliták már a lakóház megvásárlásához is egy helyi keresztény nőtől vettek fel jelentős hitelt.
Ezekben az évtizedekben Pécs lakóinak száma – és ezen belül a zsidó község létszáma is – erőteljesen emelkedett: 1850-ben 15.000 1900-ban 50.000 lelket számláltak a városban.
A zsidó közösség vezetői a helyszűkén első körben úgy tudtak segíteni, hogy a “férfi- és a női zsinagógába” több új ülőhelyet készíttettek. Így 109 férfi és 72 női ülőhely állt rendelkezésre. 1850 táján már ez a megoldás is kevésnek bizonyult.
Az elöljáróság számára e “szorító” helyzetből két kiút kínálkozott: 1) A fennálló zsinagóga bővítése a tőle nyugatra álló szomszédos ház megvásárlása révén. 2) A város más pontján eladásra szánt nagyméretű épület megvásárlása. 2A) A fennálló épület átalakítása zsinagógává. 2B) Ha az épület állaga nem megfelelő, akkor annak lebontása után egy új zsinagóga felépítése.
Az előző mellett az szólt, hogy a költségek tekintetében ez lett volna a legkedvezőbb, a második mellett pedig az, hogy kellő méretű telek esetén a zsinagóga mellett lehetett volna felépíteni a hitközségi székházat a rabbinátussal, és az izraelita elemi iskolát is.
Az elöljáróságot több éven át foglalkoztatta ez a kérdés, és a fentiek szempontok szerint több lehetőséget is mérlegelt.
A jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy az ülőhelyek tovább már nem bővíthető száma konfliktusokhoz vezetett a tényleges bérlők, ill. tulajdonosok, és a helyeket jogtalanul elfoglaló hitközségi tagok között.

Az alább közölt forráshoz pár háttér-információ és megjegyzés:

1.) A Domonkos Rend a 17. század végén, közvetlenül az oszmán hódoltság után települt vissza Pécsre. A keleti („budai”) városkapu és a piactér közötti Ofener Gasse déli oldalán kapott telket az akkori városkapitánytól. A 18. század közepéig itt épült fel a templomuk és az egy emeletes kolostoruk. (Erre emlékeztet a Zsolnay-féle pirogránit dombormű az ún. “Dominikánus-ház” oromzatán. A fenti kép – kattintással nagyítható.) II. József (1780-1790) feloszlatta ezt a rendet is. A város szívében álló kolostor így vált elhagyottá, majd katonai kórházzá. Ez a helyzet azonban sem a városnak, sem a katonaságnak nem volt ideális. Mindkét félnek az volt az érdeke, hogy ez a kórház a város falain kívül működjön. A 19. század végén a város épített egy új csapatkórházat, amiért cserébe megkapta a hadügyi tárcától az egykori kolostorépületet. Ezt lebontották, ennek helyén jött létre a jelenlegi Színház tér, az udvara pedig a “Magyar Nemzeti Színház” építési telkéül szolgált.
2.) Szokatlan, de most mégis erre van itt ritka példa, hogy a közgyűlésen jelen lenni nem tudó szavazásra jogosult tagok másokat bíztak meg képviseletükkel.
3.) Meglehetősen kevés kebelbéli tag jelent meg e fontos témát tárgyaló gyűlésen. Ennek az lehetett az oka, hogy az elöljáróság nem akarta az időt vesztegetni, és a vélhetően váratlanul meghirdetett gyűlés időpontja sokaknak egyszerűen nem felelt meg.
4.) A bejegyzés egyben azt is hivatott példázni, hogy az elöljáróság a nagy horderejű kérdésekben kikérte a választmány és a tagság véleményét, és azok felhatalmazásával cselekedett.

A forrásként szolgáló 1857-ből való eredeti jegyzőkönyvi határozat megtalálható a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárában. A saját fordításomban közlöm.

A 18. századi domonkos kolostor, a 19. századi katonai kórház helye Pécs belvárosában. Mint az új zsinagógának alkalmas hely ez is szóba jött.

A 18. századi domonkos kolostor, a 19. századi katonai kórház helye Pécs belvárosában. Mint az új zsinagógának alkalmas hely ez is szóba jött.

