Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Dr. Német László’

dcsszAz előző bejegyzésében említett Dr. Németh László pécsi rendőrfogalmazóról, a helyi gettó parancsnokáról, az alábbiakban kiderül, hogy volt az a pénz, amiért még a gettóparancsnokként is embermentővé vált. Valójában sajnos nem, csupán csak korrumpálható volt.
A szöveges rész alatti fotókkal folytatom a pécsi gettólista közlését.

Steiner Györgyné tanúvallomása a Pécsi Népbíróság előtt 1947 októberében Dr. Németh László perében:

“Én Németh Lászlóval közvetlen kapcsolatba csak akkor kerültem, amikor Steiner Antal nevű, akkor két és fél éves gyermekemet a gettóba elvitték és akkor kerestem fel.  A helyzet ugyanis az volt, hogy férjem munkaszolgálaton volt, és zsidó származású, én pedig római katolikus vagyok, s mivel házasságkötésünkkor férjem rezerválist nem adott, így a gyermek zsidó vallású. Egy vasárnapi napon két rendőr és egy detektív keresett fel a lakásomon, és közölték, hogy a fiamért jöttek, akit el kell vinniük a gettóba. Én könyörögtem nekik, hogy ne vigyék el a gyereket, de erre azt mondták, hogy nekik erre parancsuk van, és el kell vinniök, inkább csomagoljak össze, amit akarok, mert ők készségesen elviszik férjem hozzátartozóinak, akik a gettóban voltak. Ugyanis lent volt a sógornőm, dr. Steiner Lászlóné, a gettóban. Én velük mentem, de bizonyos távolságra a gettó kerítésétől nem engedtek tovább menni. Ez dél felé történhetett, és én utána kimentem dr. Németh Lászlóhoz. Ő másnapra rendelt vissza és azt mondotta, hogy addigra elintézi. Hétfőn d.e. ismét felkerestem, és akkor azt mondotta, hogy még nem tudta elintézni, jöjjek vissza d.u. 1/2 6-kor. Én erre visszamentem, de valaki volt nála, akivel tárgyalt. Kiszólt, hogy várjak kinn a folyosón. Ezután rövidesen elment. Rövid várakozás után megjelent egy ősz hajú rendőrtiszt, akivel nekem már volt szóváltásom azért, mert sógornőmmel akartam találkozni a gettóban, és akkor nagyon goromba volt hozzám. Én azt hittem, ő a gettóügyek intézője, ezért szóltam neki, és elmondottam az esetet. Ez az  úr kijelentette, hogy szó sem lehet segítségről. Ekkor én azt kérdeztem tőle, mibe kerül, ha elintézi. Erre azt válaszolta, hogy 10 ezer Pengőbe. Végülis 8 ezer Pengőben megegyeztünk, amit én nyomban ki is fizettem neki. Erre a rendőrtiszt elment, azt ma már nem tudom megmondani, milyen irányba, mert az nem figyeltem meg, hogy merre megy. Arra homályosan emlékszem, hogy Németh előzőleg az emeletre ment fel. Talán 10 vagy 15 percet várakozhattam még, amikor Németh közölte velem, hogy menjek le a gettóba, meg fogom kapni a gyermekemet, ő is megy le mindjárt. Amire én azután villamoson leérkeztem, addigra már Németh László ott  volt, s mire én odaérkeztem, addigra már a gettó bejáratánál a vasúti bérház előtt volt a gyermekemmel együtt a sógornőm, akitől én átvettem a fiamat. Németh László azután még azt mondotta nekem, hogy a gyermeket sürgősen kereszteltessem meg.
Mást előadni nem kívánok, felolvasott vallomásom jól van felvéve.”

(A képek kattintással nagyíthatók.)

getto

getto-16

getto17

getto18

getto19

getto20

Read Full Post »

2010_07040056

Jelenlét hiány által.

