Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. augusztus

nevekA pécsi Pro Pannonia Kiadói Alapítvány gondozásban a pécsi zsidó közösség elpusztításának 70. évfordulója alkalmából nemrég egy kötet jelent meg ’„Elköltözött” szomszédaink’ címen. A szerző korabeli források alapján felrajzolta a pécsi zsidó közösség 1944-es lakás- és üzlettopográfiáját. E bejegyzésben erről  a könyvről tudhatók meg részletek.
„Az e könyv lapjain »elköltözöttek« közül néhányan a rokonaim, nagyszüleim voltak. Egykori házuk előtt, a Munkácsy Mihály u. 5. előtt »botlatókő« jelöli meg, itt élt Böhm Jenő, anyai nagyapám és az egész Böhm család. (…) A Lánc utca 15. sz. házban e könyv adatai szerint Stark Tibor, apám élt első feleségével, kisfiával, és pár házzal arrébb a Stark család, a nagyszülőkkel, rokonokkal. Ők is »elköltöztek«, és soha vissza nem tértek. Ez a ház már a régi helyén nem található, virtuálissá vált, ott is csak egy »botlatókő« emlékeztet 1887-ben született nagyapámra, Stark Károlyra. (…) A dokumentumok és a térképek érzékelhetővé teszik egyszer volt jelenlétüket Pécs városában, és felerősítik bennem fájdalmas hiányuk érzetét. Vagyunk még néhányan, egyre kevesebben, akik izgatottan lapozzák fel majd e könyvet, keresve családjaink egykori életének helyét, nyomait.”
(Részlet Dr. Stark Andrásnak, a Pécsi Zsidó Hitközség alelnöknek előszavából)

Tartalomjegyzék

Előszó (Dr. Stark András)
Bevezető
Időrendi áttekintés – Pécs, 1944. március – december
A lakástopográfia főbb forrásai
Az 1944-ben „elköltözött” szomszédok
A pécsi lakásínség „megoldása”
Az üzlet- és üzemtopográfia forrásai
Pécsi zsidó kereskedők, vállalkozók, iparosok
A zsidó tulajdonú üzletek és vállalkozások sorsa
Üzletvezetői kinevezések
Üzletigénylések
Az árukészletek
Pécsi zsidó orvosok és ügyvédek
Pécs 1944-es és 2014-es utcaneveinek megfeleltetése
Felhasznált irodalom

További információk a kötetről: www.propannonia.hu

A 160 oldalas kötet bolti ára 1750.- Ft. Megrendelhető a kiadónál is.

elköltözött

Reklámok

Read Full Post »

ZS1Sztójay-kormány első zsidóellenes rendeleteinek megjelenésével egy időben a lakosság bizonyos rétegei  már kinézték, mi is hiányzik nekik még a boldogsághoz, vagy a boldoguláshoz a zsidók ingó és ingatlan vagyonából. A helyi hatóságokra nagy nyomás nehezedett, mivel nagyon sok kérelem érkezett különböző zsidó tulajdonú vagyonelemek megszerzése érdekében, ugyanakkor kormányzati rendelkezés ezek sorsáról július második feléig nem született.
Az alábbiakban e témakörbe tartozó három “lájtosabb” levelet közlök, az eredeti iratok helyesírását messzemenően megtartva. A következő bejegyzések szövegközléseiből kiderül majd, hogy nehéz olyan dolgot megnevezni, amire ne lett volna igény. Az eredeti források a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában találhatók.

──────────

“Pécsi járás főszolgabírájától

Tárgy: Pattantyús József gyódi lakos kérelme traktor kiutalása iránt
Mell: 1 drb.

 

F ő i s p á n   Ú r n a k !
mint közellátási kormánybiztos

Kérelmet pártoló véleménnyel felterjesztem.

A kérvényben előadottakból kitűnőleg feltételezhető, hogy a traktortulajdonos zsidó e mezőgazdasági gépet azért szerelte szét, hogy az mezőgazdasági munkák elvégzésre rendelkezésre ne állhasson.

