Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Raphail Schwarz’

Pacht Contract

Pacht Contract

A zsidó közösségek működési költségeik fedezésére – mint amilyen az alkalmazottak fizetése, az intézmények fenntartása – az évenként személyenként megállapított községi adón kívül közvetett adókat is beszedtek a tagjaiktól, ill. a szolgáltatásokat igénybe vevő más zsidóktól. Ezeket az adott szolgáltatás bérlőjének fizették be, aki pedig a szerződésben vállalt díjat – rendszerint havi, vagy negyed éves előre fizetéssel adta át a község pénztárosának. A községek ilyen bevételi forrásai közé tartozott például az ún. zsidó konyha, a kóser borkimérés, a rituális fürdő, vagy a hús- és a vágási Krajcár bérbeadása. Ezek fogyasztási adónak tekinthetők, melyekre az elöljáróságok nyilvános árveréseket hirdettek a kebelbeli tagok számára. Az árendát a legtöbbet kínáló személy nyerte el egy, vagy több évre. Ennek tényét általában az elöljárósági határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvben rögzítették. A részletes szerződések közül Pécsett azonban csak néhány maradt fenn. Alább az 1845-ös hús- és vágási Krajcár bérbeadási feltételeit közlöm saját fordításomban. Az eredeti dokumentum megtalálható a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárában.

“Bérleti Szerződés

az alul írott napon egyrészt a helyi Izraelita Elöljáróság mint bérbeadó, másrészt Raphail Schwarz úr mint bérbevevő nyilvános árverésen az alábbi szerződést kötötte a következő megmásíthatatlan feltételekkel:

1-ször A község Elöljárósága átengedi a fent nevezett Schwarz úrnak a szokásos hús- és vágási Krajcár adójából folyó bevételeket. Ő egy éves időtartamra – 1846 január 1-től ugyanezen év december végéig – mint a legtöbbet kínáló jogosult ennek a meghatározott tarifa szerinti beszedésére az itt élő izraelitáktól épp úgy, mint az idegenektől 510 Forint, szóban: ötszáztíz Forint éves bérleti díj ellenében.

A szerződés részlete. (Kattintással nagyítható.)

A szerződés részlete. (Kattintással nagyítható.)

2-szor Eme adó alól azonban kivévételt képeznek a) a helyi rabbi és a község alkalmazásában álló személyek, azaz a szolgák, akiknek az általános otthoni szükségletük erejéig a húsért és a szárnyasokért járó adót nem kell megfizetniük; valamint b) a húskrajcár  [] Jam Kipurkor a saktereket illeti meg bevételként.

3-szor Ha a Község Elöljárósága a saktereket a saját, azaz a község költségére, a bérlőhöz irányítja, úgy neki őket, anélkül, hogy ez ellen bármilyen kifogással élne, kizárólagosan ki kell szolgálnia.

4-szer A helyi bekebelezett izraeliták, akik részesednek a községi létből, kötelesek a máshonnan hozott húsért és a levágott szárnyasokért a díjszabás szerinti járulékot a bérlőnek annál is inkább 24 órán belül megfizetni, mert ennek minden elmaradása, vagy eltitkolása esetén az érintett személyt arra fogják kötelezni, hogy a bélőnek 12 Forint, azaz tizenkettő Forint büntetést fizessen.1 Ennek beszedéséhez kellő bizonyítékok esetén a Község segítséget fog nyújtani.

5-ször A bérlő kötelezi magát, hogy minden itt lakó izraelita számára minden időben kellő mennyiségű kóser marha-, borjú- és birkahúst biztosít a Tekintetes Vármegye által meghatározott hatósági árakon egy helyi polgári hentesmester által oly módon, hogy hetente legkevesebb háromszor frissen vágott marhát egy nem messze lévő, de különálló mészárszékben vágnak le, és soha nem dolgozzák fel jobban, mint félig.

6-szor A bérlő a szerződés aláírásával kötelezi magát, hogy 10% előleget, 51 Forintot, azaz ötvenegy Forintot, azonnal, és a bérlés megkezdését követően havonta minden hónap elsején 42 ½ Forintot, azaz negyvenkettő és fél Forintot előre befizet a község pénztárába, az előleget viszont az év utolsó két hónapjában levonja.2

7-szer Nem megengedett a sakteroknak, hogy cédula, vagy a bérlő előzetes tudta nélkül kóser húst adassanak ki, és hozott szárnyast, vagy kis jószágot sem szabad levágniuk.

8-szor Végül a bérlő megígéri az összes ezennel elfogadott kötelezettségének a pontos betartását, és ellenkező esetben elismeri az Izraelita Község Elnökségének azt a jogát, hogy a neki járó bérösszeget épp úgy, mint minden neki okozott kárt, vagy költséget gyorsított eljárásban szóbeli perben szabályos végrehajtás útján kifizettetheti, sőt a jövedelmet a bérlő kockázatára árverésre bocsájthatja és e második árverésből őt kizárhatja.

A tarifa bécsi pénzben

a beszedenedő vágási Krajcár

minden font marha-, borjú és birkahúsért két Krajcár….2x3

csibe és kacsa minden darabjáért két Krajcár………………..2x
liba és indiáner4 darabjáért nyolc Krajcár……………………….8x
egy bárány János napig tizenkét Krajcár……………………….12x
ugyanaz János nap után tizennyolc Krajcár………………….18x
borjú huszonnégy Krajcár……………………………………………….24x

Minden díj bécsi pénzben értendő.

Pécs, 1845. decemberében5

moritzfskMoritz Fuchs
elöljáró

Kiegészítés a 2. ponthoz: A községszolgák általános házi szükséglete hetente 7 font hús és 1 liba. Minden ezt túllépő fogyasztás esetén a megállapított díjakat azonnal meg kell fizetniük a bérlőnek. Kelt mint fent.”

——————————————————————–

1 Később úgy szabályozták a kérdést, hogy azoknak a tagoknak, akik nem a bérlőtől vásároltak húst, az elöljáróság által meghatározott, a közvetett adójukat kiváltó pénzösszeget kellett a község pénztárába befizetni.

2  Azaz novemberben csak 34 Forint 30 Krajcárt fizet, a maradék novemberi és a teljes decemberben bérleti díjat pedig így teljesen fedezi az előlegként lerótt 51 Forint maradéka.

3 A Krajcárt számok után x-szel jelölték, ezt meghagytam a fordításban.

4 Gyaníthatóan a pulykát hívták ekkor indiánernak.

5 A nap hiányzik a dátumból. A községi jegyzőkönyv 1845 decemberi határozatai közt nem szerepel ez az árverés, vélhetően a hónap végén került rá sor.

Reklámok

Read Full Post »