Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Izraelita Újító Egylet’

kipa2Az 1840-es évek végére a magyarhoni izraelita községekben – a haszid közösségeket most nem ideszámítva – három egymástól erőteljesen elkülönülő irányzatot találunk: az ortodoxokat, a “haladókat”, és az újítókat, avagy reformereket. Ez utóbbiakkal a “haladók” sem vállaltak semmilyen közösséget, hiszen ők – saját értelmezésük szerint – a zsidó vallási hagyományok alapjait nem kérdőjelezték meg, csupán a rítust illető esztétikai változtatásokat kívánták bevezetni. Ezt persze a “hittörvényhű” ortodoxok teljesen másként ítélték meg. Számukra megengedhetetlen volt a hagyomány bármilyen indokkal való megváltoztatása, és így már a “haladók” is kiírták magukat Ábrahám szövetségéből.
A reformerek úgy vélték, hogy a vallási és a nyelvi “elkülönésük” megszüntetésével eltűnnek azok a gátak, amelyek zsidóság társadalmi integrálódásának és az emancipációjának az útjában állnak. Törekvéseiket helyi Izraelita Újító Egyletek létrehozásával próbálták meg képviselni és terjeszteni.
Pécsett 1848 november végén lépett színre egy ilyen – 11 fős – csoport. Vezetőjük, szószólójuk Engel Adolf volt. A városvezetéshez benyújtott kérelmük közlése előtt bemutatom az aradi Izraelita Hitújító Egylet felhívásának hat pontját, mivel ezek részletesebbek és “szókimondóbbak”, mint a pécsiek levele. A zsidó vallás megújtásáról vallott aradi elképzelések 1848. május 3-án a Pesti Hírlapban is megjelentek, és ezáltal széles körben ismertté válhattak és hathattak – talán Pécsett is.

Az aradi reformerek a következő lépésekben látták a zsidók iránti ellenszenv leépítésnek hatékony módját:

1.) A Sabbat/Szombat mint “nyugnap” vasárnapra helyezése.
2.) A “szerfölött célszerűtlen” étkezési előírások megszűntetése.
3.) Az ünnepek a legrövidebb időre való csökkentése, az ún. félünnepek és böjtnapok eltörlése.
4.) Az istentiszteletek imáinak élő nyelvekre történő átültetése, imádkozás lehetővé tétele “külső jelruhák” (tálisz, tfilin) nélkül és fedetlen fővel.
5.) A körülmetélésnek, mint a zsidó vallásba való felvétel feltételének a megszüntetése.
6.) A Tízparancsolaton kívül a Talmud, minden vallási szertartás, parancsolat és egyéb szokás érvénytelenítése.
Az aradi újítók “kölcsönös türlem” alapján megengedték volna, hogy akik továbbra is a régi hagyományok alapján szeretnének élni és imádkozni, azt megtehessék.

És most lássuk, ehhez képest mivel hozakodtak elő a pécsi újítók. A forrásszöveget a könnyebb olvashatóság érdekében sok helyen a mai helyesíráshoz igazítottam (pl. egybe- és különírás, hosszú-rövid mássalhangazók), de az eredeti szavakat meghagytam, hogy ne vesszen el a korbeli fogalmazás sava-borsa. A saját kiegészíteseim, értelmezéseim szögletes zárójelekben vannak.

“1848-ik évi november hó 26-án Pécs városában alakult Izraelita Újító Egylet jegyzőkönyvének

Kivonata

A’ hongyűlés [országgyűlés] azon nyilvánított akaratánál fogva, miszerint az Israel vallását követők vallásásos különckedéseikből kibontakozván simulni törekedjenek e’ hon egyéb vallás felekezetbelieihez – Pécs város kebelében lakó Israeliták néhányai átlátván hitünk szertartásaiban részerint szokásokból becsúszott visszaélésekhezi vak ragaszkodását leginkább agg férfiainak – egy vallásos szerkezetünket átalakítani törekvő egyletbe gyűltünk öszve, ‘s elhatároztuk alázattal megkérni a helybeli igen Tisztelt Tanácsot: hogy az eddigi szigorúan vallásunk ó, ‘s jelen korszakban meg nem állható [fenn nem tartható] rendszeréhez ragaszkodó Israelita községtüli elválasztásunkat – úgy [és] a következendő pontokban kitett saját költségünkön teljesítendő újításokat – megengedni méltóztassék.

