Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Krausz Ábrahám’

A Citrom utcai zsinagóga hamar szűknek bizonyult, ezért elodázhatatlanná vált egy új templom építése. Grün Zsigmond, Justus Lipót, Justus Jakab, Schapringer Joachim, Engel Adolf, Reinfeld Sándor, Blau Hermann, Krausz Ábraham, dr. Ulmann Mór és Trencsiner Joachim 1865-ben 14.050 Ft-ért megvették a belvárosban az ún.  Hertelen- dy-házat és a környező telkeket, összesen mintegy 900 négyszögöl területet, és felajánlották a hitközségnek az új zsinagóga építésére.
Erről a hitközség “konferenci- ájának” 1865. február 14-én kelt német nyelvű jegyzőköny- ve számol be, és arról is, hogy mindjárt bizottságot hoztak létre, melynek az volt a feladata, hogy “lelkiismeretesen” megállapítsa az ülőhelyek díját az új zsinagógában, ill. a régiben állandó hellyel rendelkezők “ülőhely átviteli” díját. A bizottság tagjai voltak: Engel Adolf, Grün Zsigmond, Krausz Simon, Trencsiner Joachim, Justus Lipót, Rothmüller József, Kaufer Dávid, Krausz Ábrahám, Dr. Ulmann Mór, Steiner Lipót, Kastel Salamon, Markus Dávid.
A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy e bizottság tagjainak fele a régi zsinagógában is állandó ülőhellyel rendelkezett. Ha összehasonlítjuk a fenti telekvásárlókat ezzel a névsorral, akkor nagy pontossággal kikövetkeztethető, hogy kik voltak azok a tehetős kebelbéli tagok, akik megtudták váltani az ülőhelyüket az első zsinagógában.
Döntés született arról is, hogy minden hitközségi tagot össze kell hívni az új zsinagóga építése ügyében, és a megjelenteknek a fenti bizottság előtt aláírásukkal kell megerősíteni, hogy támogatják az ügyet és elfogadják a bizottság által meghatározott ülőhely-díjakat.
Ezt az egyetértő nyilatkozatot 119-en írták alá, az akkori  hitközség háromnegyede. Így határozatot hoztak arról, hogy meg kell kezdeni az új templom építését. Erre megindult a tagok önkéntes jegyzése, amely 28.700 Ft-ot eredményezett. Imaszékekre 62.000 Ft jegyzés történt. A hitközség 45.000 Ft kölcsönt vett fel – részben saját tagjaitól. Sok utánajárással a vallás- és közoktatási miniszter 30.000 Ft kölcsönt szavazott meg az országos iskolaalapból. Így ezekből a forrásokból sikerült az új zsinagóga építésének anyagi feltételét biztosítani.
A z új pécsi zsinagógát már 1868 őszén használatba vette a zsidó közösség, a felszentelésre 1869. július 22-én / 5629. Áv 14-én került sor.

Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 18-19. old.
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény, Pécs, 1978, 493. old.

Read Full Post »

Már 1857-ben felmerült egy új zsinagóga építésének gondolata, de ez csak 1865-re ért meg.  A politikai nyomás enyhülése, a gazdasági körülmények javulása és a lélekszám szaporodása most már lehetővé tette egy reprezentatív nagy zsinagóga megépítést. Ekkor kb. 160 zsidó család élt Pécsett. (14 évvel korábban Lőw Izrael rabbi összeírása 93 családot mutatott ki.)
A város kereskedelmében és gazdaságában ekkor már egyre fontosabb szerepet játszó hitközségi tagok – pl.  Schapringer Joachim, Engel Adolf, Reinfeld Ábrahám, Krausz Ábrahám, a Justusok – nagyvonalú telekvásárlással teremtették meg az építkezés első feltételét. A zsinagóga a mai Kossuth tér keleti oldalán épült. Tervezői: Gerster Károly, Kauser Lipót és Frey Lajos pesti építészek. A munkálatokat Ivánkovics István pécsi építész vezette, a tervek felülvizsgálatát az ugyancsak pécsi Piacsek Antalra bízták.
Az avató szertartást Lőw Lipót szegedi, Dr. Jakob Henrik Hirschfeld augsburgi (korábban pécsi) és Ehrlich Ede pécsi főrabbik végezték.  Az ünnepi eseményre 1869. július 22-én / 5629. Áv 14-én került sor.
A következő bejegyzésekben a zsinagógát mutatom be részletesebben.

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története,
Budapest, 1996, 51-52. oldal

Read Full Post »