Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2012. március

Pécs első újságja Pressfreie Flugblätter címmel 1848. április 5-én jelent meg először. Tulajdonosa és szerkesztője az eszéki származású zsidó, Ernst Adolf Neuwirth. A heti két, később három alkalommal megjelenő lap május 12-én már a Fünfkirchner Zeitung (Pécsi Újság) címet viselte, a hónap végétől Magyar Tárogató címen magyar nyelvű melléklete is volt. Kezdetben hetenként kétszer, július 1-től háromszor jelent meg. Jellasics horvát bán seregének Roth tábornok vezette hadteste szeptember végén bevonult Pécsre, Neuwirth előlük Pestre menekült, így a lap megszűnt.
1849. elején Pest első megszállásánál Windischgrätz elfogatta. A haditörvényszék előbb halálra, majd tizenöt évi várfogságra ítélte. Tíz esztendőt töltött az olmüci vár kazamata börtönében, és ebből négyet magánzárkában, ahol megtébolyodott. Szabadulása után a Verőcén élő bátyja vette magához és gondoskodott róla az 1890-es években bekövetkező haláláig.

Forrás: Szinnyei József: A magyar írók élete.
Online verzió: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html – Neuwirth E. Adolf címszó

Az újság megtalálható: Pécsi Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya, KJH Sz.Y.I. 15


Read Full Post »

Az egykori iskolaépület ma a Pécsi Zsidó Hitközség székhelye.

Az 1868-as Országos Zsidó Kongresszus több- sége elfogadta azt a ja- vaslatot, hogy a hitköz- ségek népiskolákat köte- lesek létesíteni. Ennek megfelelően Pécsett is feloszlatták a mintafőta- nodát és Ehrlich Ede főrabbi az elöljárósággal karöltve megkezdte az új izraelita népiskola meg- szervezését.
A régi főtanoda épületét eladták a városnak. Az új iskolaépület a hitközség székházának udvarán épült Lőwinger Izidor vállalkozó vezetése mellett. Az 1872-ben elkészült új intézmény mintegy 10.000 Ft költségbe került.
A hitközség a következő személyeket hívta meg az intézményébe tanítónak: Vessel Ábrahám, Grünwald Izsák, Strauszer Henrik, Klingenberg Jakab.
Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 24. old.

Read Full Post »

A Citrom utcai zsinagóga hamar szűknek bizonyult, ezért elodázhatatlanná vált egy új templom építése. Grün Zsigmond, Justus Lipót, Justus Jakab, Schapringer Joachim, Engel Adolf, Reinfeld Sándor, Blau Hermann, Krausz Ábraham, dr. Ulmann Mór és Trencsiner Joachim 1865-ben 14.050 Ft-ért megvették a belvárosban az ún.  Hertelen- dy-házat és a környező telkeket, összesen mintegy 900 négyszögöl területet, és felajánlották a hitközségnek az új zsinagóga építésére.
Erről a hitközség “konferenci- ájának” 1865. február 14-én kelt német nyelvű jegyzőköny- ve számol be, és arról is, hogy mindjárt bizottságot hoztak létre, melynek az volt a feladata, hogy “lelkiismeretesen” megállapítsa az ülőhelyek díját az új zsinagógában, ill. a régiben állandó hellyel rendelkezők “ülőhely átviteli” díját. A bizottság tagjai voltak: Engel Adolf, Grün Zsigmond, Krausz Simon, Trencsiner Joachim, Justus Lipót, Rothmüller József, Kaufer Dávid, Krausz Ábrahám, Dr. Ulmann Mór, Steiner Lipót, Kastel Salamon, Markus Dávid.
A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy e bizottság tagjainak fele a régi zsinagógában is állandó ülőhellyel rendelkezett. Ha összehasonlítjuk a fenti telekvásárlókat ezzel a névsorral, akkor nagy pontossággal kikövetkeztethető, hogy kik voltak azok a tehetős kebelbéli tagok, akik megtudták váltani az ülőhelyüket az első zsinagógában.
Döntés született arról is, hogy minden hitközségi tagot össze kell hívni az új zsinagóga építése ügyében, és a megjelenteknek a fenti bizottság előtt aláírásukkal kell megerősíteni, hogy támogatják az ügyet és elfogadják a bizottság által meghatározott ülőhely-díjakat.
Ezt az egyetértő nyilatkozatot 119-en írták alá, az akkori  hitközség háromnegyede. Így határozatot hoztak arról, hogy meg kell kezdeni az új templom építését. Erre megindult a tagok önkéntes jegyzése, amely 28.700 Ft-ot eredményezett. Imaszékekre 62.000 Ft jegyzés történt. A hitközség 45.000 Ft kölcsönt vett fel – részben saját tagjaitól. Sok utánajárással a vallás- és közoktatási miniszter 30.000 Ft kölcsönt szavazott meg az országos iskolaalapból. Így ezekből a forrásokból sikerült az új zsinagóga építésének anyagi feltételét biztosítani.
A z új pécsi zsinagógát már 1868 őszén használatba vette a zsidó közösség, a felszentelésre 1869. július 22-én / 5629. Áv 14-én került sor.

Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 18-19. old.
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény, Pécs, 1978, 493. old.

Read Full Post »

Időközben találtam egy olyan kiadványt, amely részletesen leírja a mai zsinagóga felavatási ünnepségének menetrendjét. Több mint 140 év távlatából talán nem teljesen érdektelen felidézni, hogy a pécsi zsidó közösség miként adta meg a módját az új temploma felszentelésének.

