Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘szommer József’

1842. évi jegyzőkönyvek

A 19. sz. közepén a hatóságok az izraeliták közötti házasságot engedélyükhöz kötötték. Erről tanúskodik Pécs Város Tanácsa 1842. évi jegyzőkönyvének egyik bejegyzése. Ez egy-egy 1813-as, 1820-as és 1842-es rendeletre hivatkozik,

“mellyek szerént a’ zsidó Rabbinatusok az Izraelita’ személyeknek, még akkor is, midőn ezek Törvényhatóságok’ kebelén kívül tartózkodnak, az illető Törvényhatóságoktól nyert engedelem nélkül leendő házassági öszve adástól eltiltattak, pontos megtartásra ezen Tanácsot újólag figyelmeztetni legkegyelmesebben méltóztatik.”

A városi magisztrátus megjegyzése ehhez:

“melly legk[egyelmesebb] Rendeletnek megtartására a’ Rabbinus helyettese, Szommer József ezzel elutasíttatik”

A többször megismételt rendelet alapján az feltételezhető, hogy ezt valójában nem sikerült teljesen betartatni. Pécs és Baranya főrabbija – a “Rabbinus” – ekkor Lőw Izrael volt, aki a dél-baranyai Dárdáról épp 1842-ben költözött Pécsre. Az nem “nyelvbotlás” a jegyzőkönyvben, hogy Szommer József “elutasíttatik” – az értelme ekkor az volt, hogy “utasíttatik”.

Az egykori pécsi hüpe (esküvői sátor) feliratának részletei.

huepe1

Az egykori pécsi hüpe (esküvői sátor) feliratának részlete.

 

Köszönöm Nagy Imre Gábor főlevéltárosnak, hogy megkereste számomra az eredeti 1813. évi rendelet alább olvasható szövegét.

rend1 rend2

Read Full Post »

Weiszmayer Márk 1804-ben saját házában berendezendő zsinagóga létesítésre kért engedélyt a városi tanácstól. A kérelmét elutasították. Közben elhunyt Pécs ugyancsak a 18. sz. végén türelmi jogot kapott másik zsidó lakosa, Fuchs Salamon. Az árvák felnevelése érdekében Pécsre telepedett a bonyhádi származású Engel Péter, és elvette Fuchs özvegyét. (Ezzel azonban maga nem nyert türelmi jogot.)  Engel megszerezte a mai Zrínyi u. 12.  sz. alatti telken lévő házat, és 1825-től ennek egyik szobájában gyűltek össze a pécsi zsidók istentisztelet tartására. A lakás eme hitéleti funkciója egészen 1843-ig, az első zsinagóga felavatásáig fennállt.
1820 és 1840 között a magát vicerabbinak nevező Szommer József a zsidó közösség egyetlen vallási funkcionáriusa. A rituális és liturgikus feladatok ellátása mellett ő vezette a születési és halálozási bejegyzéseket. A rendezett hitközég megalapítására 1840-ben került sor. Ebből az évből származik az első Chevra  Kadisa alapszabály, és ekkor kezdi meg pécsi  működését a korábban már bemutatott Lőw Izrael, Baranya Vármegye főrabbija.
A hitközség tagjainak buzgóságát jól jellemzi, hogy három év működés után már saját zsinagógával rendelkeztek. A közösség 1841. júliusában megvette Vitéz Ferenc Citrom utcai telkét és a rajta lévő házat zsinagóga céljára átalakították. Az avatási ünnepségre 5603. év Elul havának 20. napján (1843. szeptember 15-én), a szokásos péntek esti istentisztelet előtt került sor.
Az avatási ünnepségre Lőw főrabbi alkalmi imádságos könyvet  jelentett meg, amely 9 oldalon német, 6 oldalon héber szöveget tartalmazott. Ez a pécsi Lyceum Nyomdának az első és talán egyetlen héber nyelvű terméke.
A Zrínyi utcai imaházból baldachin alatt átvitték a Tórákat az új templom kapuja elé, közben a 122., 127., 132. és 134. zsoltárt énekelték. Az új templom kapujához érve a 24. zsoltárt énekelték el. Ezután körmenet alakult a rabbival, a kántorral és a hitközség vezetőivel, akik kezükben a tórákkal háromszor körbejárták a tórafelolvasó emelvényt, miközben a 30., 90. és 91 zsoltárból énekelték a kiválasztott részleteket. A reggeli imádság hálaadó részének elimádkozása után a szokásos liturgia mellett elhelyezték a Tórákat a frigyszekrényben, majd megtartották a délutáni imádságot. Ennek végeztével mondta el Löw rabbi a templom avatására biblikus héberséggel szerkesztett imádságát, melynek befejező szakasza magyar fordításban így szól:
“Jákob ivadéka pedig találjon tetszést és jóakaratot az emberek szemében, Királyunknak, hatalmasainak és tanácsosainak szíve legyen irgalmas irántuk, hogy jót cselekedjenek még továbbra is az olyannyira megtiport Izraellel, hadd lássák mind a népek, hogy néped iránti szeretetedből igazságos embereket engedsz felettük uralkodni s tégy jót azokkal, akik velünk jót tesznek. Izrael pedig hadd éljen biztonságban és nyugalomban lakozásának földjén, a Messiásnak még napjainkban való eljöveteléig, Ámen.”

Forrás: Schweitzer József – A Pécsi Izraelita Hitközség története,
Budapest, 1996, 23-37. oldal

Read Full Post »