Pécs, 1944. május hó 16-án.

[olvashatatlan aláírás]
Főszolgabíró”

A főispáni hivatal a kérvényt 1944 május 20-án „illetékes intézkedés végett” megküldte a pécsi polgármesteri hivatalba. Dr. Várnagy Elemér tanácsnok július 10-i keltezéssel az alábbi határozatot hozta az ügyben: „Beadványára értesítem Pattantyús József gyódi lakost, hogy a kérelmet teljesíteni nem áll módomban, mert a jelenleg érvényben lévő jogszabályok a zár alá vett zsidó ingóságoknak magántulajdonba juttatását nem teszik lehetővé. A kért traktort a folyó idényre ideiglenesen bérbe adni sem áll módomban, mivel azt jelenleg már más béreli.”

 ──────────

“Méltóságos Polgármester Úr!

Alulírott  C s é m i   F e r e n c  pécsi, I. Ferenc József u. 1. sz. alatti lakos, banktisztviselő, tisztelettel bejelentem, hogy ez ideig albérleti szobában laktam özv. Weiler Mórné, volt I. Ferenc József u. 1. sz. alatti lakosnál, s az elkülönített részbe[1] történt elköltözésük következtében lakásuk egyik szobájában lakom.

            Jogaim megóvása céljából tisztelettel bejelentem, hogy a szobában lévő bútorok a saját tulajdonomat képezik, ami még 1942. év május hónapjában jutott birtokomba. 1942. év május hónapjában alakulatommal az orosz harctérre kerültem, s ebben az időben volt lakásadóm, özv. Weiler Mórné, megszorult anyagi helyzetben lévén az egyik szobájában lévő bútort, ami jelenleg is a tulajdonomban van – eladta nekem oly módon, hogy akkor átadtam P 1000 (egyezer) Pengőt, míg a hátralékos P 2000 (kettőezer) Pengőt oly módon törlesztettem, hogy a harctéri szolgálatom ideje alatt a frontról hazaküldött pénzeket Weiler Márta címére küldtem a Takarékosság hitelszervezetbe, másrészt pedig a Délmagyarországi Kereskedelmi Bank r.t. -tól távollétem alatti járandóságomat Weiler Margit vette fel és fordította törlesztésre.

            Amidőn ezt bejelentem, tisztelettel közlöm, erről tudott dr. Simonfai-Kremmer László pécsi I. Ferenc József u. 5. sz. alatti lakos, valamint Jakab Sándor MÁV főmérnök, Pécs, MÁV Üzletvezetőség, is.

            Túloldali bejelentésem a következő bútordarabokra terjed ki:

1 (Egy) db fehér ruhásszekrény

1 (Egy) db rekamié

1 (Egy) db bőrdíván

1 (Egy) db íróasztal

2 (Kettő) db bőrfotőj

1 (Egy) db kis gömbölyű bőrszék

1 (Egy) db könyvszekrény, alul üres

1 (Egy) db bőrbevonású karosszék

1 (Egy) db dohányzó asztal

1 (Egy) db gömbölyű állvány

1 (Egy) db írógépasztal

1 (Egy) db asztali villanylámpa

1 (Egy) db ébenfa virágállvány

9 (Kilenc) db festmény és kézimunka rámával

             Tekintettel a közeli elhurcolkodási határidőre, mély tisztelettel kérem Méltóságodat, méltóztassék a fentiek alapján a vizsgálatot megejteni, s annak alapján a bútorok elszállítására az engedélyt kiadni.[2]

            Bátor vagyok még felhozni, hogy 11 hónapig teljesítettem frontszolgálatot, amiből hat hónap a Don mellékére esik, a többi pedig a fel- és visszavonulásra, s amennyiben Méltóságod döntése mégis úgy szólna, hogy nem vihetem magammal bútoraimat, mindaz veszendőbe megy, amit az orosz harctérről hazaküldtem, valamint a polgári munkahelyemen kifizetésre került. De ettől eltekintve nekem a bútor az érték, amit ma nem tudnék beszerezni, s amennyiben megkapom az általam igényelt özv. Halász Jánosné, Pécs, Rákóczi u. 13/b. sz. alatti lakos tulajdonában lévő garcon lakást, akkor kénytelen lennék arról is lemondani bútor hiányában.

