Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Balokány-tó’

jerusalemi

Jeruzsálem látképe egy pécsi zsidó imakönyvön.

Ebben a bejegyzésben folytatom jánosi Engel Adolf pécsi zsidó nagyiparos “Aus meinem Leben” (Életemből) című önéletrajzi írásának fordítását.
Köszönöm Christof Baiersdorf úrnak, hogy rendelkezésemre bocsájtotta a német szöveget.

“Vállaltam továbbá épületek kivitelezését is, és példám révén jótékony újításokat is bevezettem a munkások érdekében. Így pl. az építő- és ácsmestereknél az volt a szokás, hogy embereiket csak vasárnap fizették ki, és mivel a délelőttöt a templomban és a korsó mellett töltötték, az embereknek gyakran vasárnap délutánig kellett a mester ajtaja előtt sorban állni, hogy megkapják bérüket. H. Joh. Kleber asztalosmester, állítólag a híres francia tábornok Kleber unokája, még pontosan emlékszik akkori saját segédidejéből ezekre a szomorú állapotokra. – A késői vasárnapi kifizetésnek különböző hátrányos következménye származott a munkásokra; legfőképp, hogy a heti szükségleteiket hitelre kellett megvásárolniuk, és ennek következtében drágábban is. Gyakran megesett, hogy a munkás ahelyett, hogy a pénzt a feleségének adta volna, azt a csábító vasárnapon közvetlenül a kocsmába vitte és ott elitta, ami viszont házastársi veszekedésekhez vezetett.
Bevezettem, hogy a munkásaim feleségei minden szombaton korán megkapták a férjük megérdemelt bérét, és így lehetőségük volt a szombati hetivásáron olcsóbban megvenni az élelmiszerüket. Vannak munkásaim, akik 30 éve megszakítás nélkül nálam dolgoznak. Ők ez idő alatt házakat és szőlőket szereztek, és tisztességesen nevelik gyerekeiket. – A mutatott jó példa hamarosan követőkre talált, és a legtöbb munkaadónál ma is alkalmazzák.
Üzleti tevékenységem, melyet 1855-ben az első itteni kőszéntároló létrehozásával bővítettem, nem akadályozott meg abban, hogy a közjóért is tegyek. A felismerés, hogy milyen fontosak a fürdők az emberek egészsége számára, arra indított, hogy e rendkívül elhanyagolt területen valami tartósat alkossak. Az akkor számomra csak kis mennyiségben rendelkezésre álló anyagi eszközök miatt tanácsosnak tartottam, hogy 1856-57-ben társuljak három helyi polgárral (akiknek a neve a városi levéltárban megtalálható), hogy egy nagy nyilvános úszóiskolát építsek. – Ez az elmocsarasodott Balokány tóból kellett megvalósuljon, és 15 év után díjmentesen át kellett menjen a város tulajdonába. A feladat rendkívül nehéz volt, és amikor a három úriember a nagy nehézségeket valamint az építési költségeket látta, elvesztette bátorságát és visszalépett a vállalkozástól. Én azonban be akartam tartani az ígéretemet, ezért az akkori vagyonom legnagyobb részét kockáztattam az ügyért, és megvalósítottam az épületet. – Ez számos megtisztelő elismerést hozott nekem, először is, hogy Ő császári és királyi Fensége, Albrecht főherceg megengedte, hogy az úszóiskola az ő tisztelettől övezett nevét viselhesse.” (Folytatása következik.)

A Balokány környéke a Budai külvárosban egy 19. sz. végi térképen. (Kattintással nagyítható.)

A Balokány környéke a Budai külvárosban egy 19. sz. végi térképen. (Kattintással nagyítható.)

Reklámok

Read Full Post »