Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Dr. Esztergár Lajos polgármester’

ZS1Az előző bejegyzésben pécsi városi tisztviselőktől idéztem három levelet, melyekben zsidó tulajdonban lévő vagyonelemeket kértek az ügyosztályaik számára. Ebben a bejegyzésben Dr. Esztergár Lajos polgármester egyetlen mondatból álló, ellenben annál “velősebb” levelét közlöm. A címzett Jaross Andor belügyminiszter, a tárgy: “A zsidók vagyonából a városok közérdekű céljaira szerzés lehetővé tétele”
Esztergár Lajos szociálpolitikájáról, az értelmiségi munkanélküliség elleni intézkedéseiről, a “Pécsi Norma” kidolgozásáról vált híressé a két háború között. A pécsi  M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen is tartott  előadásokat a szociálpolitikáról.
A rendszerváltás utáni utcaátnevezési hullám óta a pécsi Uránvárosban utca örökíti meg a nevét, egykori lakóházán, a városháza épületében és az egyetem jogi karának épületében emléktáblát helyeztek el munkássága elismeréséül. A város Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata szintén az ő nevét viseli. Az alábbi levél alapján úgy tűnik, kissé szelektív az emlékezetkultúra Pécsett is.

Az eredeti dokumentum megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

──────────

M. Kir. Belügyminiszter Úr!

   A városok fejlesztése érdekében kérem a küszöbön álló rendeleti szabályozás során annak lehetővé tételét, hogy a zsidóknak az 1600/1944. M. E. sz. rendelet alapján bejelentett és zár alá vett vagyonából a városok közintézmények létesítésére és városfejlesztés vagy egyéb fontos közérdekű célok megvalósítására a szükséges ingatlanokat megszerezhessék és ezeket nyomban megkapják, továbbá hogy a zsidók tulajdonában lévő értékpapírokból, részvényekből a helyi közgazdasági élet biztosítása és a városok gazdálkodásának nyilvánvaló érdekében egyes helyi ipari és kereskedelmi vállalatok értékpapírjait, részvényeit megszerezhessék.

   Pécs, 1944. május 16-án.

V/17 Dr. Esztergár
polgármester.

Esztergár

V/17 Dr. Esztergár – aláírás a levélen

Read Full Post »

dcssz1944. június 29-én hajnal öt órakor megkezdődött a pécsi gettó felszámolása. A folyamat 30-án is tartott. A végrehajtók pécsi rendőrség, a pénzügyigazgatóság és a polgármesteri hivatal közegei voltak. A zsidókat százas csoportokban a kb. 1 km-re lévő ún. Lakits laktanyába hajtották. A gettó egykori területének elhagyása után a rendőröktől csendőrök vették át a zsidók kísérését és a szakzsargonban “koncentrációs pontnak” nevezett egykori huszárlaktanyában az őrzésüket. A zsidókat a csendőrségnek történt átadás előtt módszeresen kifosztották: elvették személyi irataikat, a különböző helyeken (bankok, múzeum, zeneiskola, rendőrség) leadott értékeikről kapott átvételi elismervényeket, a házasoktól ekkor vették el a gyűrűiket, mindenkitől a maradék készpénzt, és egyéb értékeket. A férfiaknak le kellett vetkőzniük a csendőrök előtt, hogy azok lássák, nem csempésznek-e valamit magukkal, de csak “szemrevételezés” történt. A nők sokkal rosszabbul jártak:  a szülészeti klinikából kirendelt bábák “testüregi motozásnak” vetették alá őket. A túlélők elmondása szerint csak kettőnek volt gumikesztyűje, de azokat sem mosták le, mert a “motozószobában” víz nem állt rendelkezésre. A bábák több nagylányt “feltéptek”. A zsidók kifosztásában részt vevő hatósági és karhatalmi közegeknek valamint a bábáknak dr. Esztergár Lajos polgármester  kiemelt napidíjat utalványozott – a zsidó vagyon terhére.
A rendőrkapitány nem engedte meg, hogy a zsidók élelmiszert vigyenek magukkal a gettóból, mert úgy gondolta, hogy abban sok értéket eldughatnak és magukkal vihetnek. Inkább éhezzenek, semmint hogy bármivel is “megkárosítsák” a magyar “nemzeti vagyont”.
A Lakits laktanyában a férfiakat a lovarda lótrágyás homokjára terelték, a nőket és a gyerekeket ötösével-nyolcasával az istálló lóállásaiba. Ezek szolgáltak a napközbeni tartózkodási helyül, este pedig a “hálótermként.” A hygiénés körülmények katasztrofálisak voltak. Június 30-án ugyanide nyomorították a mohácsi gettó mintegy 1200 lakóját, július elsején pedig a felszámolt bonyhádi gettó mintegy 1100 foglyát. Összességében tehát mintegy ötezer ember töltötte itt utolsó magyarországi napjait.
A pécsi gettó felszámolásáról és a Lakits laktanyában töltött napokról számos részlet ismerhető meg a “Könyvek” menüpontban László Károly, Garai András Júda és Krassó Sándor visszaemlékezéseiből.

(Alább a pécsi  gettólista utolsó részletét közlöm. A képek kattintással nagyíthatók.)

Gettó-könyv-gépelt-másolata-32

Gettó-könyv-gépelt-másolata-33

Gettó-könyv-gépelt-másolata-34

Gettó-könyv-gépelt-másolata-35

Gettó-könyv-gépelt-másolata-36

 

Gettó-könyv-gépelt-másolata-37

 

Gettó-könyv-gépelt-másolata-38

Gettó-könyv-gépelt-másolata-39

 

Read Full Post »

dcsszEz a bejegyzés még nem közvetlenül a gettóról szól, hanem annak egyik létrehozási fázisáról. Időrendben így zajlott a teljes  folyamat: Dr. Esztergár Lajos polgármester kijelölte a zsidók elkülönítésre szolgáló városrészt. 2.  A városi hatóság felszólította az ott lakókat a házaik és lakásaik május 15-ig való kiürítésére. Az igények felmérésével kiutalta nekik a lakásokat. 3.  Ezzel egyidejűleg a pécsi Zsidók Központi Tanácsa megkapta a gettóban lévő lakások címlistáját azzal, hogy maga határozza meg, mely zsidók fognak egy fedél alatt élni. 4. A zsidó családok összeköltöztek, hogy a gettó területéről kiköltöztetett keresztények a lakásaikba költözhessenek. 5. A kiürülő gettóbeli lakásokba és családi házakba beköltöztek  a zsidók.
Pécs szociális érzékenységéről híres polgármestere a zsidók vagyonából szándékozta kifizetni a keresztények költözködési költségét és a felújításra szoruló zsidó lakások iparosköltségét. Ez utóbbiról még tervezek dokumentumközlést.

(A fotó kattintással nagyítható.)

getto44majus

Read Full Post »