             Abban a reményben, hogy 11 havi frontszolgálatom a lakásigénylés elbírálásánál előnyt jelent majd, a magam részére nem is néztem máshol lakást.

Kérem Méltóságod szíves jóindulatú pártfogását, és az elviteli engedély kiadását.

             Pécs, 1944. május 26.                                                Teljes tisztelettel:

Csémi Ferenc”

Várnagy tanácsnok a július 15-én kelt határozatban a kérelmet elintézés céljából a Pénzügyigazgatósághoz áttette. Az 1600/1944. M. E. számú rendelet csak az 1944. március 22. utáni – tehát a Sztójay-kormány megalakulása után létrejött –  adásvételi szerződéseket tekintette semmisnek.

polgármesteri-iratok6-004

 ──────────

“Pécs szabad királyi város Polgármesteri Hivatala

 

            Alulírott tisztelettel bejelentem, hogy a Schmidt ecetgyáros Szigeti(országút) utcai lakos birtokában levő Puch gyártmányú szabadonfutó kerékpárra az igényemet ezennel tisztelettel bejelentem, bárkinél és bárhol is van az jelenleg. Tőlem a szüleim Pécs Vilmos u. 24. sz. [háza] alól 1914 őszén egy fiatalkorú bányász ellopta, s én mint sebesült katona u.ez év novemberében Pécsre kerültem, s mikor az esetről értesültem, a rendőrségnek az esetet azonnal bejelentettem, de az nem került meg akkor. 1923[-ban], vagy 1924-ben én a kerékpárt megtaláltam, a rendőrség le is foglalta, de mert a bíróság végzésbe kimondta, hogy az ügy elévült, így azt nekem vissza nem ítélte, hiába hivatkoztam [arra], hogy sebesült voltam, majd újra a frontra mentem, fogságban voltam, stb., nem járhattam utána, minden hiába volt. Most mivel a zsidóktól úgy is mindent elvettek, és így az orgazda Dréher Károly volt műszerész u.csak Szigetiországút-i lakos (1934-ben) ki az éntőlem ellopott kerékpárt a tolvajtól megvette és Schmidt-nek eladta, akkor büntetlenül menekült, de ma reményem van, hogy a jogos tulajdonomat habár 30 év múlva is, de visszakapom, még ha ócska vas alakjában is.

            Felkérem öcsémet Fitos Lajos Kémes-i lakos borbélyt, hogy a Hivatalnál érdeklődjön ez ügyben.

Tiszalök, 1944. évi július hó 17-én.

alázatos tisztelettel
Fitos József”

Dr. Horváth tanácsnok 1944. július 27-én kelt határozata szerint a kérelemben „olyan vagyonjogi kérdés megállapításáról van szó, mely a közigazgatósági hatóságok hatáskörébe nem tartozik”, és ezért azt a hatóság tárgyalás alá nem veheti.

polgármesteri-iratok4-024

 ──────────

[1] Az “elkülönített rész” a gettó volt.

[2] Az említett „elhurcolkodási határidő” a levélíró által igényelt zsidó tulajdonú lakásba költözésre vonatkozik.

Read Full Post »

