Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Fürst Gyula’

A pécsi zsidó magánbankházak bemutatásának sorát a Tausz Gyula Bankkal zárjuk. Tausz Gyula képzett bankszakember volt, a Magyar Hitelbank 1905-ben megnyitott pécsi fiókjának vezetője lett. 1911-ben nyitotta meg magánbankját, amelybe később testvére Tausz Dezső is belépett üzlettársként. A bankári tevékenység mellett gabonakereskedelemmel  és bizományi üzlettel is foglalkozni kezdtek. Az üzlet túlélte  a háborút és az azt  követő nehéz éveket. (Pécs és környéke 1918 és 1921 között szerb katonai megszállás alatt volt.) Ez bizonyítja a banki tevékenység mellett űzött  IBUSZ- és menetjegy-irodai szolgáltatás, valamint az ipari üzemek kereskedelmi ügynökségét ellátó szolgáltatások sikerességét.

Összefoglalásképpen: A magánbankárok első generációja az alapítók generációja. Schapringer Joachimnak, Krausz Simonnak és Grün Zsigmondnak nem csak a kereskedőből bankárrá válás nehézségeivel kellett megküzdenie, hanem a zsidó emancipáció vágya is motiválta őket, azaz a vagyongyarapítás mellett a köztisztelet kivívása, a társadalmi presztízs megszerzése is fontos volt számukra.
A második generáció  a fiúk generációja. A banktevékenység sikeres folytatása megkövetelte tőlük a képzett bankszakemberré válást. Ők több-kevesebb sikerrel tovább tudták vinni a banküzletet, amely a kereskedelmi tevékenység helyébe lépve a családi üzlet fő profiljává vált.
A harmadik generációt a bankok utolsó tulajdonosai alkották. Volt köztük új alapító is (Tausz Gyula, Fodor Hugó), ill. a bank alkalmazottaiból kiemelkedő vezetők, és tulajdonosok is ide tartoznak. (Fürst Gyula, Telegdi Kálmán)

A dualizmus idején a pécsi zsidóság sikeresen beilleszkedett a városi gazdasági elitbe. Amíg azonban a keresztény gazdasági elit tagjai gazdasági pozícióik révén a politikai elit részévé is váltak, és a két csoport közötti átjárás kölcsönös volt, addig a pécsi zsidó gazdasági elit társadalmi beilleszkedése csak részleges maradt. Ott voltak a kereskedelmi-, ügyvédi- és orvosi kamara vezető pozícióiban, a város irányító bizottságaiban, vállalataiban, de városi közhivatal viselése, vagy a parlamenti képviselőséghez vivő út nem áll nyitva számukra.

Forrás: Gál Zoltán: A pécsi magánbankárok felemelkedése és bukása. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Pécs, 2005, 46-52. oldal.

Magánbankok hirdetései az 1909. évi pécsi és Baranya vármegyei címtárban.

Read Full Post »

Pécsett a takarékpénztárak mellett néhány zsidó kézben lévő magánbankház – Schapringer, Ullmann, Krausz, Grün, Tausz – próbálta finanszírozni a létszámában nem túl jelentős vállalkozói réteget. A következő bejegyzésekben ezekkel ismerkedünk meg röviden.
Csepregi Schapringer Joachim életpályáját e blogban korábban már vázoltam. Ő 1840-ben Nagykanizsáról települt Pécsre mint termény- és sertészsír kereskedő. 1862-ben Grün Zsigmonddal társulva nyitotta meg “Bank és Váltóüzletét”, majd 1869-ben önállósult. 1876-ban Móric és Ignác fiát társul fogadta az üzletbe. 1896-ban bekövetkezett halála után legkisebbik fia, Gusztáv, vette át a banküzlet irányítását. Csepregi Schapringer Gusztáv tagja volt a Pécsi Törvényhatósági Bizottságnak, de a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara és a OMB pécsi fiókja alelnöki, továbbá az 1907-es pécsi országos kiállítás főszervezői posztját is betöltötte. A bankház 1903-ban Kaposvárott is fiókot nyitott, amit négy év múlva bezárt.
A cégtulajdonos 1907-ben bekövetkezett halála előtt üzlettársává fogadta Fürst Gyula cégvezetőt. Ezzel az volt a célja, hogy a cég fennmaradásához szükséges szakértelmet biztosítsa. Fürst tehát 1907-től tulajdonosként vitte tovább a bankházat, amelynek minden bizonnyal nem tett jót a Schapringer családdal való évtizedes huzavona. A cég helyzete csak az első háború és a szerb megszállás (1918-1921) után konszolidálódott ismét, immár Fürst Gyula leszármazottainak tulajdonában.
A gazdasági világválság okozta nehézségek hatására a Schapringer-bankház 1929-ben szűnt meg, mivel Fürst Ervin akkori cégtulajdonosnak nem sikerült csődön kívüli egyezséget  kötnie az ügyfeleivel. A cég ellen a betétesek még 1931 után is “csalárd bukás”  bűntette miatt tettek feljelentést.
Forrás: Gál Zoltán: A pécsi magánbankárok felemelkedése és bukása. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Pécs, 2005, 39-41. oldal.

Forrás: Pécs szab. kir. város és Baranya vármegye Címtára, Pécs, 1909.

Read Full Post »