 

“Mivel köztudomásúvá vált, hogy a Magas Államkincstár hajlandó lenne az itteni Fő utcában álló cs. k. helyőrségi kórházról a hozzá tartozó telekkel együtt lemondani, és egy másik telken újan felépítendő katonai kórházért ezt – miután a két épület között fennálló és bizottsági becsléssel megállapított értékkülönbözetet kiegyenlítették -, elcserélni, ezért a Hitközség Elöljárósága a község egyetemének azt a javaslatot teszi, hogy a község pénztára terhére tegyenek ajánlatot a Kincstárnak.

Határozat

A teljes elöljáróság, a választmány tagjai és a község összes megjelent tagja egyöntetűen e háznak a fentiek szerint történő cseréje mellett nyilatkozott és egyúttal felhatalmazta a Hitközség Elöljáróságát, hogy a község nevében erre ajánlatot tehet.

Gab. Reich elöljáró sk., J. Schapringer sk., Sigm. Grün sk., L. Justus sk., A. Reinfeld sk., Schwartz képviseletében Justus sk., Jos. Engel képviseletében Justus sk., Jakob Spirer sk., Jos. Rothmüller sk., J. Trenschiner sk., Wiener Mayer képviseletében J. Trenschiner sk., M. Goldstein sk., Dr. Weissmeyer sk., S. Kraus sk., J. Berger sk., Eduard Bu(…)rger sk., Dr. Fux sk., Rubin sk., P. Fuchs sk., J. Rothmüller sk., Gab. Lederer sk., Victor Grabman sk., W. Fuchs sk., A. S. Fuchs sk.

A jegyzőkönyvi határozat részlete.

A jegyzőkönyvi határozat részlete.

Read Full Post »

A Citrom utcai zsinagóga hamar szűknek bizonyult, ezért elodázhatatlanná vált egy új templom építése. Grün Zsigmond, Justus Lipót, Justus Jakab, Schapringer Joachim, Engel Adolf, Reinfeld Sándor, Blau Hermann, Krausz Ábraham, dr. Ulmann Mór és Trencsiner Joachim 1865-ben 14.050 Ft-ért megvették a belvárosban az ún.  Hertelen- dy-házat és a környező telkeket, összesen mintegy 900 négyszögöl területet, és felajánlották a hitközségnek az új zsinagóga építésére.
Erről a hitközség “konferenci- ájának” 1865. február 14-én kelt német nyelvű jegyzőköny- ve számol be, és arról is, hogy mindjárt bizottságot hoztak létre, melynek az volt a feladata, hogy “lelkiismeretesen” megállapítsa az ülőhelyek díját az új zsinagógában, ill. a régiben állandó hellyel rendelkezők “ülőhely átviteli” díját. A bizottság tagjai voltak: Engel Adolf, Grün Zsigmond, Krausz Simon, Trencsiner Joachim, Justus Lipót, Rothmüller József, Kaufer Dávid, Krausz Ábrahám, Dr. Ulmann Mór, Steiner Lipót, Kastel Salamon, Markus Dávid.
A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy e bizottság tagjainak fele a régi zsinagógában is állandó ülőhellyel rendelkezett. Ha összehasonlítjuk a fenti telekvásárlókat ezzel a névsorral, akkor nagy pontossággal kikövetkeztethető, hogy kik voltak azok a tehetős kebelbéli tagok, akik megtudták váltani az ülőhelyüket az első zsinagógában.
Döntés született arról is, hogy minden hitközségi tagot össze kell hívni az új zsinagóga építése ügyében, és a megjelenteknek a fenti bizottság előtt aláírásukkal kell megerősíteni, hogy támogatják az ügyet és elfogadják a bizottság által meghatározott ülőhely-díjakat.
Ezt az egyetértő nyilatkozatot 119-en írták alá, az akkori  hitközség háromnegyede. Így határozatot hoztak arról, hogy meg kell kezdeni az új templom építését. Erre megindult a tagok önkéntes jegyzése, amely 28.700 Ft-ot eredményezett. Imaszékekre 62.000 Ft jegyzés történt. A hitközség 45.000 Ft kölcsönt vett fel – részben saját tagjaitól. Sok utánajárással a vallás- és közoktatási miniszter 30.000 Ft kölcsönt szavazott meg az országos iskolaalapból. Így ezekből a forrásokból sikerült az új zsinagóga építésének anyagi feltételét biztosítani.
A z új pécsi zsinagógát már 1868 őszén használatba vette a zsidó közösség, a felszentelésre 1869. július 22-én / 5629. Áv 14-én került sor.

Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 18-19. old.
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény, Pécs, 1978, 493. old.

Read Full Post »

Időközben találtam egy olyan kiadványt, amely részletesen leírja a mai zsinagóga felavatási ünnepségének menetrendjét. Több mint 140 év távlatából talán nem teljesen érdektelen felidézni, hogy a pécsi zsidó közösség miként adta meg a módját az új temploma felszentelésének.

“Az építés 1868-ban annyira jutott, hogy a nagy ünnepeken a gyülekezet már ott imádkozhatott, bárha ajtók, ablakok és egyéb berendezés nem volt kész.
A szűkös anyagi viszonyok mellett szinte lehetetlennek látszott a szándék keresztülvitele, de a vezetők hajthatatlan erős akarata s Istenbe vetett szikla szilárd hite lehetővé tette a lehetetlent s e mű 1869-ben teljesen elkészült. (…)
A templom felavatására most már nagyarányú előkészületek folytak és ez óhaj 1869. julius 22-én teljesült is. A felavatást Lőw Lipót szegedi, dr. Hirschfeld I. H. augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbik végezték.
A felavatási ünnepség sorrendje a következőképpen állapíttatott meg:

I.
A zárkő letétele.

Egyidejűleg énekli a kar a 188. zsoltár 22-25. verset Sulzertől: “A kő, melyet az építők megvetének, zárókővé vált. Istentől lett az, mily csodálatos ez szemeink előtt! Ezt a napot Isten szerzé, örvendjünk és vigadjunk azon.”

II.
A sz. thórák a templomba hozatása

Ének: 122. zsoltárból, Halévitől: “Vigadok, midőn mondják nekem: menjünk Isten házába.”
                                   A sz. thórák frigyszekrénybe helyeztetnek.
Ének: 24. zsoltárnak 7. versétől végig, Naumburgtól. “Emelkedjetek fel kapuk, ti örökké való kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya”  Szela.

III.
Megnyitó beszéd.
Magyar nyelven.
Szónok: Ehrlich Ede, a pécsi izr. hitközség főrabbija.

IV.
Felszentelési beszéd.
Magyar nyelven.
Szónok: Lőw Lipót, a szegedi izr. hitközség főrabbija.

V.
A sz. thóra körülvitetési szertartása.
Ének Sulzertól.
Sema.
Halljad Izrael, az Örökkévaló,  a mi Istenünk, egyetlen egy Isten!
Egy a mi Istenünk, magasztos a mi Urunk, szent az Ő neve.
Lechó adónáj. (…)
Uvenuchó-jómár. (…)

VI.
Felszentelési beszéd.
Német nyelven.
Szónok: Nt. dr. Hirschfeld J. H. augszburgi izr. hitközségi főrabbi és ezelőtt a baranyamegyei izr. hitközségek főrabbija.

VII.
Zárlati ének.
113. zsoltár.
Hallelujah Meyerbeeertől. (…)

Az ünnepély fényes lefolyása a hivekre felemelőleg hatott, utána diszebéd fejezte be az emlékezetes napot. (…)

Az avató főrabbiknak emlékül 2 serleg készült. Dr. Hirschfeld részére e fölirással: “Seiner Ehrwürden dr.  I. H. Hirschfeld, unserem unvergesslichen Seelsorger zur Erinnerung an die Tempelweih-Feier zu Pécs 22. Juli 1869.”
Lőw Lipót szegedi főrabbinak:
“Lőw Lipót, a nagyérdemű főpapnak templomunk felszentelése emlékeül legbensőbb hódolattal ajánlja az izr. hitközség Pécsett 1869. julius 22-én.”

Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 20-23. old.

