Haas Mihály (1810-1862) a 19. század közepén a pécsi belvárosi római katolikus templom plébánosa, a pécsi Lyceum hittudományi és történelem professzora volt. Ő két fontos könyvvel írta be nevét Pécs helytörténeti irodalmába. A “Baranya. Földirati, statisticai és történeti tekintetben” 1845-ben jelent meg a magyar orvosok és természetvizsgálók hatodik, pécsi kongresszusa alkalmából. Ezt Scitovszky János pécsi püspök, a nagygyűlés elnöke, saját költségén adta ki és emlékkönyvnek szánta a résztvevők számára.
Haas másik jelentős helytörténeti műve, a “Gedenkbuch der k. freien Stadt Fünfkirchen” a Miasszonyunk Női Kanonokrend 1851-ben történt pécsi ünnepélyes beiktatásához fűződik. A kiadás költségét szintén Scitovszky János viselte, aki ekkor már hercegprímás, esztergomi érsek, de még pécsi püspökként szorgalmazta a női tanítórend Pécsre hívását és jelentős összeggel támogatta kolostoruk felépítését.
Most a „Baranya” című műből a pécsi-baranyai zsidókra vonatkozó információkat adom közre az eredeti helyesírás és központozás megtartásával.
„ … a’ zsidóknak ugyan azon évben kikellett városunkból takarodniok, valamint azon ráczoknak is, kik semikép sem akartak egyesülni a’ katholikusokkal…” (1693-ról van szó.)
„ Vallásra nézve találtatott Pécsett az említett összeírás’ alkalmával 14.244 kath. 65 ágost. 65 helvet és 55 nemegyesült görög vallásu lélek, zsidó pedig 187 számíttatott.” (Haas itt egy 1842-es összeírásra hivatkozik.)
„Megemlíteni valók itt még a’ pióczák, azaz nadályok, mellyek mocsarainkban nagy mennyiségben tenyésznek. Zsidók bírják haszonbérben ezek foghatását, többnyire két vkrajczárt fizetvén egyért az azt fogó parasztoknak.” (vkrajczár – váltókrajcár)
„…Baranyában a’ szőlőhegyeken igen számos a’ csinos pinczeház. Ide addig jár a’ baranyai ember, mig bor van benne. … Csak az a’ baj, hogy a’ magyar és rácznak igen korán megürül többnyire pinczéje: de ezen is segít a’ nálunk egy idő óta igen elszaporodó zsidó.”
(Baranyában) „Vallásra nézve van: 163,399 katholikus, 37,483 reformatus; 16,456 nem egyesült görög; 5349 ágostai vall. 1761 zsidó.
„… a zsidók ugyan tudnak magyarul; de magok közt mégis rossz német nyelven beszélnek.” (Haas a jiddist mondja itt „rossz német” nyelvnek.)
„A’ zsidók és czigányok nálunk is ollyanok, mint hazánkbani egyéb testvéreik.” (a viseletükről van szó)
„Synagoga van 4. A’ főrabbinus három év óta Pécsett lakik. Türelempénzt évenként 1489 pfor. 50 kr. fizetnek.”
„Mihálovics’ gépeivel pedig zsidó ohajtana szerencsét próbálni.” (Nevezett Mihálovics korábban posztógyártásba kezdett Pécsett, „de ügyekezetének sikerét nem tapasztalván, hamar megint fölhagyott vele.”)
„A’ szilvapálinkafőzés nem rég még nevezetes ágát tette lakosaink’ jövedelmének, de az utóbbi időben többnyire csak zsidók kezelik azt.”
„A’ falukbani kereskedelmet zsidókon kivül az ugynevezett vásznas tótok, kosarasok és krániczok űzik.”
„Pécs’ keresztény és zsidó kereskedői napról napra szaporodnak…”
„A’ zsidók, valamint másutt, ugy nálunk is kitünő gondot fordítanak arra, hogy gyermekeik irni, olvasni és számolni megtanuljanak. A’ szegényebb sorsu zsidó is tart házitanitót. Fájdalom e’ népbeli iskolások’ számát sem tudhatni meg; mit megtudni teljesen lehetetlen is, miután a’ főrabbinus’ vallomása szerint a’ megyénkben lakó 250-260 családból álló zsidóságnak nincsenek könyvei, melyekben szülötteik, halottaik vagy házasultaik stb. följegyeztetnének. Melly körülmény több tekintetben komoly figyelmet érdemel.” (A hivatkozott „főrabbinus” Lőw Izrael.)
Forrás: Haas Mihály “Baranya. Földirati, statisticai és történeti tekintetben” Pécsett, 1845. Nyomatott a’ lyceum’ könyvnyomó-intézetben.
pecsizsidosag 