Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Nyers János’

Engl-felajánlása

“…Engl Adolf zsibáros a haza oltárára 20. ftkat ajánlott.”

Pécs Város Tanácsa 1848. évi jegyzőkönyvei és közigazgatási iratai számos érdekes információt tartalmaznak a forradalmi időszak helyi eseményeiről. Így például több kimutatás is fennmaradt arról, hogy a Batthyány-kormány felhívására a város lakosai mekkora pénzadománnyal, vagy kölcsönnel támogatták a haza ügyét.
Ezek közül témánk szempontjából az alábbi dokumentum érdemel kiemelt figyelmet:

“Tekintetes Tanáts!

Engl Adolf zsibáros nékem husz ezüst olly föltételek alatt által adott: miszerint azokat a Te[kin]t[e]tes Tanátshoz béhozva, a’ haza segedelmére fordítani méltóztatna. Tellyes tisztelettel maradván

A Tettes Tanátsnak

alázatos szolgája
Nyers János
tiszti föügyész”

Ez pécsi viszonylatban magánszemélytől kimagaslóan magas összeg, de a céhek felajánlásait tekintve is az: a német szabók céhe 50 Ft-ot, a szűrszabók céhe 18-Ft-ot, a kötél- és tarisznyagyártók együtt 10 Ft-ot, a pokrócosok céhe 4 Ft-ot ajánlott fel.

Az idézett irat megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

Egy rövid kitekintés a pesti zsidó közösség adakozására a “Wegweiser” adatai alapján: az első bekezdésben a kölcsönt adók, az alsóban az adományozók nevei olvashatók. Megemlítendő, hogy aki kölcsönt adott, az szinte mind adományozott is, tehát mindkét helyen szerepel a nevük. Elias Kuhner a 100 ezüst Forint adományával egymaga többet áldozott a haza oltárán, mint a fenti  pécsi céhek együtt. Engel Adolf a pestiek között is az élbolyban lenne.

pestizsidoadomanyok

Reklámok

Read Full Post »

heberkozonség1848. március elején a pécsi zsidók az alábbi tárgyú kérelemmel fordultak a városi tanácshoz: “Alázatos folyamodása / A Pétsi Héber Közönségnek / Zsinagogájoknak adó allól felmentése / végett.” Ez alatt más írással: “Nyers által.” Nyers János volt a város tiszti főügyésze. Talán ő fordította magyarra a hitközség kérelmét és továbbította a tanácsülésre? Pár héttel később, amikor az elöljáróság immár azért könyörgött a tanácsnál, hogy ne utasítsák ki őket Pécsről, ill. júniusban, amikor felajánlotta, hogy zsidók is beállnának önkéntesnek a nemzetőrségbe, németül írt. A német nem csak az ő nyelvük volt, a német ajkú polgárság száma a 15 ezres lakosságon belül ekkor még jelentős.
zsinagogaA belvárosi plébános, Haász Mihály, azt írta a Pécsről 1852-ben német nyelven megjelent könyvében, hogy a Kálvária dombon, a városban, és a Siklósi külvárosban a német nyelv az uralkodó, de a műveltebb lakosok csaknem mind beszélnek magyarul és németül is. A zsidókról azt írja ugyanitt, hogy noha tudnak németül, maguk között csak a “rossz németet” (azaz a jiddist) használják.

“Tekintetes Tanáts!

Minek utána ország szerte a’ Szent-Egyházak adó mentesek lennének, továbbá: mivelhogy jelen ország Ülés alatt a’ Királyi Városok rendezésével már az alsó táblán is megállapíttatott volna az, hogy jövendőre is a’ Szent-Egyházak adó allól kivétessenek.
Minthogy pedig Közönségünk Zsinagógájoknak megszerezése óta adót fizetett, melly fizetés azonban tölünk meg nem járhatván, meg azért is; mivelhogy mi minden némű keresett ágazatunkból adót fizetnénk, és így kiváltságosak mivel sem lennénk. Ugyan azért
Legmélyebb alázatossággal esedezünk a Tettes Tanáts elött, méltóztatna Zsinagógánkat mind az Isteni tiszteletre megrendelt helyünket adó allól felmenteni, és annak kihagyásárul a’ számvevői hivatalt tudatni. Kik is egyéb aránt tellyes tisztelettel maradunk

A Tekintetes Tanátsnak

alázatos szolgái
A Pécsi Héber Közönség.”

A magisztrátus döntése:

“Adó alatt volt telket a’ nevezett község Imaháznak a’ rajta volt teherrel nehány évvel előtt szerezvén, és így a’ mentességük sem a’ vétel alkalmával, sem későbben ki nem eszközöltetvén, sőt fennálló törvényeink míg e’ tárgy iránt világosan nem is rendelkezvén, e’ kérés nem tellyesíttetik.”

A dokumentum eredetije megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

Read Full Post »