2004-ben volt a zalaegerszegi zsinagóga felszentelésének 100. évfordulója. Siklósi Vilmosné innen kapta az ihletett, hogy a zsinagógát gobelinben örökítse meg. Ezt a munkát további zsinagógák gobleinbe varrása követte. Így jött létre a “Tűvarázs” című kiállítás magja, amely első alkalommal 2008 júniusában a zalaegerszegi egykori zsinagógában volt látható a holocaust-megemlékezés keretében. Siklósi Vilmosné azóta több más zsinagógát is gobelinbe álmodott. A kiállítás jelenleg a Pécsi Zsidó Hitközség székházában a dr. Wallenstein Zoltán (1898-1944) főrabbi nevét viselő díszteremben látható. A ma is álló zsinagógákat színes, míg az elpusztultakat fekete és szürke árnyalatokkal készített művek mutatják be. Az alkotó a zsidó vallás szimbólumait (Tóratekercs, törvénytáblák, menóra) ábrázoló gobelint tartja fő művének, amely 130 x 160 cm méretű és elkészítése 1700 munkaórát igényelt. Ez is megtekinthető a pécsi kiállításban.
E bejegyzésben – pars pro toto – öt alkotás látható. A képek kattintással nagyíthatóak.
Posts Tagged ‘Dr. Wallenstein Zoltán’
Egy zsinagógai centenárium hatása
Posted in pécsi zsidóság, tagged Dr. Wallenstein Zoltán, Siklósi Vilmosné, Tűvarázs, zsinagógák gobelinképeken on 2016/01/27| Leave a Comment »
A mai zsinagóga – az előcsarnok 1. rész
Posted in új zsinagóga, tagged Auschwitz, Breiner Mór, Danziger Zsigmond, Dr. Greiner József, Dr. Krémer Móric, Dr. Wallenstein Zoltán, Ernster Géza, Fehér Emil, Firnberg Salamon, Kaszirer Fülöp, Kárpáti Sámuel, Mermelstein Mihály, Róth Sándorné, Schwarcz Sámuel on 2011/10/22| 1 Comment »
A zsinagóga kertjének térszintjéről 11 lépcső vezet fel az előcsarnok három, egymástól féloszlopokkal elválasztott bejáratához. Ezeket egykor csak a férfiak használhatták. A nők az előcsarnokot északról és délről közrefogó, külön bejárattal rendelkező lépcsőházakon át juthattak fel a karzatokra.
Az előcsarnok északi és déli falát teljes szélességben két azonos méretű szekrény foglalja el. Ezeket a lábazati rész felett négy sima felületű, karcsú oszlop három részre tagolja. Az így létrejött szerkezeti egységek fekete gránitlapokat kerteznek, melyeken aranyozott, latin betűvel írt nevek sorakoznak. A nevek mögött héber pontozott betűk a felsorolt személyek halálozási évszámát adják meg.
Az északi fal szekrényének bal traktusában a Hitközség eddigi elöljáróinak nevei olvashatók. A középső, kétszer ilyen széles gránitlapon két oszlopban a Chevra Kadisa (Szent Egylet) alapítványozóinak, míg a jobb oldali táblán a Hitközség főrabbijainak , ill. elnökeinek neve áll. (A második főrabbi neve mellett nincs évszám, valószínűleg, mivel a pécsi közösség az idővel megszakadt kapcsolat miatt nem tudta, hol és mikor halt meg a tőlük Augsburgba távozott lelki vezetőjük. – Bécsben, 1906-ban.)
A középső emléktábla felett, a szekrényépítmény felső záró sávjában két egymást fogó kéz látható, felette körívben arany színű héber felirat: ez azoknak a fala, akik már a túlvilágon – ahogy a héber mondja, a “következő világban” – vannak. A szekrény felső párkányát pártázat és a zsinagóga külső főpárkányán látható kis hagymakupolákra emlékeztető négy kisebb fagömb díszíti.
A déli fal szekrényének két szélső gránittábláján nincs egyetlen név sem. A középsőn itt is a Chevra Kadisa elhunyt tagjai szerepelnek, akiknek a lelke később köttetett be az élet kötelékébe, és így neveik már nem fértek az északi emléktáblára. E tábla közepén a nagybetűs “Auschwitz 1944” felirat alatt ezek a nevek olvashatóak: Dr. Krémer Móric, rabbi; Dr. Greiner József, hitközségi elnök; Danziger Zsigmond, iskolaigazgató; Firnberg Salamon, Chewra alelnök; Kárpáti Sámuel, tanító; Róth Sándorné, nőegyleti elnök; Ernster Géza, főkántor; Breiner Mór, Chewra elnök; Fehér Emil, hitközségi alelnök; Kaszirer Fülöp, templomgondnok; Mermelstein Mihály, kántor; Schwarcz Sámuel, hittanár. Főrabbink Dr. Wallenstein Zoltán, elhunyt Budapesten
Köszönöm Mihály Amichay Évának a héber szöveg fordításához nyújtott segítségét.