1-ször: Az Újító Egylet irányul tűzi ki magának, a vallásunkban visszaélésbül becsúszott, ‘s nevetségig aljasuló [süllyedő] szertartásokat – úgy az emberiséggel öszve nem férhető azon imádságokat, melyeket egyéb újító egyletek is kihagytak – lassanként kiküszöbölni, a templomban tartandó imádságokat ‘s egyéb isteni szolgálatokat egy jól rendezendő éneklő kör által végeztetni, szóval magunkat a frissen alakult Israelita Újító Egylettel folytonos érintkezésbe tenni.
2-szor: Hogy a nagylelkű magyar nemzet meggyőződjék, miszerint az Újító Egylet tagjai méltókká óhajtják tenni magukat e hon hű fiainak neveztetni, fő föladata leend az egyletnek minden törekvéseit oda irányozni, hogy az imádság ‘s egyéb isteni szolgálatok mentül hamarébb magyar nyelven végeztessenek, ‘s mihelyt a jövedelem engedendi, egy magyar hitszónkot tartanak, hogy mi magunk, ‘s gyermekeink a magyar nyelv tökéletes birtokába jutván egyéb különc szokásinkban is mentől gyorsabban simulást eszközölhessünk. Azon fogunk működni, hogy egyházi törvényeink a magyar nemzet törvényei alá helyeztessenek, azaz, ha a’ szükség úgy kivánná, készek leendünk éltünket, vagyonunkat a’ haza oltárára felajánlani ünnepnapokon is, mint eddig vallássértés nélkül nem tehettünk – azon öntudattul boldogtva, miszerint hazafiúi kötelességünket híven teljesíttők. [sic!]
3-szor: Az Újító Egylet lemond minden jövedelmekről, melyeket az Israelita Község beszedett, de ellenben nem fizet az Újító Egylet az Israelita Község Rabbinusának és [a község] szolgáinak, mivel az újító egylet csak olyan szolgáinak fizetend, kik az újabb kor szellemében tesznek hasznos, elvünk szerinti szolgálatokat.

4-szer: Minthogy az Újító Egylet tagjai egyszersmind részvényesei is a templom- és Község házának, azokat mindaddig használandják, még [amíg] elegendő pénzerő gyűl öszve egy saját templom és egyletház építésére. Addig pedig ezen Újító Egylet tagjai a templomon a legkisebb változást sem kívánnak tétetni – ami továbbá a templom kijavítását, jó karban tartását ‘s kivilágítását illeti, azt az Újító Egylet aránylagosan tagjai számához viselendi.

"Engel Adolph, Tolvivő"

Engel Adolph, Tolvivő

5-ször: Az egylet jegyzőkönyve selyem zsinórral átfűzött – Paraphitt [sic!] – ‘s az egylet pötsétéjével megerősített teendhei[?]. Amíg az egylet tagjai a magyar nyelv birtokába bővebb avatottságot nem szereznek, a jegyzőkönyv német nyelven szerkesztendő leend.

“Engel Adolph
Tollvivő
[jegyzőkönyvvezető]”

A pécsi zsidó község Salloman Kaufer vezette elöljárósága előtt nem maradt rejtve a “reformerek” aktivitása, akik a zsinagógában “saját rítusú” istentiszteletet tartottak és gyakorlatilag a községtől való nyílt elszakadásukat kezdeményezték. Ez megbotránkoztatást váltott ki és a városi tanácsnak címzett panaszlevélre sarkallta az elöljáróságot. Eszerint Engel Adolf a “köz imaházba bémenni és ott a mostanitól eltérő szertartású vallásgyakorlatot elkezdeni nem átallot légyen”, miközben az általa kidolgozott “új hitforma” megtarthatóságát “közhatóságilag” még nem hagyták helyben. Engel Adolfot szervezkedése folytatásától eltiltották. Ezzel a pécsi újító egylet épp hogy csak felbukkanó napja le is áldozott, több híradás nem maradt fenn róla.

A bejegyzéshez felhasznált eredeti pécsi dokumentumok megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában. Az aradi Izraelita Hitújító Egylet felhívásának teljes szövege itt olvasható: http://www.hebraisztika.hu/szovgyujt/KG_chrest_113.pdf

Read Full Post »