Ebből a bejegyzésből meg- tudjuk Josef Angster naplója alapján, hogy miként zajlott a zsinagóga orgonájának átvé- tele és milyen fogadtatásra talált.
“Az orgona elkészült, és 1869. március 21-én, vasárnap, történt az átadása. Megvizsgálására több szak- embert hívtak meg, Hölzl karnagyot is Székesfehérvár- ról, aki nagyon elismerően nyilatkozott. Neki mindenek előtt a “Vox humana”, az “Oboa”, a “Varázshegedű”, valamint a “Flaute traverse” tetszett, olyan nevek és regiszterek, amelyeket itt még nem hallottak. A telt, és igen hatásos “Crescendo” különösen tetszett neki. Mindnyájan elégedetten és dicsérő szavakkal távoztak. Az átvizsgálás már négy órakor elkezdődött és csak hat után fejeződött be.
“A művem sikerült, bizalommal tele pillantottam a jövőbe. Jó hírnevet szereztem magamnak, és nem sajnáltam a kis vállalkozást. A Hitközség kötött velem egy megállapodást az orgona karbantartásáról is, évi 100 Ft-ért. (Ennek felét a felhasznált anyagok miatt keletkezett tartozásomra fizettem ki.) Megígérték ezt is: “Angster Úr! csináljon nekünk egy jó orgonát, és mi itt 200 zsidó (férfi) az ön élő reklámjaivá leszünk.” Megtartották szavukat, az orgona a napi beszélgetések témája lett. sok idegen jött a városba, részt vettek az istentiszteleteiken, hogy a vélemé- nyük szerint csodálatos orgonát hallhassák. Még katolikus papok is jöttek. Majláthné, Prandau báró leánya, testvérhúgával és rokonaival érkezett.”
Megjegyzés: Franz Seraphin Hölzl (1808-1884) pécsi székesegyház karnagya és zenekarvezetője volt. Jelentős számú egyházzenei művet írt. 1844-től Pécsett működött. Érthetetlen, miért írja Angster székesfehérvárinak, amikor sohasem élt ott.
Forrás: Franz Metz (kiadó): Josef Angster. Das Tagebuch eines Orgelbauers, München, 2004., 221-222. oldal
[…] Rumbach-zsinagóga valóban „neológ” volt. De 1923-ig nem volt az a pécsi hitközség, hiába adták át az orgonáját már 1869-ben. Egyéb szempontokból a pécsi hitközség természetesen „erősen” neológnak számított, […]