A pécsi gettót 1944. június 29-én és 30-án számolták fel. A rendőrség, a városi forgalmi adóiroda és a pénzügyőrség közegei  az embereket mindenüktől megfosztották: a szemé- lyes okmányaiktól, a rádióik, kerékpárjaik, arany ékszereik, értékpapírjaik, betétkönyveik, hangszereik és esetleges műkincseik leadásakor kapott nyugták- tól, vagyonnyilatkozatuk másodpéldányától, maradék készpénzüktől és élelmiszereiktől. A házasoknak ekkor kellett leadni az egyetlen gettóba vihető ékszerüket, a gyűrűjüket.
Így hivatalos dokumentummal már senki sem tudta bizonyítani, hogy ki ő, hogy egyáltalán valaki, mi a neve, és hogy bármilyen tulajdona volt Pécsett.
A  legnagyobb megalázás a nőket érte: az egyetem szülészeti klinikájáról kirendelt tíz bába, ill. bábasegéd “testüregi motozásnak” vetette őket alá: hüvelyükben, végbelükben elrejtett értékek után kutattak. Ennek során több lányt “feltéptek”. A motozóknak összesen két pár gumikesztyűjük volt, és a “motozószobában”, melynek nyitott ajtaján az arra somfordáló rendőrök be-be lestek, nem állt rendelkezésre víz kezet, vagy kesztyűt mosni.
Dr. Németh László rendőrfogalmazót, a gettó parancsnokát, a népbírósági perében megkérdezte a bíró, hogy nem tűnt-e fel neki június 29-én és 30-án a sok síró zsidó nő? Németh azt válaszolta, hogy nem, mert ő feladatköréből fakadóan sokat tartózkodott a gettóban, és síró nők, síró férfiak látványa ott mindennapos volt.
A rendőrök a férfiakat csak külsőleg motozták meg.  A bábák és a rendőrök a  felelősségteljes fáradozásukért – a zsidó vagyon terhére – 50 Pengő napszámbért kaptak, melyet a város házipénztára fizetett ki nekik.
A teljesen kifosztott embereket százas csoportokban a kb. egy km-re lévő “Lakits” huszárlaktanyába terelték. A rendőrök félúton átadták foglyaikat a csendőröknek. A magatehetetlen aggokat, járásképtelen betegeket és haldoklókat utolsó csoportként stráfkocsikon vitték a Lakitsba. A nőket és gyerekeket a kiürített lóállásokba, a férfiakat a lovarda trágyás homokján helyezték el. A laktanyát, melyet a szakzsargon a “zsidók táborhelyének” nevezett,  csendőrök és SS fegyveresek őrizték.
Az MTI Házi Tájékoztató július 2-án azt közölte, hogy a pécsi gettót, melyben 2.612 zsidó volt elkülönítve, a rendőrség felszámolta, elszállításukra a vasúti szerelvény már az állomáson áll.
Június 29-én érkeztek ugyancsak Lakits laktanyába a mohácsi gettó zsidói, mintegy 1.100 fő, július 1-én és 2-án pedig a felszámolt bonyhádi gettóból átszállított zsidók – mintegy 1.180 fő. A zsúfoltság leírhatatlan, a higiénikus körülmények katasztrofálisak voltak.
Dr. Kiss László csendőr főhadnagy, táborparancsnok, a Lakitsban 18 halálesetről tett jelentést. A halál okát nem adta meg, de a szemtanúk öngyilkosságokról számoltak be.
A pécsi és Pécs járási zsidókat július 4-én erős fegyveres kíséret mellett az iparvágányok rámpájára terelték, és 75-ös csoportokban a marhavagonokba nyomorították és az “Endlösungba” hurcolták. A mohácsi és bonyhádi gettó lakói 6-án követték őket.

69 éve e napon hurcolták el Pécsnek az 1939. évi IV. tc. szerint zsidó fajúnak tekintendő izraelita és keresztény vallású lakóit Auschwitz-Birkenauba.

A Pécsi Zsidó Hitközség megemlékezésére július 7-én, vasárnap, kerül sor. A részletek a meghívóban, mely kattintással felnagyítható.

1944-2013

Read Full Post »