ZS1Ebben az bejegyzésben egy újabb kordokumentum olvasható a zsidó tulajdonú ingóságokkal kapcsolatban.  A levelet dr. Zala J. Béla a pécsi polgármesteri hivatal Népjóléti és közigazgatási ügyosztályának I. osztályú aljegyzője írta dr. Esztergár Lajos polgármesternek.
Mielőtt közlöm a dokumentumot, álljon itt pár sor a benne említett Harmat családról. A családfőt, Harmat Miksát, a német megszállás után letartóztatták és internálták. Felesége, fia és fitestvére sorsáról a helyi napilap, a Dunántúl, közölte az alábbi szövegű írást 1944. májusában: „Hármas öngyilkosság. Megmérgezte magát, sógornőjét és annak fiát Harmat Adolf pécsi fogorvos.
Pécs, jún. 12. – A Király utca 31. számú házban lakott dr. Harmat Adolf 51 éves fogorvos, valamint sógornője, Harmat Miksáné Réti Magdolna 42 éves asszony Iván János nevű fiával.
Dr. Harmat lakásának egy részét, mivel zsidónak számít, igénybe vették. A számukra meghagyott részben azután hétfő reggel családi dráma folyt le. A fogorvos több fiola morfiumot fecskendezett sógornőjébe, majd a kisfiúba, azonkívül nagyobb adag veronált is beadott nekik. Ezután saját magát mérgezte meg ugyancsak morfiummal és veronállal.
A méreg oly nagy mennyiségű volt, hogy Harmat Iván Jánost pár percen belül megölte és dr. Harmatot, valamint sógornőjét is életveszélyes állapotban szállították a klinikára. Dr. Harmat még reggel szintén meghalt, sógornője életben maradásához nincs remény.
A vizsgálat során búcsúleveleket találtak lakásukon, amelyben bejelentik, hogy közös elhatározásból válnak meg az élettől, amelyet meguntak.Egy másik levélben az új lakónak adnak felvilágosítást, hogyan kezelje a gázt.
Halálba indulásuk előtt mindhárman levágták ruháikról a sárga csillagokat. Az orvosi rendelő berendezését, valamint bútoraikat hatósági zár alá vették.”

Az alábbi irat eredetije a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában található.

“P o l g á r m e s t e r   Ú r!

            Harmat Miksa, zsidó volt Király u. 31. szám alatti lakását a Polgármester Úr a m. kir. honvédség részére bocsájtotta rendelkezésére. A m. kir. pécsi honvéd állomásparancsnokság pedig ezen 4 szoba, előszoba, fürdőszoba, konyha és kamrából álló lakást Cserép Elemér m. kir. honvéd százados úrnak utalta ki.

            Zsidó lakásról lévén szó, az ingóságok számbavétele során felvett alapjelentésből kitűnőleg megállapítható, hogy a volt zsidó lakó bútorainak egy része a lakás elkülönített részében van elraktározva, ami azonban ott nem fért el, az a százados lakásában van.

            A kiküldött hatósági közeg útján az már napok óta több ízben felkértem a százados urat, hogy szíveskedjék az ő lakásában lévő ingóságokról egy leltárt adni, sőt felajánlottam, hogy a kiküldött hatósági közeg a leltárt elkészíti, csupán azt a szívességet tegye meg, hogy a nála lévő ingóságokat jelölje meg. Úgy a százados úr, mint a felesége ezen kérésünk teljesítését is megtagadták.

            Miután ilyképp a zsidó ingóságok számbavételét és annak az illetékes pénzügyi hatóságok részére leendő átadásának előkészítését illetően akadályok merültek fel, mély tisztelettel kérem a Polgármester Urat, szíveskedjék Cserép Elemér százados úr felettes parancsnokságánál közbenjárni, hogy a lakásában levő zsidó ingóságokra vonatkozó leltárt kettő példányban készítse el, vagy legalább egy megfelelő időpontban újból kiküldendő hatósági közegnek a szükséges adatokat a leltár egybeállítására vonatkozóan adja meg.

Teljes tisztelettel:

Pécs, 1944. július hó 23-án.

Zala
aljegyző”

Cserép Elemér elöljáróját írásban arról tájékoztatta, hogy a lakásában lévő zsidó ingóságokat május 25-én írásban bejelentette és a Pénzügyigazgatóságot is értesítette az ezekre vonatkozó vételi szándékáról. Állítása szerint vele hatósági közeg a leltározásról egyszer sem tárgyalt, csak a feleségével, aki nem kívánt közreműködni a leltározásban, mivel a három gyermeke teljesen leköti. Előzetes időpont-egyeztetés alapján azonban ő a leltározás lebonyolításához rendelkezésre áll. Ez augusztus végén megtörtént.

cserep-alairas

Read Full Post »

ZS1Ebben a bejegyzésben három további olyan 1944-es dokumentum olvasható, amelyben pécsiek nyilatkoznak arról, hogy kitől milyen ingóságot vettek át megőrzésre. E témához egy rövid bevezető az előző bejegyzésben olvasható. Az 1. irat eredetije a Pécsi Zsidó Hitközség irattárában, a 2. és 3. eredetije a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárban található.