“Az építés 1868-ban annyira jutott, hogy a nagy ünnepeken a gyülekezet már ott imádkozhatott, bárha ajtók, ablakok és egyéb berendezés nem volt kész.
A szűkös anyagi viszonyok mellett szinte lehetetlennek látszott a szándék keresztülvitele, de a vezetők hajthatatlan erős akarata s Istenbe vetett szikla szilárd hite lehetővé tette a lehetetlent s e mű 1869-ben teljesen elkészült. (…)
A templom felavatására most már nagyarányú előkészületek folytak és ez óhaj 1869. julius 22-én teljesült is. A felavatást Lőw Lipót szegedi, dr. Hirschfeld I. H. augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbik végezték.
A felavatási ünnepség sorrendje a következőképpen állapíttatott meg:

I.
A zárkő letétele.

Egyidejűleg énekli a kar a 188. zsoltár 22-25. verset Sulzertől: “A kő, melyet az építők megvetének, zárókővé vált. Istentől lett az, mily csodálatos ez szemeink előtt! Ezt a napot Isten szerzé, örvendjünk és vigadjunk azon.”

II.
A sz. thórák a templomba hozatása

Ének: 122. zsoltárból, Halévitől: “Vigadok, midőn mondják nekem: menjünk Isten házába.”
                                   A sz. thórák frigyszekrénybe helyeztetnek.
Ének: 24. zsoltárnak 7. versétől végig, Naumburgtól. “Emelkedjetek fel kapuk, ti örökké való kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya”  Szela.

III.
Megnyitó beszéd.
Magyar nyelven.
Szónok: Ehrlich Ede, a pécsi izr. hitközség főrabbija.

IV.
Felszentelési beszéd.
Magyar nyelven.
Szónok: Lőw Lipót, a szegedi izr. hitközség főrabbija.

V.
A sz. thóra körülvitetési szertartása.
Ének Sulzertól.
Sema.
Halljad Izrael, az Örökkévaló,  a mi Istenünk, egyetlen egy Isten!
Egy a mi Istenünk, magasztos a mi Urunk, szent az Ő neve.
Lechó adónáj. (…)
Uvenuchó-jómár. (…)

VI.
Felszentelési beszéd.
Német nyelven.
Szónok: Nt. dr. Hirschfeld J. H. augszburgi izr. hitközségi főrabbi és ezelőtt a baranyamegyei izr. hitközségek főrabbija.

VII.
Zárlati ének.
113. zsoltár.
Hallelujah Meyerbeeertől. (…)

Az ünnepély fényes lefolyása a hivekre felemelőleg hatott, utána diszebéd fejezte be az emlékezetes napot. (…)

Az avató főrabbiknak emlékül 2 serleg készült. Dr. Hirschfeld részére e fölirással: “Seiner Ehrwürden dr.  I. H. Hirschfeld, unserem unvergesslichen Seelsorger zur Erinnerung an die Tempelweih-Feier zu Pécs 22. Juli 1869.”
Lőw Lipót szegedi főrabbinak:
“Lőw Lipót, a nagyérdemű főpapnak templomunk felszentelése emlékeül legbensőbb hódolattal ajánlja az izr. hitközség Pécsett 1869. julius 22-én.”

Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 20-23. old.

Read Full Post »

Bár a korábbi bejegyzésekben már eljutottam az 1860-as, 1870-es évekig, egy nemrég kezembe került publikációban számos érdekes újabb adatot találtam a korábbi korszakról is. A következő bejegyzésekben ebből szemelgetek.
Elsőnek egy listát teszek közzé az 1846-ban Pécsett élő zsidó családfőkről és foglalkozásukról. Az alábbi lista az “évi jövedelem-felesleg” nagysága alapján készült.

   1. Trebitscher Fülöp  kalmár
   2. Kaufer Salamon  kalmár, a zsidó konyha és
a pálinkamérési jog bérlője
   3. Schwarz András  terménykereskedő
   4. Schapringer Joachim  terménykereskedő
   5. Wiener Mayer  kalmár
   6. Weiszmayer József  pálinkafőző
   7. Breuer Hermann  régi ruha kereskedő
   8. Rothmüller Joachim  –
   9. Engel Adolf  ruhakereskedő
 10. Olop Salamon  terménykereskedő
 11. Beck Hermann  ruhakereskedő
 12. Preisz József  kalligráfus
 13. Grűn Salamon  likőrárusító
 14. Schwarz Rafael  –
 15. Reich Gábor  –
 16. Fuchs Lázár  szabó
 17. Fuchs Áron  szabó
 18. Stern Jakab  –
 19. Reich János  –
 20. Engel Simon  sapkakészítő
 21. Mentz Áron  –
 22. Krausz Sámuel  –
 23. Becker Kolmann  –
 24. Kaufer Ignác  –
 25. Márkus Dávid  ruhakereskedő
 26. Steiner Antal  –
 27. Deutsch Jakab  –
 28. Weik Ábrahám  –
 29. Kellert Farkas  –
 30. Grabmann Viktor  pecsétnyomó készítő
 31. Sachs Salamon  –
 32. Fuchs Miksa  ruhakereskedő
 33. Fischer József  –
 34. Szommer József  –
 35. Stark Jakab  –
 36. Klein Hermann  –
 37. özv. Weizmayerné  gyerekei tartják
 38. özv. Rothné  gyerekei tartják
 39. Kellert Salamon  templomszolga
 40. Unger Hermann  metsző
 41. Reinfeld Ádám  temetkezési szolga
 42. Müller Wohlfahrt  –
 43. Lőw Izrael  főrabbi
 44. Fuchs Mór  kalmár

Forrás: Weisz Gábor: A Pécsi Izr. Hitközség monográfiája, Pécs, 1929, 14. old.

Read Full Post »