Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2015. április

kipa1Pécs város tanácsa továbbította a pécsi izraelita község előző bejegyzésben ismertetett felajánlását, hogy egyenjogú tagként jelentkeznének a nemzetőrségbe. A “polgári ör hadak” kapitányai Nagy Imre “Ör hadi ügyvéd” által írásban küldték meg állásfoglalásukat a kérdésben. Íme az előzmények ismeretében cseppet sem meglepő válasz:

“Tekintetes Tanács!

A  Polgár mesteri hivatal által ama föl világosítás kívántatván, hogy valjon a’ fegyveres ‘s dísz ruhás polgári őr hadak kebelükbe Sidokat be ‘s föl venni akarnak-e? ennek folytán jelentjük: miként a’ magyar gyalog ismét a’ vadász polgári ör hadak f. e. Június 22-én ez eránt megkérdeztetvén egyhangúlag ‘s köz-akarattal nyilatkosztatták, hogy ök örhadak tagjai közé nem kívánnak Sidókat be ‘s föl venni. Midőn ez eránti jelentésünket tennők, vagyunk Pécsett Junius hó 23-án 1848 eszt.

A’ Tekéntetes Tanátsnak

alázatos szolgái
Obadich Josef  jelessen a’ polgári
ör hadak ör Nagya
Berger Károly, a’ Magyar
gyalog po. ismét
Vindisch Ferenc, a’ Vadász
polgári ör hadak Kapitányai.”

Forrás: Pécs Város Tanácsának 1848. évi jegyzőkönyvei. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára.IMG_3682

Reklámok

Read Full Post »

kipa1A pécsi zsidó közösség a városból történt kiutasítása, majd kényszerű visszafogadása után hamarosan tanújelét adta annak, hogy a haza védelme érdekében ő is kész anyagi- és véráldozatot hozni.
Az ezzel kapcsolatos felajánlását 1848 június végén német nyelven írta, melyet a saját fordításomban közlök. A zsidókkal korábban már tudatták, hogy nem lehetnek nemzetőrök – erre van utalás a levélben.
Az eredeti dokumentum megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

 “Tekintetes Tanács!
Tisztelt Polgárság!

 A lapokban megjelent miniszteri rendeletekből minden honfiú szívét megérintette, hogy a haza veszélyben van és megvédéséhez minden magyar hazafit felszólítottak.
Ennek kapcsán felmerült néhány helyi polgárban a kérdés, hogy vajon a helyi izraelita lakosság, akit eddig kizártak a nemzetőrségből, a határok elrendelt védelmében személyesen részt vesz-e?
Az itteni izraelita lakosság képviselői útján erre azt nyilatkozza, hogy a többi harcra fogható lakoshoz mért számaránya szerint kész annak rendje s módja szerint velük és köztük harcolni, valamint a hazát minden rendelkezésékre álló erővel, javaikkal és vérükkel megvédeni.
Kijelentjük, de egyúttal kérjük: ezt a felajánlásunkat a haza oltárán hozott teljesen hazafiúi áldozatnak fogadják és tekintsék, ne pedig furakodásnak és tolakodásnak, azzal, hogy amennyiben a többi ünnepélyesen kivonuló más vallású nemzetőrség ezt a felajánlást nem egyhangúan és testvériesen fogadná, úgy azt, ha vérző szívvel is, de vissza fogjuk vonni.
A Tekintetes Tanács méltóztasson ezt jegyzőkönyvbe vetetni és az érintett nemzetőr századok véleményét ezzel kapcsolatban megkérdezni, valamint bennünket kegyesen értesíteni.

a Tekintetes Tanács
és a tisztelt Polgárság

legalázatosabb szolgái
a helyi izraelita lakosság
képviselői

Pécs, 1848. június 19.”

Read Full Post »

kipa1Ebben a bejegyzésben folytatom az 1848-as pécsi események zsidóságot érintő részleteinek az ismertetését. Alább a városi tanács jegyzőkönyvének egy szakaszát közlöm az április 7-i ülésről, melynek egyik témája a “zsidóügy” kezelésével kapcsolatos országos rendelet ismertetése volt.
Az eredeti dokumentum megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

“A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány folyó évi Április 3-áról a’ haza némelly városaiban a’ moses vallásu lakosok ellen mutatkozott türelmetlen és erőszakos mozgalmak letsillapítása tárgyában a hatósági Elnök Urakhoz menesztelt rendelményében: nehogy az eddigi békés átalakulásunk tiszta dicsősége jogellenes mozgalmak által homályosíttassék be most, midőn az izraelitákra nézve nem is új politikai jogok adása forog fenn, hanem csupán, hogy a legközelebbi országgyűlésen meghozandó rendeletig már megnyert törvényes jogaikban ne háboríttassanak, az illető Elnököket figyelmeztetve, nekik következők tétetnek kötelességükké:
1-ször Oda munkálódjanak, hogy a zsidók elleni ellenszenv is hazánk e új napjaiban sírba szállt olly sok előítéletekkel együtt elenyésztetvén, a’ törvények oltalmazó erejét ők is érezhessék.
2-szor Miután vagyoni és személybiztonsága mindenkinek a törvények paizsa alá van helyezve, eszközöltessék, hogy az senki által meg ne sértessék; minden, ki e’ részben magát bűnössé teszi, az okozandó kárért egész vagyonának értékéig felelőssé tétetvén.
3-szor Miután a’ nemzet legnagyobb kincse a’ szabadság fenn nem állhat ott, hol a jogok költsönösen tiszteletben nem állanak: a’ rend, csend és törvényeknek fenntartását azoknak egyedüli megdönthetetlen támasza, a nemzetőrség által eszközöljék, mindannyiszor, amennyiszer azok ellen tettleges mozgalmak mutatkoznak, – a sorkatonaságot csak ott és annyira lehet egyedül védőleg alkalmazandván, hol egyenesen a személy és vagyonbátorság támadtatik meg.
4-szer Egyszersmind az Izraelitákat is komolyan figyelmeztessék, hogy jelen körülményekben mindent elkerüljenek, mi által maguk ellen ingerültséget okozhatnának.”

