Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Dr. Lőwy Lipót’

toramellv1

Pécsi tóravért részlete. A kép kattintással nagyítható.

Ebben a bejegyzésben folytatom jánosi Engel Adolf pécsi zsidó nagyiparos “Aus meinem Leben” (Életemből) című önéletrajzi írásának fordítását. Köszönöm Christof Baiersdorf úrnak, hogy rendelkezésemre bocsájtotta a német szöveget.

“A sok munkával szerzett vagyonomat jól fektettem be, ám a legjobb befektetési tőke a gyermekeim nevelésére kiadott pénz. A négy fiam alaposan képzett kereskedő, és már irodalmi területen is maradandót alkottak. József fiam, akit zenei körökben zeneszakíróként ismernek, 18. életévében „Das Judentum in der Musik“ címen brosúrát írt Richard Wagner azonos című röpirata ellen, amelyben jó zsidóként megvédte törzsének tagjait Wagner írásának indokolatlan támadásaival szemben.
Sándor fiam a magyarországi faiparról és fakereskedelemről írt egy könyvet, ő építette a helybeli katonai lovaglóiskolát, és a varasdi kaszárnyát, amelyért Őfelsége a Ferenc- József-éremmel tüntette ki. Az antwerpeni világkiállításon zsűritagként működött, és a belga királytól a Lipót–Rend Lovagkeresztjét nyerte. Ezeken kívül több más külföldi érdemrend tulajdonosa.
Gyula fiam, akinek sokoldalú, vállalkozásaink összes ágát átfogó tevékenysége nem engedi, hogy a reáltudományok iránti vonzalmának teljes mértékben eleget tegyen, Bécsben végezte kereskedelmi tanulmányait, ezen felül elméletileg és gyakorlatilag képzett mezőgazdasági és erdészeti szakember.
Móric fiam, aki a már említett házat építette, a fűrész- és parkettagyárunkat vezeti. Szabad idejében különböző lapokban verseket szokott közzétenni, és idén a Lipcsében megjelent, „Hassan” című szomorújátékával lepett meg, amely a kritikák szerint tehetségét bizonyítja.  Ám egyiküknél se váljon képességük gyakorlása kenyérkeresetté, és azt kívánom, hogy valamennyien hűek maradjanak az üzlethez. Amikor az egyik közülük a grandseigneurt akarta játszani, és munkanapokon karddal sétálgatott, azt mondtam neki: „Ha ifjúságodban karddal parádézol, akkor öreg korodban kard nélkül fogsz vívni menni” – és ezt meg is szívlelte.
Vejem, Dr. Löwy, az egészségtanról írt könyvet, és a kultuszminiszter a helyi iskolák higiénia professzorává nevezte ki.
A három házas lányom, akik közül Lujza négy évig Bécsben nevelkedett, mind példás háziasszony,”

Read Full Post »

A 19.  sz. második felében a pécsi zsidó közösségben meghatározó szerepet játszó Engel Adolfot egy korábbi bejegyzésben már bemutattam. Ő 1844. májusában kötött házasságot Justus Annával. E frigyből nyolc gyermek született, négy lány és négy fiú (Berta, Heléna, Lujza, Marianna, Gyula, József, Mór, Sándor. E felsorolás nem a születési sorrend!) Bertát a bajai születésű és Pécsett letelepedő Dr. Lőwy -1903-tól Lóránt Lipót (1845-1922) orvos vette nőül.
Jánosi Engel Adolf a városházától délre, a mai Perczel és Munkácsy utcák által határolt meglehetősen hegyes szögű telken egy kétemeletes bérházat építtetett, melyet Berta lányának és a férjének ajándékozott, aki az épület “névadója” lett. A város akkori közönsége ezt a nagyszabású építkezést bizonyára örömmel vette, ugyanis e telken két elhagyatott, romos  ház állt, melyekről mindent elmond, hogy a pécsiek ezeket “Rattenburg”-nak, azaz patkányvárnak hívták.
Pécs központi tere a Lőwy- avagy más néven Lóránt-palotával egy reprezentatív épülettel gazdagodott, mely homlokzatán a francia reneszánszra emlékeztető stílusjegyeket visel, és Pécsett talán az egyetlen korabeli manzárdtetős ház.
A pécsi városkalauzok többségében Ludwig Förster bécsi építésznek tulajdonítják a terveket. Ludwig Förster valóban beírta nevét a hazai építészettörténetbe is, nem csak az osztrákba, jelesül a pesti Dohány utcai és a miskolci zsinagógával. De Pécsre nem tervezett semmit, főképp nem ezt a házat ugyanis 1863-ban Bécsben meghalt. A szóban forgó bérpalota 1883-ban készült el, és az akkor Pécsett élő, később Budapestre költöző Morgenstern Adolf építészhez köthető. A korábban itt álló házak lebontása közben egy függőlegesen félbe vágott nagy címerkövet találtak a munkások, amelyet a 20. sz. végéig Pécs első főiskolája (1367) címereként határoztak meg  a kutatók. Most abban van konszenzus, hogy e kőtöredék, mely jelenleg  a várostörténeti kiállatás (Felsőmalom u. 9.) kapualjában látható, egészen biztos nem az akkori “studium generale” címerkövének része volt.
Az 1918-1921-ig tartó szerb megszállás idején a Lőwy-palotában működött a szerb katonai városparancsnokság. Napjainkban a földszinten egy gyógyszertár és egy könyvesbolt, az emeleti szinteken irodák és lakások találhatók.

Forrás: Jánosi Engel Adolf: Életemből. Pécs, Pannonia Könyvek. 23-24. oldal.

A pécsi Lóránt-palota északnyugatról.

A bérpalota nyugati, térre néző homlokzata.

Read Full Post »