Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2011. október

Idő az Örökkévalóra.

Az előcsarnokon  való keresztül- haladásnak, a testi és lelki megtisztulásnak, jelképi szerepe is van. A bejárat közelében helyezik el a rituális kézmosót (kijor). Ez lehet márványból, vagy rézből.
A vízzel való megtisztulás a zsinagógiai szertartás  és a zsidó vallási előírások  fontos része. A bibliai időkben a kohaniták kezét a leviták törzséből származók öntötték le. A síremlékükön ezért  általában  egy kancsó képe is látható. A férfiak egyik kézből a másikba öntik a vizet.
Pécsett az előcsarnok déli ajtaja mellett, a nyugati falon látható még egy réz víztartály és tál.
(Mivel a nők nem aktív részt- vevői a vallási szertartásoknak, részükre a karzatra vezető lépcsőházban kézmosó elhelye- zése szükségtelen volt.)
Felette egyszerű fakeretben több óraszámlap is látható, amelyek  a zsinagógában tartott közös imák időpontjait mutatták.
2007-ben az előtér északi ajtaja mellé egy digitális órát szereltek, amely egyszerre mutatta a pécsi és jeruzsálemi időt. E modern technika azonban nem bizonyult időtállónak, azaz “nem állta ki az idők próbáját.” A zsinagóga homlokzatának mechanikus szerkezetű órái kiválóan ellátják e feladatukat.

Modern időtlenség.

Forrás:  Gerő László (Szerk.): Magyarországi zsinagógák, Műszaki  Könyvkiadó 1989, 40. old.

Reklámok

Read Full Post »

A zsinagóga kertjének térszintjéről 11 lépcső vezet fel az előcsarnok három, egymástól féloszlopokkal elválasztott bejáratához. Ezeket egykor csak a férfiak használhatták. A nők az előcsarnokot északról és délről közrefogó, külön bejárattal rendelkező lépcsőházakon át juthattak fel a karzatokra.
Az előcsarnok északi és déli falát teljes szélességben két azonos méretű  szekrény foglalja el. Ezeket a lábazati rész felett négy sima felületű, karcsú oszlop három részre tagolja. Az így létrejött szerkezeti egységek fekete gránitlapokat kerteznek, melyeken aranyozott, latin betűvel írt nevek sorakoznak. A nevek mögött héber pontozott betűk a felsorolt személyek halálozási évszámát adják meg.
Az északi fal szekrényének bal traktusában a Hitközség eddigi elöljáróinak nevei olvashatók. A középső, kétszer ilyen széles gránitlapon két oszlopban  a Chevra Kadisa (Szent Egylet) alapítványozóinak, míg a jobb oldali táblán a Hitközség főrabbijainak , ill. elnökeinek neve áll. (A második főrabbi neve mellett nincs évszám, valószínűleg, mivel a pécsi közösség az idővel megszakadt kapcsolat miatt nem tudta, hol és mikor halt meg a tőlük Augsburgba távozott lelki vezetőjük. – Bécsben, 1906-ban.)
A középső emléktábla felett, a szekrényépítmény felső záró sávjában két egymást fogó kéz látható, felette körívben arany színű héber felirat: ez azoknak a fala, akik már a túlvilágon – ahogy a héber mondja, a “következő világban” – vannak. A szekrény felső párkányát pártázat és a zsinagóga külső főpárkányán látható kis hagymakupolákra emlékeztető négy kisebb fagömb  díszíti.

Azoknak a fala, akik már a következő világban vannak.

A déli fal szekrényének két szélső gránittábláján nincs egyetlen név sem. A középsőn itt is a Chevra Kadisa elhunyt tagjai szerepelnek, akiknek a lelke később köttetett be az élet kötelékébe, és így neveik már nem fértek az északi emléktáblára. E tábla közepén a nagybetűs “Auschwitz 1944” felirat alatt ezek a nevek olvashatóak: Dr. Krémer Móric, rabbi; Dr. Greiner József, hitközségi elnök; Danziger Zsigmond, iskolaigazgató; Firnberg Salamon, Chewra alelnök; Kárpáti Sámuel, tanító; Róth Sándorné, nőegyleti elnök; Ernster Géza, főkántor; Breiner Mór, Chewra elnök; Fehér Emil, hitközségi alelnök; Kaszirer Fülöp, templomgondnok; Mermelstein Mihály, kántor; Schwarcz Sámuel, hittanár. Főrabbink Dr. Wallenstein Zoltán, elhunyt Budapesten

Köszönöm Mihály Amichay Évának a héber szöveg fordításához nyújtott segítségét.

Read Full Post »

A pécsi zsinagóga déli falán csak egyetlen emléktábla van, amelyet 1990-ben a “legnagyobb rendszerváltó párt” baranyai szervezeti jegyeztek, és amely a dél-dunántúli zsidó áldozatokra emlékeztet. Mivel a régió zsidóságát is a pécsi  vasútállomásról küldték a haláltáborokba, és a megye korábbi zsinagógái, imaházai elpusztultak, vagy erősen átépítve más célt szolgálnak,  az emléktábla pécsi elhelyezése jól indokolható.
Mindig figyelemre méltó, hogy egy politikai szervezet miről, mikor, hol és miként emlékezik meg, milyen “jelet” hagy maga után. A baranyai MDF-esek az első szabad választások évében fontosnak tartották ezt a gesztusértékű lépést. A többi párt valamiért nem, ha ugyan felsejlett bennük egyáltalán a kérdés. Természetesen nem kötelező ilyen módon (is) állást foglalni ebben az  ügyben.
2010. júliusában a MÁV székház és szálló tövében felavatott zsidó deportáltak emlékművénél a helyi politikai formációk közül csak az MSZP pécsi szervezeté- nek ifjúsági tagozata koszorúzott. A többi párt és városházi frakció “önmaga képviseletében” nem mutat- kozott így meg, mint ahogy 20 évvel korábban sem tartották más pártok követésre méltónak az MDF megnyilatkozását.
Ezzel befejeztük az ismerke- dést  zsinagóga külső látnivalóival, a következő bejegyzésben folytatjuk  virtuális  sétánkat – immár benn.

Read Full Post »

A zsinagóga északi falán lévő két további emléktábla két baranyai hitközség vesztességeire emlékeztet. Az egyik a szentlőrinci hitközség I. világháborús áldozatainak nevét tartalmazza, a másik a villányi zsidó hitközség 87 mártírjának állít emléket. Néhány éve a villányi zsidó temetőben Klein Ferenc felállítatott egy fekete gránit emléktáblát a Soá helyi áldozatainak emlékére.

MEGHALTAK A MAGYAR HAZÁÉRT!

Emléktábla a villányi zsidó temetőben.

A Klein család síremléke a villányi zsidó temetőben.

Read Full Post »