 ──────────

I

Elismervény

Alulírott ezennel elismerem, hogy a mai napon Marton Pálnétól megőrzés végett a következő tárgyakat átvettem és azokat a Teréz u. 9. alatt[1] tárolom.

 1. Egy 6 db-ból álló szalongarnitúra.

2. Hat darab kép, nem márkás képek.

3. Néhány használt konyhaeszköz, gyúró tábla, szita, stb.

4. Két darab falióra.

5. Négy darab függöny két tartóval.

 

Pécs, 1944. május 11.

Előttünk mint tanúk:

Pichler Mária                                                                                Marton Pálné

Haller Ilona                                                                                  ifj. Reiter János

──────────

a

            Méltóságos Polgármester Úr!

         Tisztelettel bejelentem, hogy a zsidó gettó miatt a Vas Gereben 57. sz. lakásból a Perczel u. 32. I. 4. sz. lakásba költöztem át. A lakás előző bérlője Steiner Simon zsidó bérlő elköltözése után két drb. szekrényt hagyott itt a lakásban. Az egyik az előszobában van elhelyezve. Egyajtós beépített faliszekrény. A másik a fürdőszoba benyilójában elhelyezett kétajtós ruhaszekrény, a tetején elhelyezett felső építménnyel. Mindegyik matt csontszínre mázolva.

            Amíg a város elöljárósága másként nem intézkedik, illetve a fentnevezett bútordarabokat a lakásból hivatalosan el nem szállítja, ezeket a lakás tartozékának, vagyis állami vagyonnak tekintem, és akként használom, őrzöm.

            Hazafias tisztelettel

Pécs, 1944. május 24.

Nádor (Nyúl) István
kir. postatiszt

harctéri sebesülés és hadikórházi
felgyógyulás utáni eü. szabadságát
jelenleg otthon töltő zászlós

──────────

a

Polgármesteri Hivatalnak

                                                                                                                                             P é c s.

Pécs, 1944. júl. 17.

            Folyó év május 6-án Dr. Stark Endre volt zsidó ügyvéd Pécs, János u. 6. I. emeleti lakásába költözködtem. Május 21-én már bejelentettem, hogy a volt tulajdonos által itt visszahagyott bútorok közül az ő felkérésére miket vettem át megőrzésre.

            Ez ideig nem jelentettem be még az alábbi tárgyakat azért, mert az volt a meggyőződésem, hogy szorosan a lakás tartozékait képező tárgyakat nem kell bejelenteni. Miután felsőbb rendelkezést kaptam, hogy ezeket is csak jelentsem be, ezért azokat az alábbiakban sorolom fel:

  1. ) Egy drb. Köhler rendszerű beépített kályha. 2.) Kettő drb. cserépkályha. 3.) Egy drb. kevésbé használható konyhai tűzhely. 4.) Három drb. falra szerelt kisméretű fali lámpa. 5.) a fürdőszobában a falra szerelve egy kis méretű tükör, szappantartó, egy kis fali szekrény. 6.) Tíz ablakra való függönyvászon, amit a volt háztulajdonos átadott azzal, hogy az ablakokon levő most már gyenge vászonrolókat azzal cseréljem ki. A folyó évben ugyanis esedékes a vászonrolók kicserélése, mert a házban csak vászonrolók vannak felszerelve.

Hasonló bejelentést tettem a Pénzügyigazgatóságnak is.

vitéz Náray Jenő

náray

[1] Marton Pálnénak a Teréz u. 9. sz. alatt saját tulajdonú lakása volt.

Read Full Post »