Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Radnóti Ilona’

ablak16E blogot pontosan öt évvel ezelőtt – 2011. május 17-én – gyakorlatilag türelmetlenségből indítottam. Eredetileg egy honlapot kívántam létrehozni a pécsi zsidóságról, ami folyamatosan bővíthető. Ennek az volt az oka, hogy a pécsi zsidó közösségről szinte semmilyen információ nem volt a neten, csak képek a zsinagógáról, és esetenként egy-egy rövid leírás róla.
Úgy gondoltam, hogy a honlap tartalmát egy munkaközösség gondozza majd. Olyan személyek, akiket kutatásaik, vagy egyéb, a pécsi a zsidó közösségehez kapcsolódó aktivitásuk ismeretében kértem fel erre. A megkeresettek közül azonban csak kettő jelezte, hogy kész közreműködni ebben a projektben, mások ezt finoman elutasították.
Sebaj, akkor majd hárman csináljuk – gondoltam. Felkértem egy szakembert a honlap vázának elkészítésére, megadtam a fő- és az almenüket, és fényképeket is biztosítottam a fejléchez. Ez az alapstruktúra hamar elkészült, így elkezdtem feltölteni a fotógalériákat és szövegeket is, amiket az ügy egyik támogatója bocsájtott a rendelkezésemre.

Ez lett volna a honlap fejléce a pécsi törvénytáblák képével.

Ez lett volna a honlap fejléce a pécsi törvénytáblák képével.

Szerettem volna egy német nyelvű verziót is készíteni, és egyéb elképzeléseim is voltak a honlap szerkezetének finomitására, de ezek programozása a többszörös ígéret ellenére mégsem készült el. Így ez a honlap-projekt megfeneklett. Fel kellett ismerjem, hogy olyan megoldást kell keressek, amelyben nem függök más(ok)tól, hanem a saját tempómban tudok haladni. Így határoztam a blog mellett, melyet Radnóti Ilona (1946-2009) pécsi múzeológus történész emlékének szántam. Ő az 1990-es évek közepétől publikálta kutatási eredményeit a pécsi és a baranyai zsidóságról, amelyek felkeltették az érdeklődésemet a téma iránt. (Tanulányait a pécsi Kronosz Kiadó a “Weiszmayer és Fuchs” címen gyűjteményes kötetben jelentette meg.)
Az öt év bejegyzéseinek egyik súlypontját a Pécsi Izraelita Község – később hitközség – első évtizedeinek történései képzik. 2014-ben a 100 éves évforduló kapcsán aktuális témaként adódott a pécsi zsidók részvétele az I. világháborúban, ZS1majd pedig a helyi zsidó közösség 1944-es felszámolásának és az utolsó nagy pécsi hullarablás részleteinek bemutatása. A bejegyzésekben beszámoltam továbbá a Pécsi Zsidó Hitközség által szervezett kulturális rendezvényekről, megemlékezésekről.

Ami öt éve nagyon érdekelt a pécsi zsidósággal kapcsolatban, arra a levéltári dokumentumokból választ kaptam. A jövőben – ahogy az időm engedi – német nyelvű összefoglalókat írok a bejegyzések végére, mivel a német nyelvterületről aránylag sok érdeklődő bukkan a blogra, de a nyelvi problémák miatt csak egy-két oldalt néznek meg. Több bejegyzést azonban nem kívánok már közzé tenni, a maradék időmre más irányú terveim vannak.

Szeretném ezúton is kifejezni a köszönetemet azoknak, akik fordításaikkal, magyarázataikkal mindig készséggel a segítettek a héber és a jiddis nyelvű szövegek megértésében: Eva Mihály Amichay, dr. Hrotkó Larissza, dr. Bíró Tamás, dr. Oláh János, Schönberger András.
Ismeretlenül is hálás vagyok dr. Alexander Kohut / dr. Kohut Sándor (1842-1894) pécsi főrabbinak (1874-1882), amiért a német nyelven elmondott búcsúbeszéde kéziratát Pécsett hagyta. Ugyancsak köszönet illeti (valószínűleg) Weisz Gábor (1857-1943) hitközségi titkárt, aki Kohut beszédét a két háború között írógépen latin betűsre átírta. Ezek az iratok jelentősen megkönnyítették számomra a régi német kézírásos betűk megtanulását, így további korabeli német nyelvű szövegek elolvasására is képessé váltam, ami a témám szempontjából elengedhetetlenül fontossá vált.

Részlet dr. Alexander Kohut főrabbi búcsúbeszédéből.

Részlet dr. Alexander Kohut főrabbi búcsúbeszédéből. Tanulni lehet belőle.

Köszönöm a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára munkatársainak, hogy mindig készséggel biztosították számomra a kért anyagokat. Ugyancsak mindenben támogatta munkámat a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárának kezelője, Vörös István Károly, akivel számos alkalommal folytattam hasznos eszmecserét a pécsi zsidóság történetének több vonatkozásáról.
Hálával tartozom a Hitközség elöljáróságának is, aki bizalommal fogadta és érdeklődéssel követte a helytörténeti kutatásaimat, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok biztosításával hathatósan segítette is azt.
A fenti személyek együttműködése révén a blog mégis csapatmunkában valósult meg, még ha nem is úgy, ahogy a honlappal kapcsolatban eredetileg elképzeltem.
Végül, de nem utolsó sorban, köszönöm mindazok érdeklődését, akik az évek során blogom követőivé váltak, és / vagy megtiszteltek hozzászólásaikkal.

szinesablakBúcsúképpen álljon itt a pécsi zsidósággal kapcsolatos két rövid bekezdés. A baloldali fotómat több bejegyzéshez használtam nyitóképnek. Ez a zsinagóga egyik ablakáról készült, melyből kettő van: az egyik az orgona-, a másik a kóruskarzatra vezető lépcsőházban. A kék és a sárga Pécs város zászlajának színei. Így ezek az kék és sárga színű Dávid-csillagok szépen kifejezik a helyi zsidó közösség pécsi identitását, ha úgy tetszik a pécsiségét.

