Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Engel Berta’

menoAz Pécsi Izraelita Hitközség 1894. évről szóló jelentésben található az alábbi méltatás:
Jánosi Engel Lenke úrhölgy és társnői egy díszes és ritka műbeccsel bíró imaasztalterítőt ajándékoztak a hitközségnek, s azt adományi levél kíséretében annak gondozásába és oltalmába ajánlották. Az imaasztalterítő költségeihez hozzájárultak: jánosi Engel Lenke, Wertheimer Jakabné, Füchsl Gizella, Stern Karolin, Engel Berta, Weiller Sarolta, Löwy Betti, Justus Adél, csepregi Schapringer Berta, csepregi Schapringer Hedvig, Krausz Klementin, Ullmann Irma, Dr. Löwy Berta, Krausz Friderika, Fürst Emilia, Schwabach Róza, Hirschfeld Katalin, Tauszig Ilka, Tauszig Matild, Nemes Irma, Fischer Ernestin, Naschitz Róza, Böhm Berta, Alt Klára, Tolnai Ilka, Krausz Filippin, Dr. Kaufer Mórné, Oblath Paula, Reif Károlyné, Dr. Kaufer Jenőné, Pollák Adél, Mitzky Etelka, Stein Olga úrhölgyek.
Az elöljáróság hálás köszönettel fogadta a hölgyek eme nagylelkű adományát s elrendelte, hogy e ritka műbeccsel bíró imaasztalterítő a nagy ünnepeken a templomi imaasztalra helyeztessék, honnan találó és fenséges ékítményeivel hirdesse, hogy hölgyeink  szívében a vallásosság és kegyelet kialvóban nincsen, s dicső őseikhez képest ők is a szentély  fényének és méltóságának emelését szent joguknak tekintik.
Miről nevezett hölgyek oly hozzáadással értesíttettek, hogy a mű létrehozói teljes neveikkel a gyűlés jegyzőkönyvében megörökíttettek.
Az imaasztalterítő rajzait Dr. Perls Ármin tervei alapján ritka sikerrel Szirtes Ignácz főreáliskolai tanár rajzolta meg.”

A listában a hitközségi elithez és a városi gazdasági elithez tartozó családok leányainak és asszonyainak nevei olvashatók.

Köszönöm Ábrahám Verának a forrásomként szolgáló hitközségi jelentés másolatának megküldését.

A kép kattintással nagyítható.

imasztalterito

Read Full Post »

A 19.  sz. második felében a pécsi zsidó közösségben meghatározó szerepet játszó Engel Adolfot egy korábbi bejegyzésben már bemutattam. Ő 1844. májusában kötött házasságot Justus Annával. E frigyből nyolc gyermek született, négy lány és négy fiú (Berta, Heléna, Lujza, Marianna, Gyula, József, Mór, Sándor. E felsorolás nem a születési sorrend!) Bertát a bajai születésű és Pécsett letelepedő Dr. Lőwy -1903-tól Lóránt Lipót (1845-1922) orvos vette nőül.
Jánosi Engel Adolf a városházától délre, a mai Perczel és Munkácsy utcák által határolt meglehetősen hegyes szögű telken egy kétemeletes bérházat építtetett, melyet Berta lányának és a férjének ajándékozott, aki az épület “névadója” lett. A város akkori közönsége ezt a nagyszabású építkezést bizonyára örömmel vette, ugyanis e telken két elhagyatott, romos  ház állt, melyekről mindent elmond, hogy a pécsiek ezeket “Rattenburg”-nak, azaz patkányvárnak hívták.
Pécs központi tere a Lőwy- avagy más néven Lóránt-palotával egy reprezentatív épülettel gazdagodott, mely homlokzatán a francia reneszánszra emlékeztető stílusjegyeket visel, és Pécsett talán az egyetlen korabeli manzárdtetős ház.
A pécsi városkalauzok többségében Ludwig Förster bécsi építésznek tulajdonítják a terveket. Ludwig Förster valóban beírta nevét a hazai építészettörténetbe is, nem csak az osztrákba, jelesül a pesti Dohány utcai és a miskolci zsinagógával. De Pécsre nem tervezett semmit, főképp nem ezt a házat ugyanis 1863-ban Bécsben meghalt. A szóban forgó bérpalota 1883-ban készült el, és az akkor Pécsett élő, később Budapestre költöző Morgenstern Adolf építészhez köthető. A korábban itt álló házak lebontása közben egy függőlegesen félbe vágott nagy címerkövet találtak a munkások, amelyet a 20. sz. végéig Pécs első főiskolája (1367) címereként határoztak meg  a kutatók. Most abban van konszenzus, hogy e kőtöredék, mely jelenleg  a várostörténeti kiállatás (Felsőmalom u. 9.) kapualjában látható, egészen biztos nem az akkori “studium generale” címerkövének része volt.
Az 1918-1921-ig tartó szerb megszállás idején a Lőwy-palotában működött a szerb katonai városparancsnokság. Napjainkban a földszinten egy gyógyszertár és egy könyvesbolt, az emeleti szinteken irodák és lakások találhatók.

Forrás: Jánosi Engel Adolf: Életemből. Pécs, Pannonia Könyvek. 23-24. oldal.

A pécsi Lóránt-palota északnyugatról.

A bérpalota nyugati, térre néző homlokzata.

Read Full Post »