Read Full Post »

JHVH

A szentélyt a zsinagógai tértől mívesen kialakított, megtört vonalú bronzrács választja el, amelyet a két szélén a szentélybe vezető négyfokú lépcső szakít meg. A feljárók belső oldalán egy-egy csak- nem három méter magas bronzkan-  deláber magasodik, hangsúlyozva a középső térrész fontosságát.
A szentélyrekesztő rácsot az ötszögű szószék szakítja meg, amely belenyúlik a zsinagógai térbe. Bíborszínű takarójának a padok felé néző oldalán arany színű kilenc ágú gyertyatartó van. A középső – sámesz, vagy sámás (= szolga) – gyertyatartóban kis lángnyelvek lobognak. (Ennek részlete látható e blog fejlécképén.) Tőle jobbra és balra 3-3 Dávid-csillag ill. 3-3 kis csillag. E terítőn olvasható a belső tér egyetlen magyar nyelvű felirata: “Ki Istenben bízik, nem csalatkozik.” A szószék mögötti emelvényen (mizrah) van az ugyancsak bíbor alapszínű, színesen hímzett bársonnyal borított tóraolvasó asztal. Ennek két szélén egy-egy ötágú gyertyatartó.
A keleti fal előtt magasodik a tóraszekrény impozáns építménye, amely a szentély járószintjénél három lépcsőnyivel magasabban áll. A tóraszekrény takaró  – parochet –  ugyancsak bíbor színű és ezüstszállal hímzett csillagok díszítik.

A tóraszekrény koronája.

A tóraszekrény két szélén a magas lábazaton 2-2 sima felületű, aranyozott fejezetű oszlop 1-1 keskeny pillért fog közre. Ezek a parochet magasságáig érnek. A takaró fölötti félköríves mezőben fa alapon aranyozott díszek között a két törvénytábla látható. Felette folytatódik a tóraszekrény felépít- ménye. Ennek zárópárkányán mindhárom oldalon aranyozott szegélydíszek láthatóak. A szekrény aranyozott hálómotívummal és nyolcszögletű csillagokkal borított negyedgömb kupoláját egy sokágú korona zárja. Ez már belenyúlik a keleti fal közepén lévő nagy körablak nyílásmagasságába. Az ablakosztók egy nyolcágú csillagot formáznak, melynek közepén héber betűkkel JHVH olvasható.
A szentélytér kék színű félköríves mennyezetét arany színű csillagok borítják. Innen lóg a tóraszekrény elé az örökmécs.
A tóraszekrénytől balra van a főrabbi széke, jobbra a kántoré. A szentélyben elhelyezett padokban a hitközség vezetősége foglal helyet.
A szentély északi falának ajtaja a főrabbi öltözőjébe visz, a déli ajtó a kántoréba. Az ajtókat barokkosan dús redőzetű, festett vörös drapéria keretezi, melyet szintén festett,  bojtos végű aranysárga kötelek húznak szét.
E kis helyiségek továbbvezetnek az észak- ill. délkeleti lépcsőházba. Az előbbi a kóruskarzatra, az utóbbi az orgonakarzatra visz fel. E lépcsőházak az udvar felől is megközelíthetőek.

Pillantás a Szentélybe a déli női karzat 1. szintjéről.

A tóraszekrény homlokíve a törvénytáblákkal.

A parochet részlete.

A szószék.

Ajtó a Szentély déli oldalán.

A tóraszekrény párkánydísze.

Read Full Post »

Sára

A női karzatok a zsinagóga nyugati homlokzatának két szélén lévő lépcsőházán át érhetőek el. A déli lépcsőház kövezetén festett héber betűkkel a “Sára“, az északiban a “Ráhel” név olvasható.
Az északi és déli oldal karzata két szintes és a keleti vége a Szentélyig ér.

Ráhel

A nyugati női karzat csak egy szintes. Ez gyakorlatilag a bejárati előcsarnok felett helyezkedik el, és mindkét lépcsőházból elérhető. A nyugati karzat falát három hosszúkás, záró félkörívükben Dávid-csillaggal díszített ablak töri át, melyek a térrész természetes megvilágítását biztosítják.
Felettük egy fekete-fehér számlapú, római számokkal ellátott falióra látható. Az ülőhelyek minden padsorban számozottak.
A hitközség létszámának folyamatos emelkedése miatt a 19. század végére szükségessé vált a női “templomszékek” számának emelése. Az elöljáróság ezért elrendelte, hogy a női karzatok padsorainak a számát háromról négyre kell emelni. Ezzel mindkét oldalon 56 új ülőhellyel gyarapodott a zsinagóga. Ez egyben a zsinagóga bevételét is növelte az éves székbérleti díjak révén.

