A pécsi Izraelita Jótékony Nőegylet II.

A pécsi Izraelita Jótékony Nőegylet áldásos tevékenységét egy korábbi bejegyzésben már összefoglaltam. Ma bepillantunk  az 1895. július 17-én tartott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvébe, hogy konkrét példán lássuk, mire fordította az egyesület az előző évi bevételeit.
Az egyesület vezetősége nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a jegyzőkönyveiket és minden hivatalos megnyilvánulásukat ne németül, hanem magyarul írják.

A közgyűlésen jelen voltak: Schwabach Róza, Krausz Klementin, Guttmann Regina, Tauszig Ilka, csepregi Schapringer Hedvig, Grünhut Adél, Dr. Tolnai Vilmosné, Tausz Vilmosné, Glets Betti, Reich Hermin, Spitzer Ádámné, Jakabovits Adolfné, Eisner Ernesztin, Braun Gáborné, Deutsch Lipótné, Jakabovits Benőné, Dr. Krausz Jenőné, Pollák Sománé, Laschitz Adolfné, Reif Lajosné, Justus Miksáné, jánosi Engel Gyuláné, Steinberger Jakabné, Engel Berta, Dr. Perls Árminné, Hirschfeld Sománé, Telegdi Árminné, Fekete Józsefné, Dr. Stein Henrikné.
Weiller Sarolta elnök a következő jelentést terjesztette elő:
“Tisztelt Közgyűlés!
Az izr. nőegylet a lefolyt évi működéséről beszámolva örömmel jelentheti, hogy működésében a tagok fokozott támogatására és buzgó kitartó közreműködésére talált, s csakis eme kiváló áldozatkészségnek, mely minden adott alkalommal nyilatkozik meg, köszönheti, hogy oly fényes eredményekről számolhat be.”
Az 1894. évben Bevételek

1893. évi pénztári maradvány	1.024,22
Szelvények  és kamatok	265,35
Évi tagsági díj	1.197,50
Alapító  ”     “	100,00
Templomi és egyéb adományok	286,93
(olvashatatlan)	195.00
Mulatságok jövedelme	1.424,91
Esküvők	282,65
Felvett betét	600.00
Egy darab kisorsolt értékpapír válts.	500.00
	5.862,56

Az 1894. évi kiadások

Read Full Post »

A pécsi Izraelita Jótékony Nőegylet – I.

Ráhel

A szeretet és irgalom gyakorlása, beleértve a szegényekről való gondoskodást, tórai parancs. Ezért a zsidó közösségekben kialakultak azok az intézmények, amelyek feladatai között megtalálható a jótékonykodás, a szegényeken és elesetteken való segítés. A pécsi izraelita nőegylet 1869-ben alakult meg. Ebben bizonyára szerepet játszott a kor divatja is, a nőegyletek tömeges megalakulása. Az egylet alapszabálya hangsúlyozta a felekezeti jelleget: az izraelita felekezethez tartozók támogatást tűzte ki célul, rendes tag csak zsidó nő lehetett és az esetleges feloszlás esetén a vagyon a hitközségre szállt. Az alapszabály a támogatandó szegények köréből külön kiemelte a nőket, az özvegyeket, a gyermekágyasokat, a keresőképteleneket és a szegény sorsú lányok kiházasítását.

Sára

A férfiak csak pártoló tagok lehettek, nem folyhattak bele az egylet tevékenységét érintő döntésekbe.
A taglétszám a 19. század végére elérte a 300 főt.
A bevételek a tagdíjból, saját szer- vezésű rendezvények bevételeiből, és különböző alkalmak kapcsán szervezett adománygyűjtésből tevődtek össze. A befolyt összegnek csak egy részét fordították közvetlenül segélyre, a kisebb hányadot az alaptőkéhez tették, és szükség esetén felhasználták a kamatokat.
A nőegylet 1917-ben már 32 egyéni alapítványt kezelt, melyek kedvezményezetti körét az alapítványtevők írásban rögzítették.
A nőegylet lehetőséget teremtett arra, hogy a zsidó nők kiléphessenek a családból a közélet terére. Rendezvényei és társadalmi kapcsolatai révén pedig egyfajta közvetítő szerepet vállalhatott fel a helyi zsidó és nem zsidó városlakók között.

A bejegyzés forrása: Radnóti Ilona: A pécsi Izraelita Jótékonysági Nőegylet a dualizmus korában, In: Pécsi Szemle 2005. tavasz, 57-69. oldal

Forrás: Pécs szab. kir. város és Baranya megye címtára, Pécs, 1909

Read Full Post »