A Pécsi Izraelita Hitközség és a 800 éves Cisztercita Rend

A Cisztercita Rend címere

A Mária Terézia által 1773-ban feloszlatott Jezsuita Rend pécsi kolostorába 1813-ban zirci cisztercita szerzetesek költöztek és megnyitották gimnáziumukat, amely több hosszabb-rövidebb megszakítás után ma is ugyanott működik. A Pécsi Izraelita Hitközség 1898. évi jelentése így emlékezik meg a rend jubileumáról:

“A zirczi cisterczita rend fennállása 800 éves ünnepélyét április 30-án ünnepelte meg, mely alkalomból az elöljáróság méltányolva azon szolgálatokat, melyeket a rend culturális tekintetben a hazai zsidóságnak is tett, testületileg tisztelgett a házfőnök és a tanári testület előtt, elismerését és köszönetét fejezte ki az eddigi kiváló szolgálatokért s egyben felkérte, hogy a jövőben is gondozzák a szárnyaik alá kerülő ifjúságot s mozdítsák elő szellemi kiképeztetésüket.”

Köszönöm Ábrahám Verának a forrásomként szolgáló hitközségi jelentés másolatának megküldését.

Read Full Post »

A pécsi Tápintézet a 19. század végén

A Pécsi Izraelita Hitközségben 1892-ben alapították meg a Tápintézetet, mint a jótékonyság legújabb terrénumát. Vezetését 1898-ban Glass Hermann és Wertheimer Jakab a hölgybizottsággal együtt látta el, amelynek tagjai Grünhut Adél, dr. Fodor Ignácné, Füchsl Gizella, Fürst Emma, Glass Hermanné, dr. Krausz Jenőné. Teleki Zsigmondné és dr. Tolnai Vilmosné úrhölgyek voltak.
A Tápintézet a Hitközség épületében működött – ekkor már a Nepomuki Sz. János / Munkácsy u. 4. sz. alatt, de még nem a ma is álló hitközségi bérházban. Naponta 70-80 ételt szolgáltattak ki iskolás gyerekeknek a felügyelő bizottság egyes tagjainak jelenlétében – az év folyamán összesen 6124 adagot.
1898-ban 159-en adakoztak a Tápintézet javára 1 és 30 Forint közötti összegeket. Közülük ketten nem pécsiek voltak: Schaffer J. Béla (Eszék), Engel Zsigmond (Szentlőrinc), de akadtak az adakozók között cégek is, mint pl. Wohlheim és Schlesinger, vagy Wallfisch és Löwy.

Forrás: A Pécsi Izr. Hitközség jelentése az 1898. évről
Köszönöm Ábrahám Verának a forrásomként szolgáló hitközségi jelentés másolatának megküldését.

Read Full Post »

A Pécsi Chevra Kadisa bekebelezett tagjai

A helyi Chevra Kadisáról – magyar nevén a Szent Egyletről – e blog több bejegyzésében is találhatóak adalékok. Itt a Chevra Kadisa 1894. évi jelentéséből mutatom be a szervezet tagjainak névsorát. Természetesen az akkori főrabbi, dr. Perls Ármin, neve is megtalálható a listában.
A Pécsi Izraelita Község megalakulása utáni években – tehát a 19. század közepén – az elöljáróság azt a határozatot hozta, hogy akik az ilyenkor szokásos díj megfizetése után a községbe felvételt nyernek, azok automatikusan a Chevra Kadisának is tagjai lesznek. A belépési díjat – a kor országosan bevett szokásától eltérően – úgy osztották meg, hogy ennek 2/3 része a község pénztárát illette, 1/3 része pedig a Chevra Kadisa pénztárát.
Ez a gyakorlat idővel – egyelőre nincs adatom, hogy pontosan mikor – megváltozott: a községi és a Chevra-tagság ketté vált, azaz nem minden kebelbéli tag lett egyben a Chevrának is tagja.
Az alábbi lista 293 névből áll. Az 1894. évről szóló hitközségi jelentés nem tartalmazza, hány községi adót fizető izraelita volt Pécsett. Az 1898. évi jelentés 441 fő adófizetőt sorol fel. Ebből arra lehet következtetni, hogy a 19. század végén – bár a két számadat között eltelt négy év – a kebelbéli tagoknak  kb. 60 %-a volt egyben a Chevra Kadisának is tagja. 40 évvel korábban ez elképzelhetetlen lett volna, akkor “dupla, vagy semmi” volt az alapelv. Tempora mutantur et iudeos mutantur in illis.

Köszönöm Ábrahám Verának a forrásomként szolgáló Chevra Kadisa jelentés másolatának megküldését.

A képek kattintással nagyíthatóak.

Read Full Post »

A lélekünnep – Seelenfeier

“Pécesett”

Bár a Pécsi Zsidó Hitközség “hivatalos” nyelve kb. az 1880-as évekig a német volt, a magyar nyelv elsajátítása és hitközségi használata a 19. század második felében egyre nagyobb teret kapott. A magyar a század végére teljesen kiszorította a németet – nem csak a hitközség dokumentumaiban, hanem a hétköznapokban is. E magyarosodási folyamat egyik állomását “dokumentálja” a pécsi Chevra Kadisa (a temetések zsidó rítus szerinti lebonyolítását és a temető fenntartását fő feladatának tekintő Szent Egylet) egy 1869-ben Taizs Mihály nyomdájában megjelentetett kiadványa. Ez tulajdonképpen egy félbehajtott lap és a “Das Lied zur Seelen-Feier” (Dal a lélekünnephez) címet viseli.
A belső oldal bal felén német, a jobb felén magyar nyelvű fohász olvasható. A magyar nem fordítása a németnek, de a téma közös: a földi halál, amely mélyen lesújtja a hozzátartozókat, a lélek öröme, mivel így visszatérhet a Teremtőhöz.
Arról egyelőre nem találtam adatot, hogy ez a két opus egy másik Chevra Kadisától való átvétel-e, vagy netán egy pécsi izraelita a szerzőjük.
A Taizs-féle nyomda 1868-tól a Majláth (ma Kossuth) tér 2. (később átszámozás után 5.) szám alatt működött, a zsinagóga közvetlen közelében. Mivel Pécsett ekkor még nem volt zsidó tulajdonban nyomda, természetesnek vehető, hogy a hitközség – mondhatni szomszédságában – lévő nyomdász kapta a megbízást.
Az eredeti dokumentum megtalálható a Pécsi Zsidó Hitközség levéltárában.

Read Full Post »

70 éve újra megalakult a Pécsi Izraelita Hitközség

Az évfordulóról a Pécsi Zsidó Hitközség 2015. szeptember 6-án kulturális programmal emlékezett meg.
Az egybegyűlteket Goldmann Tamás hitközségi elnök, dr. Páva Zsolt polgármester és Schönberger András főrabbi köszöntötte. Az újraalakulásról a hitközség alelnöke, dr. Stark András, beszélt. Ezt követően Rubin Eszter “Barhesz” című könyvéből Csákányi Eszter olvasott fel részleteket. A szünetben a közönségnek módja nyílt megkóstolni Rubin Eszternek a délután Pécsett sütött barheszét. A rendezvény befejező részében Stark András Rubin Eszterrel beszélgetett az askenázi és az izraeli zsidó konyháról, a zsidó identitásról és ezek összefüggéseiről.

Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere

Schönberger András, főrabbi

Dr. Stark András

A szerző és az előadóművész: Rubin Eszter és Csákányi Eszter

Rubin Eszter és dr. Stark András

Read Full Post »