Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Haász Mihály’

heberkozonség1848. március elején a pécsi zsidók az alábbi tárgyú kérelemmel fordultak a városi tanácshoz: “Alázatos folyamodása / A Pétsi Héber Közönségnek / Zsinagogájoknak adó allól felmentése / végett.” Ez alatt más írással: “Nyers által.” Nyers János volt a város tiszti főügyésze. Talán ő fordította magyarra a hitközség kérelmét és továbbította a tanácsülésre? Pár héttel később, amikor az elöljáróság immár azért könyörgött a tanácsnál, hogy ne utasítsák ki őket Pécsről, ill. júniusban, amikor felajánlotta, hogy zsidók is beállnának önkéntesnek a nemzetőrségbe, németül írt. A német nem csak az ő nyelvük volt, a német ajkú polgárság száma a 15 ezres lakosságon belül ekkor még jelentős.
zsinagogaA belvárosi plébános, Haász Mihály, azt írta a Pécsről 1852-ben német nyelven megjelent könyvében, hogy a Kálvária dombon, a városban, és a Siklósi külvárosban a német nyelv az uralkodó, de a műveltebb lakosok csaknem mind beszélnek magyarul és németül is. A zsidókról azt írja ugyanitt, hogy noha tudnak németül, maguk között csak a “rossz németet” (azaz a jiddist) használják.

“Tekintetes Tanáts!

Minek utána ország szerte a’ Szent-Egyházak adó mentesek lennének, továbbá: mivelhogy jelen ország Ülés alatt a’ Királyi Városok rendezésével már az alsó táblán is megállapíttatott volna az, hogy jövendőre is a’ Szent-Egyházak adó allól kivétessenek.
Minthogy pedig Közönségünk Zsinagógájoknak megszerezése óta adót fizetett, melly fizetés azonban tölünk meg nem járhatván, meg azért is; mivelhogy mi minden némű keresett ágazatunkból adót fizetnénk, és így kiváltságosak mivel sem lennénk. Ugyan azért
Legmélyebb alázatossággal esedezünk a Tettes Tanáts elött, méltóztatna Zsinagógánkat mind az Isteni tiszteletre megrendelt helyünket adó allól felmenteni, és annak kihagyásárul a’ számvevői hivatalt tudatni. Kik is egyéb aránt tellyes tisztelettel maradunk

A Tekintetes Tanátsnak

alázatos szolgái
A Pécsi Héber Közönség.”

A magisztrátus döntése:

“Adó alatt volt telket a’ nevezett község Imaháznak a’ rajta volt teherrel nehány évvel előtt szerezvén, és így a’ mentességük sem a’ vétel alkalmával, sem későbben ki nem eszközöltetvén, sőt fennálló törvényeink míg e’ tárgy iránt világosan nem is rendelkezvén, e’ kérés nem tellyesíttetik.”

A dokumentum eredetije megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

Reklámok

Read Full Post »

Imák németül és héberül.

Esti ima németül és héberül. A kép kattintással nagyítható.

Haász Mihály (1810-1862) a 19. század közepén a pécsi belvárosi római katolikus templom plébánosa, a pécsi Lyceum hittudományi és történelem professzora volt. Az 1845-ben megjelent “Baranya. Földirati, statisticai és történeti tekintetben”  c. művében azt írja “a zsidók ugyan tudnak magyarul; de magok közt mégis rossz német nyelven beszélnek.” Haász a jiddist tartotta „rossz német” nyelvnek.

A jiddis az askenáz zsidók “anyanyelve” volt a 19. században. A középkortól terjedt el “Askenáz” Németországgal való azonosítása. A német nyelvterületről keletre vándorló zsidók vitték el az ottani rítust Lengyelországba, Cseh- és Morvaországba, Magyarországra.
Az 1852-ben megnyitott zsidó iskola, a Franz Josef Lehranstalt német oktatási nyelvű volt. (Pécs német származású polgárai is ekkor még német tannyelvű iskolába íratták gyermekeiket.) 1861-től egyre nagyobb teret kapott a magyar nyelv és műveltség oktatása. Ebben Seligman Eleázár tanító járt az élen, aki egyben a “Magyarító Egylet” akkor alakult helyi csoportjának vezetője volt. 1863-ban a hatósági látogatók már elégedetten szóltak a zsidó iskola megmagyarosodásáról.
Ehrlich Ede, 1863 és 1874 között Pécs harmadik főrabbija, minden alkalmat felhasznált, hogy a haza nyelvén prédikáljon, így az ő nevéhez fűződik a pécsi szószék megmagyarítása. Az 1869. július 22-én, az új zsinagóga felavatásán is magyar beszédet mondott. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv használatát ennyire szívén viselte, hiszen az 1844-ben alapított és 12 év után újjáalakított “Magyar Egylet” egész gondolata az ő indítványára született.
Mivel a pécsi polgárság és köztük a zsidó közösség el-/megmagyarosodása nem máról holnapra történt, hanem a 19. sz. végéig tartó folyamat volt, a német nyelv még sokáig fontos szerepet játszott a helyi kommunikációban és a hitéletben egyaránt. Az 1870 és 1906 között kiadott Fünfkirchner Zeitung is “német nyelvű magyar újság” volt.
Az ebből a korszakból fennmaradt zsidó imakönyvek héber, ill. héber és német nyelvűek. Alább közlöm az előző bejegyzés végén látható imakönyv-illusztráció mellett lévő címoldalt. Ez az imakönyv a Tóra Örömünnepe  (Szimhat Tóra) imáit tartalmazza. Ekkor, Tisri hónap 22-23-án, olvassák fel a Tórából (Mózes öt könyve) az utolsó hetiszakaszt, ill. kezdik el újra olvasni a Tórát az első hetiszakasszal. (Ez a most folyó 5773. zsinagógai évben a keresztény naptárban 2012. október 8-9-re esett.)
A korábbi hetek bejegyzéseiben bemutatott jánosi Engel Adolf is ilyen könyvekből imádkozhatott.

A Tóra Örömünnepének imái.

A Záróünnep és Tóra Örömünnepének imái.

Read Full Post »