Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Fünfkirchner Zeitung’

Imák németül és héberül.

Esti ima németül és héberül. A kép kattintással nagyítható.

Haász Mihály (1810-1862) a 19. század közepén a pécsi belvárosi római katolikus templom plébánosa, a pécsi Lyceum hittudományi és történelem professzora volt. Az 1845-ben megjelent “Baranya. Földirati, statisticai és történeti tekintetben”  c. művében azt írja “a zsidók ugyan tudnak magyarul; de magok közt mégis rossz német nyelven beszélnek.” Haász a jiddist tartotta „rossz német” nyelvnek.

A jiddis az askenáz zsidók “anyanyelve” volt a 19. században. A középkortól terjedt el “Askenáz” Németországgal való azonosítása. A német nyelvterületről keletre vándorló zsidók vitték el az ottani rítust Lengyelországba, Cseh- és Morvaországba, Magyarországra.
Az 1852-ben megnyitott zsidó iskola, a Franz Josef Lehranstalt német oktatási nyelvű volt. (Pécs német származású polgárai is ekkor még német tannyelvű iskolába íratták gyermekeiket.) 1861-től egyre nagyobb teret kapott a magyar nyelv és műveltség oktatása. Ebben Seligman Eleázár tanító járt az élen, aki egyben a “Magyarító Egylet” akkor alakult helyi csoportjának vezetője volt. 1863-ban a hatósági látogatók már elégedetten szóltak a zsidó iskola megmagyarosodásáról.
Ehrlich Ede, 1863 és 1874 között Pécs harmadik főrabbija, minden alkalmat felhasznált, hogy a haza nyelvén prédikáljon, így az ő nevéhez fűződik a pécsi szószék megmagyarítása. Az 1869. július 22-én, az új zsinagóga felavatásán is magyar beszédet mondott. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv használatát ennyire szívén viselte, hiszen az 1844-ben alapított és 12 év után újjáalakított “Magyar Egylet” egész gondolata az ő indítványára született.
Mivel a pécsi polgárság és köztük a zsidó közösség el-/megmagyarosodása nem máról holnapra történt, hanem a 19. sz. végéig tartó folyamat volt, a német nyelv még sokáig fontos szerepet játszott a helyi kommunikációban és a hitéletben egyaránt. Az 1870 és 1906 között kiadott Fünfkirchner Zeitung is “német nyelvű magyar újság” volt.
Az ebből a korszakból fennmaradt zsidó imakönyvek héber, ill. héber és német nyelvűek. Alább közlöm az előző bejegyzés végén látható imakönyv-illusztráció mellett lévő címoldalt. Ez az imakönyv a Tóra Örömünnepe  (Szimhat Tóra) imáit tartalmazza. Ekkor, Tisri hónap 22-23-án, olvassák fel a Tórából (Mózes öt könyve) az utolsó hetiszakaszt, ill. kezdik el újra olvasni a Tórát az első hetiszakasszal. (Ez a most folyó 5773. zsinagógai évben a keresztény naptárban 2012. október 8-9-re esett.)
A korábbi hetek bejegyzéseiben bemutatott jánosi Engel Adolf is ilyen könyvekből imádkozhatott.

A Tóra Örömünnepének imái.

A Záróünnep és Tóra Örömünnepének imái.

Reklámok

Read Full Post »

Pécs német nyelvű újságja, a Fünfkirchner Zeitung, 1870 és 1906 között jelent meg, heti két alkalommal: vasárnap és csütörtökön.
A lapalapítók közé tartozott Joachim Schapringer, 1848 és 1872 között a pécsi Izraelita Hitközség elnöke, aki időnként cikkeket is írt az újság számára.
Az 1870. május 1-én első számával jelentkező Fünfkirchner Zeitung a második pécsi lap ezzel a címmel. Szerkesztősége az Obere Müllergasse – ma Felsőmalom utca – 14. szám alatt, a Weidinger-házban volt. Első szerkesztője Wilhelm Gerlai, őt hamarosan Jochaim Gutmann követte 1886-ig. Ő Csehországból származott Pécsre, az 1860-as években a francia nyelv és irodalom tanára volt a Pécsi Izrealita Hitközség iskolájában. Az újságszerkesztést párhuzamosan végezte akkori másik foglalkozásával: zálogházi igazgató volt.
A Fünfkirchner Zeitung világnézeti beállítottsága liberális, a Deák Ferenc nevével fémjelzett kiegyezést elfogadva a kormánypárti politikát támogatta.
A lap az alábbi állandó rovatokból állt: a szerkesztő által jegyzett vezércikk, bel- és külpolitikai, valamint gazdasági hírek, tárca, bőséges terjedelemben a helyi ügyek és események bemutatása, továbbá hirdetések. 1883-tól a vasárnapi szám illusztrált irodalmi melléklettel jelent meg.
Gutmann így jellemezte a lapot a 1882 végén:  „A »Fünfkirchner Zeitung«, amely Délnyugat-Magyarországon az egyetlen német nyelven írott magyar újság, politikai, kulturális, szociális és népgazdasági érdeklődésű orgánum.
A »Fünfkirchner Zeitung« politikai lap, mivel nem mondhat le arról a törvényes jogáról, hogy  minden állami rendelkezést kritizáljon, továbbá hogy a városi és megyei ügyek intézéséről véleményt mondjon.
A »Fünfkirchner Zeitung« a kultúra orgánuma, mivel a kultúra az egészséges fejlődés, a szabadság és a polgárság fejlődésének feltétele.
A »Fünfkirchner Zeitung« népgazdasági érdeklődésű orgánum, mivel az ilyen ügyek támogatása a sajtó kötelessége. És hogy még micsoda a »Fünfkirchner Zeitung«, azt minden művelt pécsi tudja, aki kellően elfogulatlan ahhoz, hogy a lapot más vidéki újsággal összehasonlítsa.”

Forrás: Juliane Brandt: Die Fünfkirchner Zeitung
In: Spiegelungen. Zeitschrift für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas.
5. évf. (2010) 2. szám 141. pp.

Read Full Post »

Pécs első újságja Pressfreie Flugblätter címmel 1848. április 5-én jelent meg először. Tulajdonosa és szerkesztője az eszéki származású zsidó, Ernst Adolf Neuwirth. A heti két, később három alkalommal megjelenő lap május 12-én már a Fünfkirchner Zeitung (Pécsi Újság) címet viselte, a hónap végétől Magyar Tárogató címen magyar nyelvű melléklete is volt. Kezdetben hetenként kétszer, július 1-től háromszor jelent meg. Jellasics horvát bán seregének Roth tábornok vezette hadteste szeptember végén bevonult Pécsre, Neuwirth előlük Pestre menekült, így a lap megszűnt.
1849. elején Pest első megszállásánál Windischgrätz elfogatta. A haditörvényszék előbb halálra, majd tizenöt évi várfogságra ítélte. Tíz esztendőt töltött az olmüci vár kazamata börtönében, és ebből négyet magánzárkában, ahol megtébolyodott. Szabadulása után a Verőcén élő bátyja vette magához és gondoskodott róla az 1890-es években bekövetkező haláláig.

Forrás: Szinnyei József: A magyar írók élete.
Online verzió: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html – Neuwirth E. Adolf címszó

Az újság megtalálható: Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya, KJH Sz.Y.I. 15


Read Full Post »