Pécs szabad kir. város tekintetes Tanácsának
A pécsi izraeliták és keresztények 1848-as tavaszi feszült viszonyát egy korábbi bejegyzésben már bemutattam, és közzétettem annak a plakátnak a szövegét is, amelyben a helyi zsidók a keresztény lakosokhoz irgalomért könyörögtek. Ebben a bejegyzésben saját fordításomban közlöm az izraelita elöljáróságnak a Városi Tanácshoz írt levelét, miután az két napos határidővel kiutasított minden zsidót Pécsről.
Némi magyarázat a levél három pontjához:
b) Helyi hitelintézetek híján a polgárok “keresztül-kasul” kölcsönöztek pénzt egymásnak. Pl. a hitközség is egy keresztény nőtől felvett hitelből fizette ki a zsinagógának szánt lakóház vételárát, de az Árvapénztár is nyújtott kölcsönt – zsidóknak is. A hitközség figyelmeztetése: gyors kiutasításunk esetén ezeket a hiteleket nem tudjuk már visszafizetni, így ezeket az összegeket a hitelnyújtók elvesztik.
c) Többen a hitel fedezetéül valamilyen ingóságukat adták át a kölcsönt nyújtónak. Így zsidóknál is voltak keresztény tulajdont képző zálogtárgyak. Ha a közösen megállapított határidőig az adós nem fizette vissza a pénzt, a hitelező a nála lévő zálogot a városi hatóság útján elárvereztethette, és így jutott a pénzéhez. A hitközség figyelmeztetése gyors kiutasításunk esetén a nálunk zálogban lévő ingóságokat a keresztény tulajdonosok már nem kaphatják vissza.
f) A kiutasítás hírére többen, akik zsidóknak tartoztak, fizetésképtelenséget jelentettek, így akarták elkerülni a kölcsön visszafizetését. Tudták, hogy 48 óra alatt a hatóság nem tudja lefolytatni a nem fizető adósok esetén szokásos eljárást, és így megszabadulhattak volna ettől a terhüktől.
Az eredeti német nyelvű dokumentum megtalálható a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában.
“Tekintetes Tanács! Mélyen tisztelt Választmány! Nemes lelkű keresztény Polgárok!
Miközben az e hó 15-én Pest fővárosból Magyarország hazafiaihoz intézett kiáltvány a Szabadság, az Egység és az Egyenlőség jelszavaival az ország minden lakosát lelkesedéssel és szeretettel örvendeztette meg, a helyi izraelita lakosok annál váratlanabbnak, fájdalmasabbnak és szomorúbbnak érzik a polgárságnak a Tekintetes Tanács által ma kimondott kárhoztató ítéletét, mely szerint az helyi izraelitáknak minden vagyonukkal két! napon belül e várost el kell hagyniuk.
Az ártatlanul porba taposott hittestvéreinek ez a több mint nyomasztó helyzete minden emberi módon érző polgárnak, és még sokkal inkább a keresztényi módon érző és keresztényi módon hívő polgárnak meg kell érintse a szívét, és erre támaszkodva újra bátorkodunk kérni, hogy a Tekintetes Tanács és a nemes lelkű Polgárság a legalázatosabb kéréseinkre legyen tekintettel:
a) hogy az árukban és terményekben lévő vagyonunkat ilyen rövid határidővel nem lehet elszállítani.
b) hogy itt jelentős aktív adósságunk van, amely ezzel a határidővel nehezen behajtható.
c) hogy idegen javakkal is rendelkezünk, amelyek keresztény tulajdont képeznek.
d) hogy családjaink közül néhányban ártatlan gyermekek betegágyban fekszenek, akik számára az utazás igazolhatatlan módon a halálukat jelentené.
e) hogy még nincs menedékünk, ahol magunkat és javainkat biztonságba helyezhetnénk.
f) Sajnos már ma, a szomorú határozat nyilvánosságra hozása után, az utca népétől fizetésképtelen személyekről értesültünk.
Kérjük ezért a nemes lelkű Hatóságot és Polgárságot, hogy a város elhagyásának határidejét hosszabbítsa meg számunkra, és személyünket, valamint javainkat annál is inkább biztosabban védje és óvja meg, mert otthonainkat nem törvénytelen módon, hanem a fő- és legfelsőbb hatóságok révén kaptuk és szereztük meg.
Bizalommal eltelve várjuk jóindulatú válaszukat és maradunk legalázatosabban
Minden helyi izraelita nevében
a helyi izr. Előljáróság
Pécs, 1848. március 27-én.”
A kérelem utolsó sorai.
Read Full Post »