Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for the ‘zsidó iskola’ Category

Az iskola emléktáblája.

Az iskola emléktáblája.

A pécsi és Pécs környéki zsidóság deportálásának 70. évfordulójára gazdag programmal emlékezett a Pécsi Zsidó Hitközség. Ennek keretében emléktáblát avattak az izraelita hitközség elemi iskolájának falán. Avatóbeszédet dr. Krassó Sándor, az iskola egykori tanulója mondott. Ő mondhatni “csodával határos módon” a elkerülte deportálást.  A közönség soraiban iskola diákjai közül még hárman voltak jelen.
A Gellér B. István Munkácsy-díjas pécsi szobrászművész által tervezett fekete gránit emléktábla figurális dísze egy jobb kéz, amely egy jádot tart. (Az emléktábla fotója kattintással nagyítható.)

Az iskola mintegy 110 diákja és tanárai Auschwitz áldozatai lettek. Köztük volt Kárpáti Sámuel, az iskola nyugdíjas igazgatója, Danziger Zsigmond igazgató, Schwarcz Samu hittantanár, Mangold Rezső énektanár és özv. Feszlerné Székely Mária tanítónő. A tantestület két fiatal tanárát munkaszolgálatra hívták be, így őket nem deportálták, túlélték a háborút. Az egyikük Pataki (Pahmer) Miklós volt.

Dr. Krassó Sándor interjú közben.

Dr. Krassó Sándor interjú közben.

A deportált diákok közül ketten tértek csak vissza:  Somogyi Izsó autóalkatrész-kereskedő két fia, Péter, és Tamás. Úgy kerülték el a többi pécsi gyermek gyorsan bevégződő sorsát, hogy mivel ikrek voltak, “félre tették” őket Mengele kísérletei számára. A két fiúról  a Pécsre történt visszaérkezésükkor fénykép készült, amely az egyik hitközségi irodában látható.
Az iskola 1945-1947 között 30 diákkal ismét működött, a tanulók budapesti árva zsidó gyerekek voltak. Az egyházi fenntartású iskolák 1948-as államosítása végképp megpecsételte az intézmény sorsát.

Somogyi Tamás és Somogyi László - 1945

Somogyi Tamás és Somogyi Péter fényképe Pécsre érkezésük után (1945)

Reklámok

Read Full Post »

Az egykori iskolaépület ma a Pécsi Zsidó Hitközség székhelye.

Az 1868-as Országos Zsidó Kongresszus több- sége elfogadta azt a ja- vaslatot, hogy a hitköz- ségek népiskolákat köte- lesek létesíteni. Ennek megfelelően Pécsett is feloszlatták a mintafőta- nodát és Ehrlich Ede főrabbi az elöljárósággal karöltve megkezdte az új izraelita népiskola meg- szervezését.
A régi főtanoda épületét eladták a városnak. Az új iskolaépület a hitközség székházának udvarán épült Lőwinger Izidor vállalkozó vezetése mellett. Az 1872-ben elkészült új intézmény mintegy 10.000 Ft költségbe került.
A hitközség a következő személyeket hívta meg az intézményébe tanítónak: Vessel Ábrahám, Grünwald Izsák, Strauszer Henrik, Klingenberg Jakab.
Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 24. old.

Read Full Post »

A Francz Josef Lehranstalt életében jelentős változást jelentett, hogy 1859-ben nyilvános főtanoda jelleget kapott, és ettől fogva államilag elismert bizonyítványt adhatott ki. A hitközség komoly áldozatot hozott az új intézmény érdekében:
1860. májusában 1.600 Forintért megvette a mai Mátyás király u. 17. szám alatti telket és egy 14 tanteremből álló egyemeletes iskolát épített, amelyet a kor fogalmai szerint igényesen felszerelt. A hét fős a tantestület számára saját könyvtárat rendezett be.
1861-től egyre nagyobb teret kap a magyar nyelv és műveltség oktatása. Ebben Seligman Eleázár tanító járt az élen, aki egyben a “Magyarító Egylet” akkor alakult helyi csoportjának vezetője.
1863-ban a hatósági látogatók már elégedetten szóltak az iskola megmagyarosodásáról.
A jól tanulók jutalomban, a nehéz anyagi körülmények között élők ruha- és másfajta segélyben részesültek.
A hitközség az elemi főtanoda épületét 1871. májusában eladta a városnak 24.559 Forintért, és az intézményét a Fürdő u. 1. szám alá költöztette.  A város ezt az épületet lebontotta és a helyén felépítette a ma is álló egyemeletes iskolát, amit a szomszédos reáltanoda kapott meg.

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története.
Budapest, 1966, 58. oldal
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978, 455. oldal

Megjegyzés: 1857 és 1892 között az ún. osztrák értékű – ezüst alapú – Forint volt Magyarországon a törvényes fizetőeszköz. Ezt váltotta fel 1892-ben az aranyalapú valuta.

Read Full Post »

Áldás az uralkodóra.

A hitközség első, de még sikertelen iskolaalapítási kísérlete 1845-ben történt. 1851-ig magániskolákban, chéderekben tanultak a gyerekek. Ebben az évben a hitközség az egyik chédert saját kezelésbe vette. Ennek működése 1852-ben nyert biztosabb alapot, amikor a király előző évi pécsi látogatása emlékére gyűjtést indítanak az iskola céljára, amely kiegészítette az országos iskolaalap Pécsre jutó összegét. Így nyílt meg a Francz Josef Lehranstalt, a hitközség első hivatalos tanintézménye, amely az első tanévben négy tanítóval működött.
Mannheimer
Frigyes igazgató távozása után Götzl Salamon személyében egy egészen kivételes tanítóegyéniség került Pécsre. Elméleti pedagógiai munkásságának része a zsidó iskolák héber oktatásáról írt tanulmánya.
A pécsi zsidó tanítóság első nemzedékéhez tartozik a cecei születésű Goldberger József   (1818-1882), az első magyar nyelvű héber társalgási nyelvkönyv  szerzője. Műve 1869-ben jelent meg Pozsonyban az alábbi címen: “Lásón m’ darebeth, gyakorlati héber nyelvtan.  Áhn F. új tanmódja szerint a magyar nyelvhez alkalmaztatva, tanodai és magán használatra.” Goldberger 1851 és 1854 között volt a tantestület tagja, ezt követően nagy köztiszteletben álló magántanítóként élt a városban.  Ő az egyik nagyatyja Fejér Lipótnak (1880-1959), a világhírű pécsi származású matematikusnak.

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története.
Budapest, 1966, 57. oldal

Read Full Post »