A tanács a jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a rendeletet tudomásul vette.

Read Full Post »

Pécs szabad kir. város tekintetes Tanácsának

A pécsi izraeliták és keresztények 1848-as tavaszi feszült viszonyát egy korábbi bejegyzésben már bemutattam, és közzétettem annak a plakátnak a szövegét is, amelyben a helyi zsidók a keresztény lakosokhoz irgalomért könyörögtek. Ebben a bejegyzésben saját fordításomban közlöm az izraelita elöljáróságnak a Városi Tanácshoz írt levelét, miután az két napos határidővel kiutasított minden zsidót Pécsről.
Némi magyarázat a levél három pontjához:
b) Helyi hitelintézetek híján a polgárok “keresztül-kasul” kölcsönöztek pénzt egymásnak. Pl. a hitközség is egy keresztény nőtől felvett hitelből fizette ki a zsinagógának szánt lakóház vételárát, de az Árvapénztár is nyújtott kölcsönt – zsidóknak is. A hitközség figyelmeztetése: gyors kiutasításunk esetén ezeket a hiteleket nem tudjuk már visszafizetni, így ezeket az összegeket a hitelnyújtók elvesztik.
c) Többen a hitel fedezetéül valamilyen ingóságukat adták át a kölcsönt nyújtónak. Így zsidóknál is voltak keresztény  tulajdont képző zálogtárgyak. Ha a közösen megállapított határidőig az adós nem fizette vissza a pénzt, a hitelező a nála lévő zálogot a városi hatóság útján elárvereztethette, és így jutott a pénzéhez. A hitközség figyelmeztetése gyors kiutasításunk esetén a nálunk zálogban lévő ingóságokat a keresztény tulajdonosok már nem kaphatják vissza.
f) A kiutasítás hírére többen, akik zsidóknak tartoztak,  fizetésképtelenséget jelentettek, így akarták elkerülni a kölcsön visszafizetését. Tudták, hogy 48 óra alatt a hatóság nem tudja lefolytatni a nem fizető adósok esetén szokásos eljárást, és így megszabadulhattak volna ettől a terhüktől.
Az eredeti német nyelvű dokumentum megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.

 “Tekintetes Tanács! Mélyen tisztelt Választmány! Nemes lelkű keresztény Polgárok!

Miközben az e hó 15-én Pest fővárosból Magyarország hazafiaihoz intézett kiáltvány a Szabadság, az Egység és az Egyenlőség jelszavaival az ország minden lakosát lelkesedéssel és szeretettel örvendeztette meg, a helyi izraelita lakosok annál váratlanabbnak, fájdalmasabbnak és szomorúbbnak érzik a polgárságnak a Tekintetes Tanács által ma kimondott kárhoztató ítéletét, mely szerint az helyi izraelitáknak minden vagyonukkal két! napon belül e várost el kell hagyniuk.
Az ártatlanul porba taposott hittestvéreinek ez a több mint nyomasztó helyzete minden emberi módon érző polgárnak, és még sokkal inkább a keresztényi módon érző és keresztényi módon hívő polgárnak meg kell érintse a szívét, és erre támaszkodva újra bátorkodunk kérni, hogy a Tekintetes Tanács és a nemes lelkű Polgárság a legalázatosabb kéréseinkre legyen tekintettel:
a) hogy az árukban és terményekben lévő vagyonunkat ilyen rövid határidővel nem lehet elszállítani.
b) hogy itt jelentős aktív adósságunk van, amely ezzel a határidővel nehezen behajtható.
c) hogy idegen javakkal is rendelkezünk, amelyek keresztény tulajdont képeznek.
d) hogy családjaink közül néhányban ártatlan gyermekek betegágyban fekszenek, akik számára az utazás igazolhatatlan módon a halálukat jelentené.
e) hogy még nincs menedékünk, ahol magunkat és javainkat biztonságba helyezhetnénk.
f) Sajnos már ma, a szomorú határozat nyilvánosságra hozása után, az utca népétől fizetésképtelen személyekről értesültünk.
Kérjük ezért a nemes lelkű Hatóságot és Polgárságot, hogy a város elhagyásának határidejét hosszabbítsa meg számunkra, és személyünket, valamint javainkat annál is inkább biztosabban védje és óvja meg, mert otthonainkat nem törvénytelen módon, hanem a fő- és legfelsőbb hatóságok révén kaptuk és szereztük meg.

Bizalommal eltelve várjuk jóindulatú válaszukat és maradunk legalázatosabban

Minden helyi izraelita nevében
a helyi izr. Előljáróság

Pécs, 1848. március 27-én.”

A kérelem utolsó sorai.

A kérelem utolsó sorai.

Read Full Post »

A Janus Pannonius Múzeum
tisztelettel meghívja Önt
2015. április 9-én, csütörtökön, 17 órára

Kőbányai János, író
(a Múlt és Jövő folyóirat és könyvkiadó vezetője,
PhD.  Héber Egyetem, Jeruzsálem)
„Ámos Imre: Az apokalipszis képköltője”
című előadására
és az Ámos Imre művei alapján készült hasonló című film vetítésére.

a Modern Magyar Képtár előadótermébe.
(Pécs, Papnövelde u. 5.)

amos

Read Full Post »