Petschaft

A fotó kattintással nagyítható.

A Pécsi Izraelita Község 1841-től használt saját pecsétet. A blog „búcsúképén” bemutatom a pecsétlenyomatot. A két oroszlán által közrefogott koronás címerpajzs héber betűs szövege: kehila jehudit b’fünfkirchen, azaz: Pécsi Zsidó Község. Bár a szegély német szövege jórészt hiányos, a felirat azonban a korabeli zsidó községi pecsétek alapján egyértelműen kiegészíthető: Sigel der Israelitengemeinde zu Fünfkirchen, azaz: a Pécsi Izraelita Község pecsétje.

Schniedesch

Reklámok

Read Full Post »

Wolf Rezsin síremléke a pécsi temetőben.

Wolf Rezsin síremléke a pécsi temetőben.

Wolf Rezsin a zsidó naptár szerint 5679 Hesván 23-án hunyt el, épp kinyílófélben lévő rózsabimbó korában, 20 évesen. Mivel nem volt saját családja, a szülei halála után már senki sem emlékezett meg róla a jorcájtján, azaz a halála évfordulóján. Ez pontosan egy hét múlva lesz, de akkor nem leszek a gépem közelében, így most írok róla.
Wolf Rezsin síremléke fekvő ovális formájú, melynek alsó része felfelé enyhén vastagodó babérkoszorút formáz, felső ívében pedig rózsák – hervadhatatlan rózsák! – sorjáznak. Az általuk közrefogott és enyhén besüllyesztett sík felületen fekete színű héber és latin betűs felirat áll. (A fotó kattintással nagyítható.)
A kőkoszorú-síremlék egyedi megoldás, nem láttam ilyent (de hasonlót sem) az általam eddig bejárt baranyai és tolnai izraelita temetőkben. Ennek kapcsán pillantsunk vissza vagy 130 évvel ezelőttre.
A városi polgári gyászkultúra ekkora már elterjedt szokásai – díszes ravatalozás, felékesített gyászkocsik, drága koszorúk – hatottak a pécsi és a mohácsi zsidóságra is. A tehetős izraeliták maguk is igényelték ezt a fajta látványos ünnepélyességet. A Chevra Kadisák vezetése és a rabbik természetesen felléptek ezek átvétele ellen. A koszorúk küldését azonban nem sikerült gyorsan száműzni a zsidó temetésekről.
A pécsi Chevra Kadisa 1891. január 21-én tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel: “Az utóbbi időben annyira elharapódzott a célszerűtlen fényűzés a temetések rendezésénél, valamint a  … koszorú adományok, melyek a zsidó vallás szellemének és szokásainak nem felelnek meg,” ezért határozatban rögzítette: a kegyelet nem nyilvánulhat meg “külsőségekben, fényűzés, pompa, koszorú özön s fényes ravatalozásban…, mert ezzel az egyenlőség még a halálban is megszűnnék, …mert szent vallásunk szelleme és szokásai ily eljárást nem ismernek, azt egészen idegenszerűnek tartják, sőt egyenesen mint más vallástársulatoktól átvett szokást elítélik.”
Azt, hogy Wolf Rezsin temetésén volt-e koszorú, nem tudjuk. De haló porai felett mégis van egy majd’ 100 éve, ami ellen a Chevra Kadisa nem emelt kifogást.
A Chevra vezetősége végül egy könyvet nyitott, amibe bejegyezték az elhunyt rokonságától “koszorúmegváltásként” jótékony célra felajánlott összegeket. Ez már jobban megfelelt a zsidó hagyományoknak.

Forrás és ajánlott irodalom: Radnóti Ilona: Temetkezési szokások a Pécs-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában. In: Weiszmayer és Fuchs

Az alábbi fényképek kattintással nagyíthatók.

koszoruadomanyok

A koszorúmegváltások céljából felfektetett könyv belső címlapjának részlete.

glassherm

weissm

jAE

Read Full Post »

A pécsi Kronosz Kiadó gondozásában egy kötetbe foglalva jelennek meg Radnóti Ilona (1946-2009) pécsi kutató baranyai zsidóságról szóló tanulmányai. Ezek közül többet e blog korábbi bejegyzéseiben magam is forrásként használtam.

A könyvbemutatóra 2011. május 10-én 17 órakor került sor a pécsi Irodalom és Művészetek Házában (Széchenyi tér 8.).

Tartalom

Vonyó József: Egy nem szokványos magyarországi életpálya a 20–21. század fordulóján. RADNÓTI ILONA

Radnóti Ilona tanulmányai

Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján

Adatok a Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről

A pécsi zsidók története I. A betelepülés

1848 és a pécsi zsidók

Perls Ármin pécsi fõrabbi (1853-1914)

A pécsi izraelita jótékonysági nõegylet a dualizmus korában

„A jótékonyság megment a haláltól”. Adományok és alapítványok a pécsi izraelita hitközségben a dualizmus korában

Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában

A mohácsi zsidók vázlatos története (1848-1918)

Siklós zsidósága a 18-20. században

Német nyelvű rezümék

Angol nyelvű rezümék

A könyv megvásárolható Pécsett a Kronosz Kiadónál, vagy megrendelhető az info@mandulavirag.hu címen. 240 oldal, ragasztott puha kartonkötésben. Ár: 2.800.- Ft

Read Full Post »