Az ülőhely utolsó bérlője.

A nyugati karzat első padsorának bal szélén kis zománctábla hirdeti: “Müller Bianca tulajdona.” Müller Bianca neve megtalálható a “Könnyek Könyvében” is, mivel ő Auschwitz mártírja lett. A többi padon nincs utalás arra, kié volt a hely.
A karzatok mindkét szintjének mellvédjeit öt-öt állócsillár díszíti.
A halacha – a zsidó vallásjog – szerint a férfiakat és a nőket az imádkozás idejére el kell választani. Ez az elválasztás a mehice. Ez lehet fizikai elválasztás egy téren belül: függöny vagy faragott rács. Sok zsinagógában külön női karzatot hoztak létre. A reformzsinagógákban ez a szétválasztás már teljes mértékben hiányzik.
Köszönöm Mihály Amichay Éva e bejegyzéshez nyújtott  segítségét.
Forrás: A Pécsi Izr. Hitközség jelentése az 1894. évről. Pécsett, Telegdi Áron könyvnyomdája, 1895

1944. tavasza óta üres. A déli karzat első emelete.

Pillantás a nyugati karzatról az északi első szintjére.

   

Read Full Post »

A zsinagóga belső falainak alapszíne téglavörös. Ezt az ablakok között elhelyezett háromkarú falilámpák tenge- lyében egy Dávid-csillagok és hatkarélyú egyszerű rozet- taminták váltakozásából álló függőleges sáv szakaszolja.
A karzattartó oszlopok, valamint a déli és az északi falba konzolként épített féloszlopok fejezeteit aranyo- zott indamotívum fogja közre.
Az északi és a déli falat öt-öt ablak töri át.
A földszinti ablakok kerek formájúak, közepükön sárga- kék színű  nyolcszögletű csillag, melyben egy másik, karcsú szárú , ugyancsak nyolcszögletű piros-fehér csillag látható.  A felettük lévő hosszan elnyújtott, félkörívesen záródó ablakok átfogják mindkét karzat szintjét. Ezek dísze mindkét emeleten a mózesi törvénytáblák sziluettjét idéző, színes üvegnégyszögekből kialakított kompozíció.
A karzattartó oszlopok között a gerendákról kis sárga csillagokkal borított fehér gömbburás csillárok lógnak. Az emeleti karzatok párkányán karcsú oszlopú hasonlóan fehér burás állócsillárokat helyeztek el.
A keleti falon, a szentélytől jobbra és balra, két egyszerű kivitelű, héber feliratos tábla látható. Kereteik körül  fekete gyászszalag, melyet a deportációból visszatértek helyezték el az áldozatok iránti kegyeletük jeléül.
A zsinagógai tér keleti széle közepén, a szentélyrekesztő rács előtt, a mozaikpadlóba egy fekete héber betűsor látható, melyek számértéke  (jobbról balra: 400+200+20+8) 628 a kis időszámítás szerint. Ez 1868-nak felel meg, ekkor készült el a zsinagóga.

Pillantás az északi női karzatra.

Read Full Post »

A zsinagógában semmilyen alakábrázolás nem található, ugyanis a 2. parancsolat szerint: “Ne legyenek neked idegen isteneid  előttem, ne készíts magadnak faragott képet, vagy bármilyen alakot arról, ami az égben fent, a földön lent, és a vízben a föld alatt van…”
(Mózes II, 20. 3-4)
A zsinagógai teret sík kazettás mennyezet fedi, melynek négyzet alakú rekeszeit szimmetrikusan szerkesztett,  stilizált motí- vumokból építkező, színes ornamentika díszíti.  A 3 x 5 kazetta kompozíciója megegyezik. A kétszintes női karzatok mennyezetein szintenként eltérő díszítőfestés látható.

A középső tér kazettamennyezete.

A női karzat mennyezetdísze.

A női karzat mennyezetdísze.

Read Full Post »

Older Posts »