Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘zsidók emancipálása’

Zur-neueren-GeschichteJúda Leib Löw, alias Lőw Lipót szegedi főrabbi 1874-ben fontos dokumentumokat tett közzé a magyarországi izraeliták történetéről szóló könyvében. (A blogban már több szakaszt bemutattam belőle, legutóbb itt.) E bejegyzésben az 1840. évi XXIX. tc. előzményei ismerhetők meg Löw leírása alapján. A pécsi kereskedők és céhek már a törvény vitája alatt pánikba estek és hevesen tiltakoztak. A városi tanácstól iparűzési engedélyért folyamodó zsidók pedig az érvénybe lépett törvényre is hivatkoztak kérelmükben.

Az információk forrása: “Zur neueren Geschichte der Juden in Ungarn. Beitrag zur allgemeinen Rechts-, Religions- und Kulturgeschichte” Budapest, Ludwig Aigner, 1874. (2.) . A két törvényjavaslatot a saját fordításomban közlöm.
Az alsóház az alábbi törvényjavaslatot dolgozta ki és továbbította a főrendi táblának:

“A zsidó vallás a Birodalom területén a jövőben bevettnek nyilváníttatik, és követőik vonatkozásában megállapíttatik:
1. § A türelmi adó megszüntettetik.
2. § A zsidók a Magyar Korona országaiban a többi nem nemest megillető polgári jogok részesévé tétetnek.”

(Megjegyzéseim ehhez: Az izraelita vallás recepciójáról csak 1895-ben született döntés: az 1895. XLII. tc. A türelmi adót V. Ferdinánd 1846. évi július 27-i kelt rendeletével törölte el, a polgári jogegyenlőség pedig 1867-ben lett törvénybe iktatva.)

Ezt a törvényjavaslatot a főrendi ház nem fogadta el, ezért az alsóház az alábbi törvényszöveget dolgozta ki, és küldte 1840. április 6-án a főtáblának:

1. § A türelmi adó megszüntettetik.
2. § A zsidók az ország minden részében és vidékén, valamint a városok minden részén korlátozás nélkül lakhatnak.
3. § Megengedtetik nekik, hogy nemesi birtokokat béreljenek, és hogy nem csak urbáriális földet, hanem a szabad királyi városok minden városrészében örök tulajdonba telkeket vásároljanak.
4. § A vallásuk miatt semmilyen indokkal nem akadályoztathatnak abban, hogy gyárakat alapítsanak, vagy a kézműves mesterségüket űzzék, vagy hogy kereskedelemmel foglalkozzanak. Az általuk eddig űzött tudományokat és művészeteket ezentúl is űzhetik.
5. § A más országokból bevándorló zsidóknak bizonyítaniuk kell, hogy vagy rendelkeznek 1000 Váltóforinttal, vagy hogy képesek egy tudomány, művészet, vagy kézműves-mesterség révén magukat fenntartani
6. § Minden ezzel ellentétes törvény, szokás, rendelet és határozat megszüntettetik.”

Júda Leib Löw könyvének egyik idézett részlete.

Júda Leib Löw könyvének egyik idézett részlete.

Az 1840. május 10-én kelt királyi rezolúció a felterjesztett törvényjavaslat helyett egy másikat küldött vissza Pozsonyba. Löw szerint a nemesség emancipációt támogató tagjai csalódottan fogadták az udvar szövegváltozatát. Több küldött azon a véleményen volt, hogy ezt a leiratot tegyék ad acta, mivel ez “gúnyt űz az évszázad szelleméből”. Mások azt javasolták, előbb kérdezzék meg  erről a zsidókat.
Pozsonyban ekkor azonban csak a helyi elöljáró, M. H. Singer, tartózkodott, a hazai zsidóság más reprezentánsai nem. Singer azonnal üzent az éppen Bécsben tartózkodó sógorának, Hermann Löwynek, aki a pesti község elöljárósági tagja (parnasz) volt. Lőwy a Preßgasseban az Oppenheimer családnál lakott. Löwy talmudtudós lévén szívesen beszélgetett szobaszomszédjával, az itt hivatkozott szerzőnkkel, Júda Leib Löwvel, aki ekkor a bécsi egyetemen tanult. Löwy tudta, hogy a pesti elnök (rásekol) Joseph Löbl Boskowitz is épp Bécsben van, ezért Löw kíséretében felkereste őt, és tájékoztatta a pozsonyi fejleményekről. Hajnalban mind a hárman már postakocsiban ültek és Pozsonyba tartottak. Ott megkapták a törvénytervezet latin nyelvű szövegét, amit Löw Singer lakásán fordított németre. Ugyancsak ő javasolta a pesti izraelita képviselőknek, hogy fogadják el ezt a változatot, mivel bár a türelmi adót nem törli el, és nem biztosítja a jogegyenlőséget, de megnyitja az izraeliták előtt a szabad királyi városokat. Ezt az indoklást Boskowitz, Löwy és Singer is elfogadta, így a rendek képviselői május 12-én megszavazták a 1840. évi XXIX. törvénycikket a zsidókról:

“Addig is, mig a zsidók állapotjáról a törvény bővebben rendelkezik, ez úttal határoztatik:

1. § Mindazon zsidók, kik az Országban vagy kapcsolt Részekben születtek, valamint szinte azok is, kik az itteni lakásra törvényes úton engedelmet nyertek, ha ellenök erkölcsi magaviseletök tekintetéből bebizonyított alapos kifogás nincsen, az egész Országban és kapcsolt Részekben akárhol szabadon lakhatnak, – kivévén egyedül az 1791-dik esztendei XXXVIII. törvénycikkelyben említett bánya-városokat s azon helyeket, mellyekből a bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak.
2. § A fenálló feltételek mellett gyárokat a zsidók is állíthatnak, kereskedést és mesterségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével is üzhetnek, s ifjaikat ezekben taníthatják, – azon tudományokat pedig és szép mesterségeket, miknek gyakorlatában eddig is voltak, ezután is gyakorolhatják.
3. § Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek; – továbbá kötelesek
4. § Minden okleveleket és szerződéseket a hazában és a kapcsolt részekben divatozó élőnyelven szerkeztetni.
5. § A mennyiben az izraeliták polgári telkeknek (fundus) szabad szerezhetése gyakorlatában lennének, az illy városokban ezen gyakorlat jövendőre nézve is megállapíttatik.
6. § Minden ezen törvénynyel ellenkező törvény, szokás, rendelet vagy határozat eltörültetik és megszüntetik.”

(Forrás: www.1000ev.hu)

Read Full Post »